Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 27. szám

Pest, kedd Apr. 3. 1800. 27. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Az erdei legeltetési mozgalom megbecsülése, úrbéri és tagos arányositó perekben. Ügyvéd Á r m o s Bálnt úrtól. I. — A mezei gazdák stb. s munkások közti viszályok bírósági illetősége. — Legfelsőbb-tszéki döntvény stb. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li Ivás! Az első évnegyed lejárta előjővén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetéseik megújítása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési dijért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdély országra vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként a hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt. 31. A. szerkesztőség. Az erdei legeltetési szolgalom megbecsülése, úrbéri és tagos arányositó perekben. Ügyvéd Armos Bálint úrtól. I. Emiitettem már egy izben, az „Úrbéri rendezések körüli vitás kérdések"ről a ,Magyar Sajtó" 1856. évi folyamában megjelent czikkeim valamelyikében, miszerint az erdőkbeni legeltetés szolgalmának, az úrbéri rendezések alkalmávali tekintetbevételéről, s miként leendő elintézéséről sem a törvény nem rendelkezik, sem a régibb gyakorlatból erre nézve kellő tájékozást nem meríthetünk; ezen legeltetési szolgalom, az 1848. előtt folyt úrbéri perekben, rendesen egészen el mellőztetvén, és az akkor készült telekkönyvekben, csupán a gyeplegelői területek vétetvén fel közös legelőül, s szolgálván alapul az úrbéri legelői illetőségek mennyiségének meghatározására. Emiitettem azt is, hogy ezen gyakorlattal épen ellenkezőleg némely közbirtokosságoknál, ujabb időben, azon eszme kezdett lábra kapni, mely szerint a tagos arányositó perekben, minden olyan erdőterületek, melyekben azelőtt közös legeltetés gyakoroltatott, közös birtokoknak követeltetnek, mintha azokban az erdő tulajdonosát a fáknál egyéb tulajdon nem illetné. Ugyan akkor, ezen mindkét rendbeli eljárás és követelés helytelenségét kimutatván, igyekeztem kimutatni egyszersmind azt is, hogy valamint a volt jobbágyokat, a földesúr erdejében általuk előbb gyakorolt legeltetési szolgalomból, minden kárpótlás nélkül kizárni nem lehet, s ennek az őlegelőbeli illetőségük meghatározásánál, mindenesetre tekintetbe kell vétetni : ugy más részről ezen legeltetési szolgalomból még, magának azon erdő területnek, melyben a szolgalom gyakoroltatott közös voltára, szinte nem lehet következtetést vonni; — sőt hogy az ily erdők tulajdonosának nem csak a fákhoz, hanem magához az erdő területéhez is, oly saját és kizárólagos joga van, mely a midőn ama közös legeltetésből származó követelést egyszerű szolgalmi joggá devalválja, — még ezen szolgalmi jogra nézve is, tetemes korlátokat állit fel, azt csupán az erdő bizonyos részére, és ebben is, csupán bizonyos időre szorítván. Ezen nézet helyes és törvényes voltáról, ugy hiszem, hogy ma már elfogultság nélkül senki sem kétkedik. Csak az tehát a kérdés, hogy miután ily helyeken, a legeltetési szolgalom eddigi módszerinti gyakorlatának továbbra is fentartása, sem az úrbéri rendezéssel, sem a tagosítás czéljával össze nem fér, miként lehessen annak megszüntetését ugy eszközölni, hogy a midőn egy részről a helyett a szolgalomra jogosítottak, teljes és méltányos kárpótlást kapnának, más részről ezáltal, az ezen szolgalommal terhelt erdők tulajdonosai, jogaikban és tulajdonukban csonkulást szintén ne szenvedjenek 5 vagyis, miként lehetne ezen szolgalmi jog élvezetét, a lehető legméltányosabban megbecsülni, és azt a többi közös gyeplegelővel, hold szám szerinti mennyiségben kifejezve, arányba hozni. Véleményem szerint, — miután itt fák, bokrok, és 27