Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 25. szám

OS üzletet visz közös cziui alatt, és a társaságnak minden kötelezettségeiért mindenik személyesen az egész vagyonával felelős. Hallgatólagos társaságnak akkor van helye, ha egy vagy több társ csak bizonyos betétellel vesz részt a társaságban és csak ezen betéteit koczkáztatják ; kik hallgatólagos tagoknak neveztetnek; mig azokon kivül egy vagy több tag személyesen egész vagyonukkal és egyetemlegesen felelősök a társaság kötelezéseiért és ezek felelős tagoknak neveztetnek. És ha a hallgatólagos társaságnak tőkéje részvényekre osztatik, akkor az részvényes hallgatólagos társaságnak neveztetik. Végre a részvényes társaságnak akkor van helye, ha mindenik tag csak bizonyos betétellel járul a társaság ügyeihez, a nélkül, hogy személyesen felelős volna a társaság kötelezéseiért. Mind a nyilt, mind a hallgatólagos, mind a részvényes társaságnak felállítása azon hely kereskedési törvényszékénél, hol a társaságnak telepe van, a kereskedési lajstromba teendő bejegyzés végett bejelentendő. A nyilt társaságnál különösen bejelentendő, hogy a társaság mint nyilt társaság felelős, és itt minden tagnak kereszt- és vezetéknevét és lakását be kell jelenteni. A hallgatólagos társaságnál csak a felelős tagoknak kereszt és vezetéknevét és lakását kell bejelenteni, a hallgatólagos tagok neveinek bejelentése nem szükségeltetvén; azonban szükségesmindenhallgatólagos tagnak vagyoni betételét bejelenteni. A czimben sem kell a hallgatólagos tagnak nevét érinteni, mert különben ő is felelős személyesen a társaság kötelezéseiért. A hallgatólagos részvényes társaságnál minden felelős tagnak kereszt- és vezetéknevét s lakását bekell jelenteni; azonkívül a társasági részvények számát, és azoknak sommáját is. A részvényes társaságnál egy tagnak nevét sem kell bejelenteni a kereskedési lajstromba; hanem csak a társaság czimét és székhelyét, és a társaság alaptőkéjét, valamint az egyes részvények nagyságát. A nyilt társaságoknál minden tag a társaság kötelezéseire nézve egyetemben felelős. A hallgatólagos társaságban a hallgatólag társ csak a betétele erejéig van lekötelezve a társaság hitelezőinek irányában; ha pedig az még nincsen befizetve, az igért sommával az, ki valamely társaságba mint hallgatólagos társ lép, felelős minden a belépése előtt létrejött kötelezésekre nézve, akár történt a társasági czimben változás, akár nem. A felelős tag pedig a hallgatólagos társaságoknál is az egész vagyonával le van kötelezve, és pedig mig azon hallgatólagos társaságoknál is, melyek részvényekre alapíttattak. A tulajdonképi részvényes társaságnál az egyes részvényes a részvénye erején tul semmi esetre nincsen lekötelezve. A nyereség a nyilt és a hallgatólagos társaságokban a mérlegezés idejében kiszámittatik, és ez a társaságnak minden tagjai t, i. mind a nyilt, mind a hallgatólagos tagok közt felosztatik és kifizettetik. Minden társ számára a társasági vagyonbani részének kamatjai kiszámitatnak, és azután a nyereség vagy veszteség az összes tagok közt a fők szerint felosztatik. És ebben áll a lényeges különbség a magyar kereskedési törvény és a közönséges német kereskedési törvényjavaslat közt; t. i. hogy a magyar törvényben a hallgatólagos az az kültagok a kikötött, a törvényesnél nagyobb kamaton kivül a társaság nyereségében nem osztozkodnak, mig ellenben veszteség esetében jobb sorsban részesülnek, mint a közönséges kereskedési törvényjavaslat szerint; mert a magyar törvény szerint a beltagok a kültagoknak befizetett tőkéjükre és kamatjaikra nézve minden vagyonukkal felelősek , és a kültagok erre nézve kielégítést nyernek még azon esetben is, ha a társaságnak semmi nyeresége sem volt is, ha csak azon kielégítés a beltagok vagyonából kikerül; — sőt igen is lehetséges, hogy a kültagok tökéletesen is kielégitetnek, mig a beltagok tökéletesen tőnkre tétethetnek. Ezekből kitetszik, hogy ha valamely társaság ügyei helyesen mennek, a kültagok a közönséges német kereskedési törvényjavaslat szerint — ha pedig roszabbul mennek, azok a magyar törvény szerint vannak kedvezőbb helyzetben. legfel§ől>b- törvényszéki döntvény Az ősiségi nyiltparancs 9. és 11. §§-hoz. Az ősiségi nyiltparancs 9. §-a a testvérek közötti világos örökösödés (plana successio inter fratres) esetére, a mennyiben az örökség a ptk. behozatala előtt megnyílt, nem alkalmazandó. Az örökhagyó törvényes örökösei a nem nemes özvegy ellenében örökösödési igényeikeit a ptk. életbeléptetésétől számítandó egy év alatt bejelenteni nem tartoztak. M. Gr e rg e 1 y 1848. évben meghalálozván, több gyermeket és második feleségét M. A — t özvegyül hagyá maga után. M. D. férjezett P--nő s M.Gergely leánya 1854. nov. 25. pert indított mostoha anyja M. A. s kiskorú M. Sabbas testvére ellen s az atyai hagyatéknak földekből s készpénzből álló %-od részét magának kiadatni kérte. A z—i cs. k. járásbíróság a dolog érdemébe nem bocsátkozván, 1858. oct. 21. kélt ítéletével felperesnőt kersetétől az ősiségét tárgyazó 1852. nov. 29-én kelt legf. nyiltparancs 9. § a alapján, minthogy igényét az ezen szakaszban kitett határidőben bejelenteni elmulasztotta, elmozdította. Felperesnő felebbezéssel élvén a temesvári cs. k. orsz. főtszék 1859. apr. 20. 2940. sz. a. kelt Ítéletével, az első bírósági ítéletet megerősítendőnek találta. Indokok: A főügyet illetőleg felperesnő az apai hagyatéknak . . . láncz szántó-, . . . láncz szállásföldekból s a kanizsai lakház . . . ftnyi értékéből álló egy hatod részét kéri magának kiadatni. Ezen örökösödési igények az apának M. Gergelynek 1848. évben bekövetkezett halálával, s igy a ptk. behozatala előtt keletkeztek, miután pedig M. Gergely özvegye özvegy jogánál fogva a hagyaték birtokában volna, az örökös tartozott volna igényét az 1852. nov. 29. kelt legf. nyiltparancs 9. és 11. §§-ai értelmében 1854. máj. l-ig bejelenteni s továbbá egy év alatt v. i. 1855. máj. l-ig érvényesiteni. Felperesnő azonban örökösödési igényét a törvényszabta időben bejelenteni elmulasztotta, a mennyiben keresetét 1854-ben még csak nov. 25. következőleg elkésve nyújtotta be, esetleges örökösödési igénye ennél fogva megszűnt, miért is az elutasító első bírósági ítéletet helybenhagyni kelletett. Felperesnő rendkívüli felülvizsgálati kérelmet nyújtván be;