Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 1. szám

Pest, kedd Jan. 3. 1860. 1. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. — Legfelsőbb-törvényszéki döntvény a ptk. 1334. és 1497. §§-hoz. — Váltójogi eset a forgatmányi érték meg nem kapása iránti váltójogi kifogás.— Vegyes. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. I. Atnézetét akarjuk adni egy pár czikkben azon működésnek, melyet törvényhozásunk a lefolyt évben a jogélet terén fejtett ki. Mivel pedig tanunknak, melyet terjeszteni óhajtunk, s rendszerünknek, melynek minél nagyobb érvényt kívánnánk szerezni, egyik legfőbb alapelvét az öszhasonlitási jog rendszer képezi, e szemlét is csak a kültörvényhozások műtéteiéivel való Öszhasonlitás utján eszközölhetjük. E szemle mintegy számadásul szolgáljon arról,hogy mi történt ez év alatt a szinte haladást s tökéletesbülést követelő jogélet igényeinek kielégítésére; mikép használtatott fel egy egész év tartama az igazságszolgáltatás tökélesitésére, a személyi s vagyoni jogbiztosság emelésére, mikben a nemzeti vagyonosodásnak s átalános polgárisodásnak is életfeltételei rejlenek. Az alkotmányos életnek, mely, bár hasztalan, főkép ujabb időkben oly sok megtámadásoknak lőn kitéve, de a melyet mi, kik abban felnőttünk, feledni nem tudhatunk, ez életnek egyik legüdvösebb, legkiválóbb elvéül tekinthető azon szabály, vagy közjogi szokás, minélfogva a korona képviselői, az állam igazgatás központi organumjai az állam kormányzat műtéteiéről, a nagy nemzeti család szellemi s anyagi vezetéséről — a lefolyt év folyamán át — számolni tartoznak. Nincs ok, miért e szabály, üdvös voltánál fogva, bármily más körben is sikerdusan használható ne lenne. — Nincs kétség; hogy azt, főkép az alkotmányos élet egyéb közegeinek hiányában, a sajtó utján is ne lehetne haszonnal alkalmazni — számtételt tartva a közélet egyes ágainak — mint nevezetesen e lapok irányához képest — a jogi élet működésének sikeréről s eredményeiről, mint azok a törvényhozás egyes müveiben nyilvánultak. Szerintünk nem lehet kétség ennek hasznossága iránt sem; — nem főkép akkor, ha azt nem szorítjuk államunk szük határai közé, hanem az öszhasonlitás rendszerén azt az összes európai állam család minden tagjaira is kiterjesztjük. Csak ez az, mi megismerkedtethet bennünket azon éber gondosságról, melyet törvényhozásunk a nemzeti élet leglényegesb tényezőjének, a jogrendszernek tökéletesítésére fordított. Ez tüntetheti csak élőnkbe a haladásnak ama fokozatát, melyre államunk jogélete — az európai jogrendszer társaságában emelkedett. Csak is ez lehet tehát ama forrás, melyből e téren az állam test vezénylete iránt bizalom s ragaszkodás, vagy bizalmatlanság, elidegenedés szivároghat elő. Tartsunk tehát szemlét államunk 1859. évi törvényhozása felett is — a jogintézkedések s reformok mezején. Ha vizsgáljuk az európai államok 1859-beni jogi működését, daczára annak, hogy részint ez év harcz eseményei általi elfoglaltatás, részint azoknak messzebb távolra kiterjedő hatályok egy átalános izgatottság, remény s, aggályok közepette, a nemzeti létszerek rendes műtéteiét tetemesen gátolta, s majdnem egészen elzsibbasztotta, mégis azt látjuk, hogy azokban ez év folyamábau is keletkeztek nagyobbszerü jogéleti müvek, melyek az állam jogrendszer alapjáiul szolgálnak. Belgiumban, nevezetesen a büntető codex revisiójának nagyszerű munkája végeztetett, mely az összes szakértők nézete szerint a franczia codét tökélyben, nemesb irányban, emberiségben tetemesen felülmulandja. Hessenben megjelent a bűnvádi eljárás tervezete — és egy váltó rend, mely életbe léptetett; valamint egy vadászati büntető törvénykönyv is. Bern kantonban az 1856-ki több kantonok által már előbb elfogadott váltórend, szinte életbe hozatott. Koburgban és Schwarzburgban uj polg. perrendtartás készült s vétetett alkalmazásba; az első szóbeliségre levén alapítva, mi átalános helyeslést nyert. Oldenburgban s Koburgban az esküdtszék intézete büntető jogi ügyekben bevitetett. Zürichben elkészült egy uj bünt. perrendtartás; Piemontban pedig uj büntető codex és polg. perrendtartás, melyek ez évben életbe is fognak lépni. Darmstadtban is elkészítetett egy bünt. perrend; Nassauban egy sommás eljárási törvény és Portugalliában a büntető codex, hogy legközelebb országgyűlés elébe korüljenek. , , Nem mondhatjuk ugyanezt államunk törvényhozásáról. Ez a lefolyt évből nem mutathat fel szerves törvényeket, bizonyos rendszert képező terjedelmesb uj jogintézeteket , melyek a nemzeti jogélet átalakítását eszközölhetnék; minők voltak azok, melyek 1852—53-ban mind a polgári, mind a büntető jog terén létesítettek. A jogrendszer gyökeresb átalakítása bármely nagy szükségünk lenne is reá, s bár mily sok függne is attól a nemzeti élet igényeinek kielégítésében, még nagyobbrészt munkába sem vétetett. A büntető codexnek, s ugy a büntető perrendtartásnak is revisiója — még tudtunkkal — meg sem kezdetett, ámbár elveik, szabályaik legnagyobbrészt a régibb jogiskolák tanaira támaszkodva, az ujabb jogtudomány által mint hibásak, fenn nem tarthatók tüntettek elő. — Mezei rendőri, vízjogi stb. más törvények, melyek közvetlenül a nemzetgazdászati érdekekkel érintkeznek, s azok főbb emeltyüjeiként tekinthetők, még egészen hiányzanak.