Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 1. szám

Másrészt némely tervbe vett jogi reformok, még mindig bevégzetlenül függőben vannak— habár égető szükségeink lennének is azok birhatásáfa. így a polgári perrendtartás a lefolyt évben sem fejeztetett be. A bírósági rendszer szervezete még mindig csak váratik. Az uj telekkönyvi törvény ruég mindig csak életnélküli terv. A békebiróságok intézetét sem láthattuk létrehozatni. Mind oly jogintézetek, melyek az igazságszolgáltatás alapfeltételéül tekintendők, melyeknek lététől, vagy tökélyétől a nemzeti élet haladása, s kifejlődése is lényesen függ, melyek ép oly lényeges befolyással vannak a szellemi életre, mint a vagyonosodás kifejtésére. Azonban e tények ellenében nem kell felednünk, mikép ily szerves törvényekül szolgáló jogrendszerek alkotása s előteremtése rendkivül nagy és nehéz munkát képez. Ily munkálatok sehol sem létesülnek rövid idő alatt, s mindenütt hosszasb időt vesznek igénybe. Belgiumban a bünt. codex átdolgozása már több évek óta van munkálatban. Bajorországban 1819. óta terveztetik uj polgárjogi codex létesítése, ujabban 1857 óta a bizottmány folyvást dolgozik rajta és 1859 végén még csak az jelentetett a minisztérium által, hogy legjobb esetben 2 év alatt elkészülend. Szászországban már 1853-ban egy tökéletesen bevégzett codexterv jelent meg, és mégis az még most sem léphetett életbe, még mindig átvizsgálat s tanácskozás alatt van. Po rtugaHiába n 1853-ban ült össze egy bizottmány az 1852. bünt. törvénykönyv revisiójára, és ezzel még sincs készen. Bajorországban uj bírósági rendszer behozatala már 1850 óta folyvást vitatás s országgyűlési tanácskozás alatt van s csak 1860-ra igértetik létrehozatala. H át még ha A n g 1 i a jogéletére s reformjára tekintünk. Mily idő, mily terjedelmes elővizsgálatok s tanácskozások forditatnak itt minden lényegesb reform behozatalánál. Mióta terveztetik itt s részben folynnk is az előmunkálatok uj büntető törvény behozatalára, a bűnvádi rendőrség alapítására, egy központi igazságügyi orgánum alkotására stb. még mindig a nélkül, hogy csak gyanitathatnék is az idő, mely e müveket megérlelendi s érlelve létre hozandja. Ezek némi véd-körülmények törvényhozásunk működése mellett. Azonfelül azt sem tagadhatni, hogy egyes alárendeltebb uj jogintézetekben s reformokban 1859-ki évszakunk épen nem szenvedett hiányt, éspedig a melyek szinte nem maradhatnak, ha bár szűkebb körben is, üdvös hatás nélkül jogi érdekeink emelésére, törvénykezési rendszerünk tökéletesítésére. Nézzük át tehát ezeket — szem előtt tartva mindig a külállamok reformjait. I.e$ffel§őbl>-förvény§i:éki döntvény. A ptk. 1334. és 1407. §§-hoz. A bíróságon kívüli megintés, valamint más tárgyban folytatott per által az elévülés folyama félbe nem szakasztatik. L. Tamás egy szőlőt W. Mihály tói vásárolván, arra kötelezte magát, miszerint a vételár hátralékát . . . . szaz forinttal 1852. febr. 27-kén 6% kamatostól visszafizetendi. Közbenjött különböző körülmények folytán a fizetés a lejáratkor meg nem történt, mire 1857. sept. 15. W. Mihály, ki időközben az eladási szerződvény megszüntetése iránt pert folytatott L. Tamás ellen keresetet inditott, melyben őt a kereseti összegben s annak a lejárat napjától számítandó h at s z áz a 1 ék os ka m a tai b a n s a perköltségekbrn elmarasztaltatni kérte. Alperes a kereseti tőketartozás valódiságát elismervén, a kamattartozás fizetése alól több oknál fogva s ' ezek között a közbejött elévülés miatt is magát felmentetni kérte. A zombori cs. kir. kerületi törvényszék 1858. dec. 31-kén 4079. sz. a. kelt ítéletével alperest a kereseti összegben s annak a lejárat napjától számítandó 6% kamataiban is elmarasztalta. Az indokokban az elévülésre nézve alperes kifogása félrevettetvén a következők foglaltatnak : Alperes ellenbeszédileg felperesnek keresetlevelében foglalt azon állítását, hogy időközben a hátralékos összeg s kamatainak lefizetése iránt bíróságon kívül többször megintetett légyen, határozottan nem tagadván, s ezáltal a polg. perrendt. 22. és 108. §§. értelmében azt valónak s bevallottnak elfogadván, ezáltal az alperes részéről a kamatok elévülése iránt a ptk. 1334. és 1497. §§. értelmében tett kifogása erejét vesztette. Az alperes részéről közbevetett felebbezés folytán a temesvári cs. k. orsz. főtörvényszék 1859. jun. 9-én 5221. sz. alatt kelt Ítéletével az első bíróság ítéletének megtámadott részét megváltoztatandótalálván, az elévülésnek helyt adott s a kérdéses tőkéből a kamatokat csak 1854. september 15-től fogva ítélte meg. Indokok. A 6%-kai kikötött kamatok elévülése alapján alperes részéről támasztott kifogás az első folyamodásu bíróság által helytelenül lőn elvetve, minthogy az elévülésre a polg. törv.künyvet bevezető legf. nyiltparancs XII. czim 6. pontja értelmében jogosan lehetett hivatkozni, s annak alapján, hogy felperes a kérdéses adásvevési szerződvény megszüntetése iránt pert folytatott s alperest a kereseti összegnek lefizetésére biróságon kívül megintette, az elévülés félbe nem szakittathatott, mert felperesnek e végre be kellett volna bizonyítania azt, hogy alperes a kamathátralékot világosan vagy hallgatag elismerte, mi azonban nem bizonyittatott. Ezen reá terhes ítélet ellen felperes fölülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mire a cs. k. legf. tszék 1859. oct. 20. kelt határozatával a főtszéki ítéletet hagyta helyben. Indokok. Tekintetbe vévén, miszerint valamely biróságon kivül tett megintés, melyre alperes mit sem válaszolt, már azért is, mert azon eseteken kivül, melyekben a törvények azt világosan rendelik saját dolgaiban feleletet adni ki sem tartozik; — ép oly kevéssé mint valamely más tárgyat illető kereset az elévülést az át. ptk. 1497. §-a értelmében félbe van szakítja, — a főtörvényszéki Ítélet helybenhagyandó volt. (1859. oct. 20. 11096. sz. a. kelt határozat).