Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 28. szám

Pest, péntek Apr. 7. 1800. 28. szám. Második év. WÉMSZÉKI CSARNOK. TAR FALOM : Az erdei legeltetési mozgalom megbecsülése, úrbéri és tagos arányositő perekben. Ügyvéd Ármos Bálnt úrtól. I. — Legfelsőbb-tszéki döntv. a p. perr. 114. és illet. 104.107. és 299. §§ hoz. — Legf. tszéki döntv. a ptk. 934—35 1386. s a p. perr. 335—52. §§-hoz. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl Ii ivás! Az első évnegyed lejárta előjővén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetéseik megújítása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Törv. Csarnok" — jelenleg egyetlen törvénytudományt lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenerid meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési díjért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvény hozás. 5. Külföldi Pi tavai. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek M a gy a r-E r d é 1 y o rsz ágr a vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként a hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt. 31. A szerkesztőség. Az erdei legeltetési szolgalom megbecsülése úrbéri és tagos arányosító perekben. Ügyvéd Ármos Bálint úrtól, ífi" Mint legközelebbi czikkemben érintém, miután az erdei legeltetés szolgalmának megbecsülésénél átalános.és minden körülmények között zsinórmértékül szolgáló szabályokat felállítani nem lehet, — mert ezek a helyi viszonyok által feltételeztetnek : legczélszerübb leend, ha e helyett egy más végrehajtott becsű kiindulási pontjául használt azon alapelveket igtatom ide, melyek a Sz—i uradalomhoz tartozó M. község ily szolgalommal terhelt erdejében eszközlött hasonló eljárás alkalmával, az eljáró s igen jeles szakértőkből álló becsüsök által, az ott tapasztalt helyi körülmények szerint, felállíttattak és alapul vétettek. Ezek, feljárván a kérdés alatt álló erdő egész területét, és azt részletenkint a legnagyobb figyelemmel megvizsgálván, s a szintén feljárt és megvizsgált gyeplegelövel összehasonlítván : tapasztalataik eredményét, az általuk előbb megvitatott, s közegyetértéssel elfogadott következő alapelvekre fektették és ezekből számították azt ki, u, m. : 1. Mindenek előtt megállapittatott általuk, miszerint az erdőnek egy ötödrésze, — mint a melynek erdészeti szabályok és az itten gyakorlatban levő erdővágatási rendszer szerint, a fiatal vágások oltalma végett, ez előtt is folytonosan tilalom alatt kellett tartatnia, és igy a melyben ezen oknál fogva sem a volt úrbéresek , sem a közbirtokosok legeltetési szolgalmat eddig sem élveztek, jelen becslés tárgyául nem szolgálván, s nem is szolgálhatván : ez az összes erdőterületből előlegesen levonandó lészen. 2. A mennyiben pedig a szakértők tapasztalata szerint, a fiatal vágások tilalomban tartását illetőleg, a törvény által felállított korlátok nem mindenkor tartattak meg pontosan, hanem azok, hol beljebb nyomattak, hol pedig, — és legtöbbnyire kiljebb terjesztettek; sőt a vágások is, főként az uradalomhoz tartozó oly erdőrészeknek is, melyek közös legeltetés tárgyául soha sem szolgáltak, egy ugyanazon vágási rendszerbe foglalásuk miatt, nem egyformán, és nem minden évben egyenlő területeken gyakoroltattak, annálfogva, az ebből eredő különbségek kiegyenlítése tekintetéből megállapittatott, miszerint a vágás czime alatt levonandó egy ötöd rész, minden szakasz erdőnél külön-külön vétessék fel és számitassék le; míg aztán más részről viszont a becsű és összehasonlítás egész erdőterületre, s tehát a jelenleg tilalom alatt álló részekre is kiterjesztessék. 3. Mivel továbbá, a legeltetési szolgalom fogalmából önkényt következik, hogy ez, minden olyan térségekre kiterjed, melyeken a legeltetés ez előtt gyakoroltatott, és most is gyakoroltatik, más részről pedig, a dolog természete azt hozza magával, hogy ezen szolgalom értékének meghatározásánál, ama térségből levonások és kihagyá28