Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 26. szám

104 adván. Mindamellett nem lehet nem látni benne a haladás jeleit, melyek azon meggyőződésre jogosíthatnak, hogy a tökéletesb fölebbezési jog szentesítése Angliában is előbb utóbb be fog következni. Azért a jelen 1860-i inditvány vitatásánál még azok is, kik ellene léptek föl, nyilvániták, mikép a fölebbezési jog reformjára lépéseket fognak tenni annak idejében. Ezeken kivül még egy pár jogi reform került szőnyegre e hónapok • alatt. így p. o. az, mely a körül forgott, hogy a gyárnokok és gyármunkások között a gyárüzletből kifejlődő viszonyokban itélő hatóságokul választott bíróságok alakitassanak. Ezazu. n. Conseills desPrud'hommes intézete, mely leginkább a franczia jogéletnek köszönheti lételét, mely ott kitűnően nagy hasznú szolgálatokat tesz , s azért más államokban is , mint p. o. Németországban naponta nagyobb és nagyobb elterjedésnek örvend. Ilyen nevezetesen Porosz országban a ,Fabrikengerichte', melyeknek tagjai gyárnokok, ügyvezetők, kereskedők,gyármunkások, és ezek valamint a hozzájok tartozó legények s tanitványok közti viszályokban biráskodnak, és pedig 100 fr. erejéig jogérvényileg, a fölebbezhetés kizártával. Ilyenek továbbá azon iparbiróságok Mecklenburgban, melyek ,Ge\vette' nevezet alatt fordulnak elő; valamint Brémában az u. n. M o r g e n s p r a c h e n , melyek különösen a czéh tagok közti viszályok elintézésére hivatvák. — Angliában rég fejtegetés s vitatkozás tárgyául szolgáltak azon hasznok, melyekkel ily gyárbiróságok, különösen a franczia tapasztalat szerint okvetlenül összekapcsolvák. Nem csekély benyomást tesz az Angoloknál, kik mint tudjuk a gyakorlati élet tényezőinek oly rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak, midőn látják , hogy ezen egyszerű bíróságok Francziaországban a legrövidebb uton, minden költség nélkül, a mindennapi törvénykezésnek nagy részét könnyeden elvégezik ; midőn látják, hogy általuk évenkint számes ezer peres viszályok intéztetnek el, nemcsak az államnak, hanem magoknak ezen iparos feleknek is nem csekély hasznára. Es ez főkép nagy jelentőségű lehet Angliában, hol a gyár s iparüzlet a nemzeti munkásságnak legtulnyomóbb részét képezi. Azért itt már rég javaltattak részint a jogtudósok, részint a törvényhozás egyes tagjai által is. Ez évben — ugy látszik — sokat fog közeledni a valósítás felé, miután a reá vonatkozó inditvány igen meleg pártolásnak örvendett, és a másodszori fölolvasáson szerencsésen keresztül ment. Végre inditványoztatott az is:hogy a házassági perekben a törvényszék előtti nyilvánosság kizáratassék. Igen fontos okok hozatnak fel mellette, főkép a közerkölcsiség szempontjából. Miután azonban a nyilvánosság Angliában a legfontosabb elvek közé tartozik, miután ott az a jogéletnek legfőbb biztosítékai közé soroltatik, miután az a polgári szabadság kiváló palládiuma gyanánt tekintetik, nem lehettek a legérdekesb okok is elegendők arra, hogy ezen alapot csak megingatni is lehetett volna. Azért az érintett inditvány tekintetbe sem vétetett. Midőn e törvényhozási szemlét Anglia két utolsó hónap alatti jogreformja felett befejezem, nem mulaszthatom, hogy azokra újra fel ne hívjam elvasóim figyelmét. Tanúságául szolgál az annak, miszerint az angol törvényhozók mindig továbbra haladnak a jogélet kifejlesztésében, különösen pedig a törvénykezési- és a büntető-jog mezején; miszerint tehát az ős intézetek a jogi korszerű haladás előtt többé ez államban sem zárhatják el az utat. Minden az újítás, az átalakítás felé tör, ujabb formákat sürgetvén, a régieket uj jogintézetekkel követelvén