Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 19. szám

polgári törvénykönyv (II. Rész 9. fejezet) részletesen intézkedik. Az ide tartozó törvényes szabályok, akár oly végakarat nyilványitásáról van szó, mely által valakinek az eo-ész örökség vagy annak bizonyos az egészre vonatkozólag megbatározott része rendeltetik, (végrendelet) akár olyanról, melyben más valamely intézkedés tétetik (pót rendelet) a fenebbi alapelvből magyarázandók, s a következő másodrendű elvekre visszavezethetők; u. m. 1) Az örökség az örökösnek szigorún az örökhagyó nyilvánított, vagy a törvényhozó által véleményezett a k a r a t a szerint i t é 1 e n d ő meg (554 — 563. §§.)• 2) Ezen végakaratnak azonban, hogy érvényes legyen, oly személytől kell erednie, ki vagyonáról r endelkeziii képes; határozottan meggondolva és szabadon szerkesztve s külalakjára nézve kétségen felül kell lennie, (565. 506. 601. §§.). 3) Némely végintézkedéseknél, melyeknél a törvényes alakszerűségeket megtartani vagy épen nem, vagy csak nehezen lehetne, s addig mig ezen kedvezmény oka tart, kevesbbé szigorú, de a végrendeletek lényeges kellékeivel ellátott alakkal is megelégszik a törvényhozás (597—600. §§.). Az úrbéri telkek kiszámítása s törvényes igazolása. Az úrbéri telki állományok kiszámításánál és igazolásánál, két szempontot szükséges, hogy szem előtt tartsunk. Első; a törvényekben lerakott elv, mely szerint valamely telki állományt úrbérinek vagy nem úrbérinek kell canonizálni; — második: a rendező bíróság és munkálkodó mérnök eljárása, melynek alapján a telekminőségét és mennyiségét igazoló adatok s bizonyítékok előállíttatnak. A gyakorlati eljárás azt mutatja, hogy mind e két mozzanat, különféle magyarázatnak és alkalmazásnak van kitéve, — és valamiét, hogy az 1853. mart. 2-ki s az urbériség lényegét meghatározó 3-ik §-sza, ugy az urbériség lényegét beigazoló módok, eszközök s bizonyítékok körül, különböző nézetek és elvek jutottak érvényre. Mi hát e kérdések körül a helyes elv, s melyek a törvényeseknek tartandó s minden kétségen túleső bizonyitéki eszközük? — ez a kérdések kérdése, melynek megoldásától ép a rendezés jelen perczeiban , vár sok becsületes kebel méltó megnyugtatást. Nagy kérdés, melynek átalános megfejtését nem ,— hanem csak commentatióját adhatjuk : „Nagy kérdés, a melyet, ha mélyen vizsgálok : Még több mélységeknek mélyére találok." Ezen fontos kérdésnek megoldása, minden egyes rendezésnél, különösen három helyen fordul elő, u. m. az általános összeírásnál; az úrbéri álmány kimutatásánál; s a combinatorium, vagyis összehasonlító okirat készítésénél. Hogy mi legyen az urbériség, és hogy mi nem veendő úrbéri állománynak: az előmunkálatoknak különösen ezen stádiumaiban állapitlatik meg. De a rendezés ezen előmunkálatainál, a helyett, hogy magyaráznám , mit kelljen, vagy mit ne kelljen elvileg úrbéri állománynak venni, minthogy ennek bírói eldöntése nem is ide tartozik, — arra nézve, hogy a bíróság előforduló kétséges esetekben biztos kiindulási pontokkal bírhasson, azt sorolom elő, a mire leginkább vigyáznia s felügyelnie kell. Es pedig, először is a határ fölmérésénél, hol két fontos 6 műtét fordul elő, u. m. a birtok állományok összeírása, s a vázlati térkép (brouillon) elkészítése. Ezek közöl az összeírásnál különös gond fordittassék arra: 1) hogy miután