Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 26. szám

103 lekkönyvi kivonat, hanem egymás hatósági bizonyítvány alapján szerezte; mert a m —i megyetszéknek azon végzése, mely által a L. hitestársak házának alperesnő javára teendő zálogolása megengedtetett, már jogerőre emelkedett és nevezett L. hitestársaknak az emiitett házra vonatkozó tulajdonjoga ellen senki által nem tétetett kifogás, sem az árveréskor, sem pedig azután. Mi a kérdéses elsőbbséget illeti, azt felperes alperesnő ellenében egy zálogos szerződéssel igyekszik kimutatni, és maga részére kieszközölni, mely általa a L. hitestársakkal mint adósokkal még 1851. nov. 22. köttetett, mig alperesnő az 1854. márt. 23. fenemiitett birói végzés következtében végrehajtás utján nyert birói zálogjogra támaszkodik, és kielégítésében elsőbbségét főkép azáltal véli igényelhetni felperes ellenében, mert az 1849. dec. 28. id. rendt. 16. §. szerint ezen rendelet hatályba lépte napjától, azaz 1850. márt. 1. kezdve ingatlan jószágnak zálog vagy ideiglenes adásvevési (emtio'venditto temporanea seu pignus) szerződés általi eladása többé meg nem volt engedhető, következéskép a fenérintett felperesi zálogszerződés is az ő végrehajtási joga ellenébe jogsikeresen nem állitathatik. Azonban említett zálogszerződés jogerejének megítélésénél szükséges az idézett rendelet irányát szem előtt tartani és főkép arra tekintettel lenni, miszerint az ingatlanok ideiglenes és zálog eladása a fentebbi rendelet által főkép azért tiltatott meg, hogy a telekkönyvek alakítása nagyobb biztossággal eszközöltethessék; és a földbirtok állapot tisztában tartása könnyebben elérethessék. Miután azonban az 1849. telekkönyvi rendtartás határozatai az igazságügyi minisztérium 1853. apr. 18. (btl. 65. sz.) és 1855. dec. 15. (btl. 222. sz.) kelt utólagos rendeletei által érvényen kivül helyeztettek, és így minden azzal kapcsolatban volt előbbi intézkedések is elveszték érvényüket, ugy jelen körülmények közt a felperes által az L. házastársakkal 1851. nov. 22. kötött, és az érintett háznak bíróilag történt átadása által valósított zálogszerződésnek jogérvényessége annál kevésbé támadtathatik meg, minthogy az ingatlanok iránti ideiglenes zálogszerződések átalánosságban csak később nyilvánitattak megnem engedhetőknek, s különösen az 1852. nov. 29. cs. pát. 19. §. szerint (btl. 247. sz.) csak akkor tekintendők érvényteleneknek, ha azok az át. ptk. hatálybalépte után köttettek; — miből tehát önkényt következik, hogy minden más, az át. ptk. hatálybalépte előtt kötött zálogszerződéseknek jogi érvénye meg nem tagadtathatik. Ily tényállás mellett tehát, midőn felperes zálogjogát jogérvényes szerződés által még 1851. nov. 22. nyerte volt; mig alperesnő erre birói végrehajtás utján csak 1854. márt. 23. tett szert; felperes elsőbbségi igényének helyt adni, s a m—i takarékpénztár követelésének elsőbbségi kielégítését az említett vételárból felülfolyamodás utján elrendelni kelletett. A perköltségek azon okkól szüntettek meg kölcsönösen , mert mindenik fél már kedvező határozatot nyert. (Főtszéki üatározat 1856. nov. 25. 8991. sz. a.) A cs. k. legf. tszék alperesnő felülvizlgálati kérelme folytán mind a három folyamodás költségeinek kölcsönös megszüntetése mellett a m—i megyetszék ítéletét hagyta helyben. Indokok: A Magyarországra érvényes 1849. nov. 3. ideigl. bírósági szervezet s perrendtartás 9. §. és 12. §. b. és c. p. és az 1849. dec. 28. a nem nemesi ingatlanságokat illető telekkönyvi és betáblázási rendt. 