felcseréltetni. Bizonyíték ez arra, hogy az ősi intézetekhez való ragaszkodás nem lehet sehol oly makacs, és vakul elbizakodott, mikép megtartásukat igényelhesse , még akkor is , ha azok korszerűtlensége s károssága nyilvánossá lőn; és hogy az uj | reformokat merevül ellenezhetné, csak azért, mert újítások , vagy tán, mert idegen jogélet utánzásai, átültetései, bármily üdvös eredményekkel kínálkoznának is a nemzeti jólét, jogbiztosság emelkedésére. Anglia ujabbkori törvényhozásának mozzanatai, mint jelen szemlénkből is láthatni, tanúsítják, mikép kitűnő jogtudósok, államférfiak, és a nemzeti képviselők nagy része hajlandó oly jogi reformokra is, melyek idegen eredetűek, melyek nem az angol ősszokások kifolyásai. És e törvényhozási politikát nem lehet nem helyesleni és utánzásra ajánlani. Törvénytár. — 1860. márt. 15. adatott ki a birodalmi törvénylap XIV. dbja következő tartalommal : 59. sz. A pénzügyminisztérium s hadseregi főparancsnokságnak 1860. febr. 25. kelt s a katonai határőrvidékre nézve érvényes rendelete, mely által ott, az 1860. febr. 10. kelt legfelsőbb határozat következtében, az átalános ausztriai vámrendszer kincstári vagy közpénzalapokból föntartott utakat illetőleg behozatik. 60. sz. A pénzügyminisztérium 1860. márt. 3 kelt kibocsátváa cittani II. osztályú fővámhivatalnak arra fölhatalmazására vonatkozólag, hogy bizonyítványt adhasson ki az illeték-megtérítés föntartásával kivitt sör kimenetele iránt. 61. sz. Az igazságügyminiszterium 1860. márt. 5. kelt s Horvát- s Tótországra nézve érvényes rendelete, mely által a házközösségek elleni egyes közösségi tagok adósságai miatti végrehajtások megszüntettetnek. 62. sz. A pénzügyminisztérium 1860. márt. 7. kelt s Dalmátia és a Lombardvelenczei közigazgatási terület kivételével, minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa, melylyel próbául bélyeggel ellátott váltó-blanquett-ek áruba bocsáttatnak. 63. sz. A pénzügyminisztérium 1860. márt. 1. kelt s minden koronaországra nézve érvényes rendelete, — a kénnek a külföldi olasz államok, Svájcz s a tenger felé eső határokon át be-, ki- s átvitele iránti föltételes tilalom megszüntetésére vonatkoznak. Hivatalos tudnivalók. Csődök. Debreczeni mtszék által gr. Vay László csegei lakos el perü. s ideigl. tömeggondnok Molnár György ügyv., helyettes Nagy Fe. rencz ügyv. Debreczenben , bej. jun. 25. vál. jul. 3. — D a r u v á r i jbirós. M ü 11 e r Jakab ottani lakos el. perü. Sollaricek Ferenez s Mohi Ferencz verőczei ügyvédek, bej. apr. 20. vál. apr. 21. —Temesvári tszék által W e1 i c s k o Miklós helyb. keresk. el. perü. Popovics Zsigmnnd bej. jun. 20. vál. jun. 21. — P e s t i tszék által B r e u e r Simon pesti korcsmáros el. perü. Ghiczy ügyvéd bej. jun. 9. — Rimabrezói szbirós. G Ö 11 n e r Mátyás kokavai szappanos el. perü. Malatinszky F. ügyv. bej. jun. 1. — Csaczai szbirósSch lesinger Vilmos ottani keresk. el. perü. Urbanovszky ügyv. bej. jun. 30. — Brassói ker. tszék által D e t s y József ssücs el. perü. Meyer József ügyv. bej. máj. 2. — L u g o s i ker. tszéknél Petrovics Konstantin lugosi keresk. el. perü. Podhratzky bej. máj. 5. — Lőcsei tszéknél Görgey Ármin s Emilia el. perü. Nagy ügyv. bej. máj 31. Egyességi felhívások. Temesvári tszék által H i r s c h 1 L. helyb. keresk. el. Hirschfeld József közjegyző előtt. — Szászvárosi tszéknél K a m n e r Frigyes ottani keresk. el. biztos Leviozky Károly közjegyző. — Brassói tszék által Frank János m.-vásároshelyi keresk. s lakos ellen biztos Konrád Károly közjegyző. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B eime 1 J. és Kozma Vazulnál.