az összeírásban foglalt minden birtokos vezeték- és keresztneve fölolvastatott, ezek közöl mindenik egyenkint kérdeztessék meg, hogy váljon egyik vagy másik, különösen pedig a ki felolvastatott: nem bire kétféle nevezettel is; — avagy, ha többen vannak ugyanazon egy név alatt, ki az idősbik, s ki a fiatalabbik? Ugyanez alikalommal megkívántatik az is, hogy az illető lakosoknak a birtokok minden helyisége megmagyaráztassék, s a készített térkép jegyzeteivel összehasonlittassék; mivel ha ez nem történik, a dűllők és földdarabok összeírásában s elhelyezésében tett hibákat észrevenni nem lehet. Továbbá 2) a hol egy telki állományt többen s többféle név alatt birnak, szükség följegyezni: közösen birják-e az egész telket, vagy külön részletekben, és mily arányban, — avagy külön birnak-e egy egész telki állományt képező részleteket, de nem ugyanazon egy telek után, és ki mily arányban? Vannak ugyanis esetek, hogy némely helyütt, valamint az 1774-ki úrbéri táblázatba, ugy az 1836-ki combinatoriumba egy egészet tevő, de különböző négy egyén által egy negyedes részletekben bírt úrbéri jobbágytelek igtattatott be, s a jelenlegi rendezésnél azon kérdés merül fel: váljon e négy egyénnek, kik idő folytán egyenkint egy egész telek után teljesítették szolgálmányaikat, külön egy-egy egész telki illetmény avagy annak csak arányos mennyisége adandó-e ki? Természetes, hogy a bíróság e kérdésben egyáltalában nem határozhat, ha csak, valamint a birtok- vagy szolgálmányi viszonyok mennyisége és minősége feljegyezve nincs. 3) Figyelemmel tartandó különösen s feljegyzendő az is, hogy bizonyos telek utáni illetőségből, nincs-e valamely földdarab másnak bezálogositva avagy eladva? Nem hagyományozott-e a felszólandó jobbágy saját telki állományából a templomra, vagy bárkire végrendeletileg s telekkönyvi átírás mellett bizonyos részt, s ha tette, mióta ? Tudok ugyanis esetet nem egyet, hanem száznál és ezernél többet, a miszerint volt jobbágyaink valamint 1848. előtt, ugy főleg 1850. óta. sőt még ma is, saját telki állományaikból bizonyos darabot, vagy valamely izraelitának vagy másnak elidegenitvén, ezek azt még most is zálogkép hidalják, sőt 1850. után saját neveikre kebeleztetvén a telekkönyvekbe, az igazi tulajdonost, ki maga se ismeri saját jogait, a jelen rendezéseknél nemcsak zavarban tartják, hanem megvesztegetik, s így a birói eljárást rendkívül megnehezítik. A brouillon minél czélszerübb előállítását illetőleg, szintén igen sok körülményt kellene a működő mérnök figyelmébe ajánlanunk; minthogy azonban ez a dolognak inkább csak technikai sem mint jogi oldalára vonatkozik, csupán általánosságban, s annyit jegyzünk mea;, hogy legfőbb dolog itt a térképi számokat'helyesen "felrakni, hogy a belső és külső birtok mennyisége, minősége s helyisége azonnal felismerhető, s összeírással vagy telekkönyvvel összehasonlítható legyen. Ezen előmunkálatok helyes- és pontos végbevitele igen megfogja aztán könnyitni az úrbéri állomány kimutatásánál s kiszámításánál előfordulható mindazon nehézségeket, melyek a telkes jobbágyok illetőségének pontos meghatározásában, s a földesúr és volt jobbágyok közötti úrbéri viszonynak és birtoknak elkülünzésében előáll. Ekkép az urbériség természetét meghatározó segédeszközök s iratok bizonyitéki súlya körül is kevesebb viták és kételyek