16. s 42. §§-nak az ősis. 1852. nov. 29. cs. pát. 19. és 20. §§-val való összefüggéséből világosan kitűnik, hogy a nem nemesi fekvő birtokok iránt zálogos vagy ideigl. adásvevési szerződéseket kötni már 1850. márt. 1. óta tilos volt, mely határozat az ősis. pát. által a nemesi javakra is kiterjesztetett. Az igazságügyi miniszt. 1853. apr. 18. (btl. 65. sz.) és 1855. dec. 15. (btl. 222. sz.) rendeletei tartalmazzák ugyan a kimerítőbb határozatokat a telekkönyvek alakítása és vezetése fölött, de az 1850. márt. 1. óta törvényellenesen történt elzálogosításoknak, zálogos szerződéseknek érvényt nem nyújtanak. Miután tehát a felperes m—-i takarékpénztár L. hitestársaktól a kérdéses M. városban fekvő házat 1851. nov. 22. tehát már 1859. márt. 1. után vette zálogba s kötött aziránt az 1849. rend. által eltiltott zálogos szerződóst és az a végiratban világosan elismerte, hogy ezen ingatlan nem nemesi birtok, annálfogva részére a fen kifejtettek szerint e törvényellenes szerződési elzálogolás — betáblázás hiányában — elsőbbségi jogot nem alapithat. (Legf. tszéki döntvény 1857. apr. 29. 3483. sz. a.) Külföldi törvényhozás. Január—februári szemle. 1. Anglia legnjabb jogi reformjai. (Vége). Habár azonban— kiválólag azon szellem irányában, mely Angliában a jogreformok ellenében uralkodik, mely az ős intézetekhez túlságos makacssággal ragaszkodva, azok bár legcsekélyebb változtatására csak legnehezebben hajlandó — mind az 1844. mind az 1848. törvényjavaslat, mely fülebbviteli bíróságot kívánt létesitetni, megbukott is — mindamellett is nem kétkedhetünk a jelen angol jogorvoslati rendszer hiányosságán; és nem vonakodhatunk elismerni érvényét azon alapos kifogások s vádaknak, melyek Angliában kitűnő jogtudósok, nevezetes birák által e rendszer ellen emeltettek. Mert e hiányosságra mutat, mikép ha az indítványozott fölebbezési rendszer elvettetett is, a reform szükségessége iránt mégis oly nagy és átalános a meggyőződés, mikép az 1848. parliament mégis szentesitett s alapított fölebbezési törvényszéket, habár nem oly minőségben s férjemben is, mint indítványozva volt. Ezen feltörvényszék (Court of a ppeal szentesítve 11. 12. Vict. cap. 78. által) öt biróbÓl áll. Elébe hozatnak az ügyek csak a fontosb jogkérdések végleges eldöntése végett, ha az első fórumon az elnök bíró a bűnösség kimondása után oly jogkérdést talál, mely az esküdtszéki határozatra befolyásos, melyet tehát czélszerünek lát a felső bíróság elé terjeszteni. Az ítélet végrehajtása felfüggesztetik, mig azon kérdés fent eldöntetik. E feltörvényszéknél nyilvánosan tárgyaltatik a felterjesztett jogkérdés; előbb a védő s vád ügyvédek adván elő véd s vád beszédüket. Az ülnökök szavazat utján szótöbbség szerint döntik el a kérdést. Es azzal azt köthetik össze, hogy az első ítélet megsemmisitessék, megerősitessék, vagy a főügybeni uj határozás végett egy más jury elébe utasitassék. Ezen bírósági intézet nem felel ugyan meg a sürgetett fölebbezési rendszer igényeinek, mert az elitéltet nem jogosítja fel a fölebbezhetés igénybevehetőségére; hanem ezt egészen az elnök biró belátásától tehát önkényétől teszi függővé, előterjesztése nélkül fölebbvitelnek helyt nem