Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 28. szám

sok, csupán olyan területeken történhetnek, melyeken ama szolgalom élvezete bizonyos korlátozások és megszorítások alá volt vetve, vagy a melyeknek egy vagy más részén az physikailag akadályozva volt: annál fogva, megállapittatott a szakértők által, hogy ezen becslési munkálataikat a megvizsgált uradalmi erdőségeknek csupán azon részeire terjesztik ki, melyek jelenleg is fákkal benőve levén, az erdők categoriájába tartoznak; — ellenben minden elpusztult és sík legelővé vált területeket, habár azok egykor erdők lettek volna is, ezen munkálatból teljesen kihagyta adóknak s a gyeplegelőhöz csatolandóknak ítélték, stb. 4. Az ezen kihagyások és levonások után felmaradt erdő területen, a legelői arány meghatározására az ott talált fenálló fák és bokrok, vagyis az ezek által elfoglalt helyek, továbbá, a fák lombjai által vetett árnyékok, s az alattuk lévő Jü tenyésztésének ezáltal tapasztalt akadályozása, hátráltatása avagy épen megsemmisítése vétetett tekintetbe. 5. Összehasonlítgatván a külső gyeplegelő tenyész képessége, s az itt termett fü minősége és tápereje, az erdei legelőül szolgáló térség földjének tenyészképességével, s az itt termett fü minőségével és táperejével, s ezek legnagyobb részben hasonlóknak találtatván,e tekintetben, a két rendbeli legelői terület földje, egyenértékűnek mondatott ki és állapíttatott meg. — Végre 6. A mennyiben, a mindenkor szabadon használható közös gyeplegelőn, az ugar és tarló földek használatának s egyéb körülményeknek is tekintetbe vétele mellett, a legeltetés folytonos gyakorlata 6 hónapra vétetett fel; az erdei legeltetés rendes gyakorlata ellenben , — itt viszont a makkoltatási tilalomnak (sept. 8-tól april 24-ig) s egyéb körülményeknek is figyelembe vétele mellett, 4% hónapra számíttatott : ennél fogva a fentebbi elvek szerint megállapított legelői területből, ezen különböző használati idő aránya szerint, amaz összehasonlítás folytán, ennek % része ismét levonandónak állapíttatott meg. Melyelőre bocsátott alapelvek szerint aztán, aM —vi erdei legeltetési szolgalomnak , az ottani gyeplegelőhözi aránya kiszámíttatván, ennek eredménye a következő számban közlendő táblás kimutatás szerint, a gyeglegelővel egyenértékű holdakban fejeztetett ki és állapíttatott meg. L.egffel§ől>fo- törvényszéki döntvény A p. perr. 144. és illetőleg 104., 107. és 299. §§-hoz. A kéziratok összehasonlítása általi bizonyolás t a n á li o z. E^y váltójogi cselben. \ct ezetesen azon kérdéshez : váljon 'ál felek által nem inditváino/.ott tanuk s más bizonyok a biró által hivatalból kiegészitendók vagy elöálütandók-e ? mily bizouyere.je van az aláirások összehasonlításának, ha az illető által az eskiikinalás altali tevőleges bizony visszantasitatott. L. Manó. egy ötszáz pengő forintos váltó alapján U. Ignác z ellen fizetési meghagyást eszközöltetett ki, ez ellen panaszolt annak idején kifogásokat adott be, melyekben a váltón látható elfogadás (elfogadom U. Ignácz) valódiságát eltagadta. A b—i cs. k.orsz. tszék felperest kérelmétől elmozdította, mely végzést az eperjesi cs. k.orsz. főtszék, felperes felebbezése folytán, 1859. nov. 21. 9041. sz. kelt végzésével helyben hagyta, többek között, a következő Indokokból: A felperes részéről ajánlott szakértők általi bizonyítás az első bíróság által helyesen mellőztetett, mert alperes a per folytában semmi okmányokat nem jelölt ki, melyekké! a keresetlevélhez A. alatt mellékelt váltón látható alperesi aláírás egybehasonlitandó lett volna; s habár ez irányban legalább részben hivatalbóli eljárás van a polg. perrendt. 144. §-a által előszabva; mindazáltal a bizonyítónak dolga kijelölni azon okiratokat , melyekkel az egybehasonlitás eszközlendő, mert nem a bíró, kinek hivatalos cselekvényei a felek kérelmétől foltételezvék, hanem a felek kötelesek a szükséges bizonyokat a polg. perrendt. 1. 104. 107. és 199. §§-ai értelmében előállítani; a felebbezés folytában tett azon ajánlat, hogy az A. alatti váltó alperesnek eredeti meghatalmazásával egybehasonlitassék a polgári perrendtartás 326. § a értelmében tekintetbe nem vétethetett. Felperes ezen kétrendbeli elmozditó Ítéletben megnem nyugodván, rendkívüli fölülvizsgálati kérelmet nyújtott be s abban különösen kiemelte, miszerint alperesnek az elfogadás megtekintésérei előidézése, valamint az aláírásnak a meghatalmaz ványnyali e g y b e h asonlitása hivatalból lett volna elrendelendő. A cs. k. 1 e g f. tszék 1860. f e b r. 7. kelt határozatával felperest f ö 1 ü 1 v i z s g á 1 a t i kérelmétől elmozdította, s az első bírósági határozatokat helyben hagyta. Indokok: Tekintetbe vévén, miszerint a törvény a bírónak kötelességévé nem teszi, hogy a felek által indítványba nem hozott tanukat hivatalból idézzen vagy kihallgasson, vagy más bizonyítékokat előállítson avagy azokat kiegészítse; tekintetbe vévén, hogy az aláirások egybevetése mint magában véve is ingatag bizonyíték, jelen esetben egyedül a meghatalmazás aláírására szorítkozva, döntő erejűnek annál kevésbé nem vétethetett, minthogy a felperesi képviselő világos nyilatkozatával az eskü kínálás általi tevőleges bizonyt, mely őt törvény szerint (p. perr. 267. §-a értelmében) illette, — visszautasította; tekintetbe vévén, hogy a folyamodásban előadott újítások figyelembe nem vétethetnek .... felperes kérelmének helyt adni nem lehetett. (1860. febr. 7. 1172. sz. a. kelt határozat). I>eí£főhh - íörvény§zélci döntvény. A p. tkönyv 034—35. 1386. s a p. perrendtartás 335—52. §§-hoz. A felényin felül való megrövidítés mialti kármentesilésí keresetnek egy bűntény folytán kötött egyesség ellenében (felbontma iránt) nincs helye. A felülvizsgálatlan visszaélés pénzbüntetése. Sz— János s Flóra a b — i cs. kir. járásbíróság előtt W—József mészáros ellen indított keresetükben azt kérték, hogy alperes 250 ft 6 kr, állítólag tulfizetett kárpótlási összeg s járulékaiban elmarasztassék ; felhozván alapul a következőket : A keresethez mellékelt bűnvádi ítélet szerint első felperes orgazdaságért — elkövetve az alkalommal, midőn