Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 25. szám

Pest, kedd Martius 29. 1859. 25. szám- Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, polgári törvénykönyv vezérelvei. Közölve dr. Hegedűs Lajos által VI. — Legfelsőbb törvényszéki döntvények Pestről — s — ur által. — Jogi irodalom. Az átalános polgári törvénykönyv vezérelvei. Igaz. miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. VI. Az ausztriai örökösödési jog élén áll a végrendelkezés s annak főelve, hogy a végrendelkező vagyonáról, különbség nélkül, akár saját tevékenységének gyümölcse, akár az ősök hagyománya legyen, rendszerint szabadon rendelkezhessék. Ép ennek következménye, hogy a törvényes örökösödés pó tl ó (suppletorius) jelleggel bir vagy is csak azon esetben van helye, ha érvényes végrendelkezés nem létezik. Ez esetben a törvényhozó az örökhagyónak lélektani s erkölcsi okokból véleményezett akaratját veszi zsinórmértékül s törvényes intézkedései által ezt kívánja érvényre juttatni. Ezen okok mindenekelőtt azok részére szólanak, kiket természeti kötelékek, nemzés vagy vérrokonság fűztek egymáshoz, s kik rendszerint a szabadon örökíthető vagyon szerzésében is közreműködtek; ezek után azok részére, kik szabad akaratból hasonló szoros viszonyba léptek , minők a házastársak , s a fogadott gyermekek. A rokonság alapja nemzés lévén, a szülők és gyermekek egyenes, az oldal rokonok pedig csak közvetve rokonok. •— Ezen föltételeken alapul a törvényes örökösödés, mely a polgári törvénykönyvben a következő vezérelvekre oszlik, u. m. 1) A mennyiben az örökhagyó részéről világos, érvényes és hatályos rendelkezés hiányzik a szabadon örökíthető vagyonra nézve, a törvényes örökösödés lép helyébe (727—729. §§.). 2) A törvény értelmében mindenekelőtt az első izbeli törvényes gyermekek fejenként s egyenlő részben örökösödnek. A hiányzók helyébe gyermekeik lépnek, az ezek távolságához képest s törzsek szerint azon részben örökösödnek, mely szülőiket illette volna (730—734. §§.). 3) Ha az örökhagyó gyermekekkel nem bir, törvényes szülei két egyenlő részben örökösednek, olykép, hogy a hiányzó helyébe annak törvényes gyermekei lépnek (735—737. §§.). 4. Ezek után két egyenlő részben az izek közelsége szerint örökösödnek az apai s anyai, öreg apák s öreg anyák s azok utódai a 2. pontban foglalt módon; ezen örökösödési jog azonban a harmadik nagyszülőkkel s azok utódival végződik (738— 751. §§.). 5) A fenebbi elv szerint az örökjog a törvénytelen gyermekekre is kiterjed, a mennyiben ezek ép ugy, mint a törvényesek anyjuk után egyenlő részben örökösödnek (754. 756. §§.). ö. Törvényesített gyermekek, szülőik után azok szabadon örökíthető vagyonában ép ugy, mint a törvényesek örökösödnek. A szülők s gyermekek közötti őrökjog kölcsönös (752. 753. és 750. §§.). 7) Az örökbe fogadás a fogadott gyermeknek, saját családi örökösödésen fölül, a törvényes gyermekkel egyenlő örökjogot ad az örökbefogadó szabadon örökithető vagyonára nézve; de az örökbe fogadó részére kölcsönös örökjogot nem nyújt (755. §.). 8) A házastársat (azon esetet kivéve, midőn saját vétke miatt elválasztatott), ha az örökhagyónak rokonai nincsenek teljes örökjog, de azokkal együtt is a hagyaték egy negyedrésze teljes tulajdonul illeti; sőt, ha gyermekek léteznek, a hátramaradt házastárs azokkal együtt a negyed haszonélvezetét, s ha három vagy több gyermek volna, egyenlő örökrészt követelhet (757—759. §§.). 9) Az egyházi személyek végrendelet nélküli örökösödésére nézve azon kegyeletes czélrai tekintet, mely végett rendszerint szereztetnek, a paraszt földekre pedig több nemzetgazdászati tekintetek némely módosításokat tettek szükségessé. 10) Az oly örökség, melyre örökös nincs, mint uratlan jószág, az államra száll, s általa elsajátittatik (760. §.). A polgári törvénykönyv a végrendelkezés szabadságát elvül állítván föl, szükségkép gondoskodni kellett, nehogy az örökhagyó jogositlan befolyásoknak engedve, legközelebbi vérrokonainak hátrányára olykép intézkedhessék, hogy azok az örökségből méltatlanul, végkép kizárassanak. Ezen törvényhozói gondoskodás kifolyása a polgári törvénykönyv II. R. 14. fejezete, mely a köteles részről, s a köteles vagy örök részbei beszámításról rendelkezik. A törvényes örökösödés mellett szóló jogi s erkölcsi tekintetek körül némelyek ugyan is oly fontosak, miszerint a törvényhozás szükségesnek látta, a gyermekeknek s szülőknek még akkor is a hagyaték egy bizonyos részét ellenkező végrendelkezés esetére is biztosítani, föltéve, hogy az illetők ezen részt az örökhagyó életében még meg nem kapták, vagy arra érdemetlenekké nem váltak. Ezen rész kimérésénél a törvényes örökösödés rendje iránti szabályok alkalmazandók. A polgári törvénykönyv ezen a családjogra nézve oly nagy horderejű tárgyra nézve a következő elveket követé : 1) A gyermekeket s szülőket a köteles rész azon rendben illeti, a melyben az örökhagyó után örökösödésre hivatvák; a túlélő házastársat azonban csak a hiányzó tisztességes eltartás illeti (762—764. 796. §§.). 2) Köteles részül a törvény a hagyatéknak tiszta, minden tehertől ment felét, szülőknél pedig annak, mi őket törvényes örökösödés esetében illette volna, egy harmadát jeleli ki (765. 766. 774. 775. 783—786. §§.). 3) A törvényben kijelelt fontos okoknál fogva a szükségbeli örökös a köteles részből is kizárathatik; de a szükséges eltartást tőle megvonni nem szabad (767—773. 780. 782. 795. §§.). 4) A tudva (de jogszerű kitagadási ok említése nélkül) elhallgatott gyermek, valamint a, habár tudatlanul mellőzött szülők csak a köteles részt követelhetik (776. 781. §§.). 5) Ellenben a csak tévedésből emlitlenül hagyott gyermeket, egy a törvény által az örökhagyó véleményezett akarata szerint meghatározott örökrész illeti (777— 779. §§.). 6) A mit valamely szükségbeli örökös az örökös végrendeletéből vagy állandó eltartására kapott a köteles valamint az örökrészbe beszámítandó. 25