Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 34. szám

137 zsarolás által követte el, s ezekben saját vallomása alapján lenne bűnös. Ez a vád tekintettel a gonosz szándékra s az eszközre megállana - de a védelem kiforgatja a vádat, a sebzésnek eltörli legkissebb nyomát is, a kést a nő kezébe^ férje ellen nem veszi oly eszköznek, melyei az súlyos testi sértést követhetett volna el, nem, meit megtagadja a bűnös szándékot is, saz egész cselekményt házi viszálynak kereszteli mely a felek kérelmére a B. T. K. 413. §. alapján és csak akkor is mint kihágás büntetendő - éppen így harczol az erőszak vádja ellenében s kimutatja, hogy a fenyegetése vádlottnőnek férje irányában eredménytelen volt, az ezt félelembe nem hozta sőt ellenkezőleg a férj fellépése a nőben okozott oly félelmet, hogy az futásban keresett menedéket — ugy csak kihágásban volna a vádlott büntetendő — de a védelem megmutatja, hogy a férj nejének e tetteért bocsánatot könyörög s igy az a B. T. K. 419. §. alapján nem is büntethető. II. Az uzsora vétsége. 1855. Márt. 5-én M. szolgabírói hivatalnál benyújtott panaszlevélben A. I. kéri I. S —et. az ő általa ennek 1854. márt. hóban adott 30 köböl zab, és ennek 30 vékányi kikötött kamataiban elmarasztalni. — Alperes ezen kérelmét el nem ismervén valónak, őt uzsoráskodás vétségében kéri vizsgálat alá vétetni. Ez volna a vád; —de ez habár ki lett volna is kötve; vádolván a 30 köbölből 30 véka élelem mint percent, képezheti-e az uzsora vétségét — a védelem azt mondja nem — még a keresetlevél sem elegendő erre alapul — mert a biró nem a kérelem, de a törvény alapján tartozik kamatot ítélni, és az 1713 : 51. 1723: 120. törvczikkelyeink, melyek régi törvényeinkből egyedül állnak fenn, s szabják ki a büntetést, az uzsorát csak az esetben ismerik, ha a hitelező nagyobb kamatokat vett s hajtott be. Különben jelen esetnél, tekintve a fenyitő eljárás későni kérelmezését a B. T. K. 531 s 532. §. alapján elévülés is állott be. Ez figyelmeztet bennünket, hogy a fenyitő ügyekkel gondosan kell bánni, mert becsület, szabadság és sokszor az élet legfőbb érdekei függenek kezelésétől. (Példákban folytatjuk). JOÍ£Í irodalom. Egy pár jogtudományi müvet mutatunk be olvasóinknak az ujabb jogi irodalomból és pedig először is az ausztriaiból. „D i e Civilprocessordüungfür d i e K ö n i g r. Ung a i- n , Kroatien und S 1 a v o n i e n , d i e W o i w o d s c li a f t Serbien und dasTemeser Bánat, dann jené fürdas Grossfürst. Siebenbürgen und die damit vereinigten Theile. Erlautert von dr. Ferdinánd SchuSter ord. Prof. d. civilger. Verfalirens und d. Lehenreclites an d. k. Univ. in Pest. 3-te auch mit Rücksichtauf die übrigen Kronlander ganzlich neu bearbeiteteAuflage. 1. Lief. Bog 1 — 16. Wien 1859. Ára 2 for. auszt. ért. Az egész mű négy ily füzetből fog állni s mindenik 2 for. leend — tehát az összes mű ára 8 forint auszt. ért. E műnek, mely kétségbevonhatlanul polg. perrendtartásunknak nemcsak legkimeritőbb , hanem legkielégitőbb, s a tudomány igényeinek is megfelelő commentárját képezi — első kiadása 1854-ben jelent meg; melyre átalában elismert jelessége folytán csakhamar, már 1855. év elején a 2-ik kiadás következett; igy a mostani 3-ik levén. Ez azonban habár jelentékeny, de nem egyedüli ok, mi ajánlását s elterjedését minél nagyobb terjedelemben követelheti. Sokkal nyomatékosabb, mire különösen felhívjuk a figyelmet, miszerint a jelen kiadás oly lényegesen átdolgoztatott, és oly számos egészen uj dolgokkal bővítetett a t. szerző által, mikép nagy mértékben megérdemli, hogy azok által is megszereztessék, kik netán az előbbi kiadások valamelyikét már bírnák. Igy nevezetesen, hogyannak bizonyítására olyat hozzak fel, mi juristáinkat legközelebbről érdekelheti, igen nagy hasznuak azon legfelsőbb törvényszéki döntvények, melyekkel a t. tanár ur jelen kiadását bővítette, s melyek a törvénykezési jog egyes, nagyobb kételyü pontjainak s kérdéseinek fölvilágositására nem csekély világot vethetendnek, hogy igy a gyakorlati jogászoknak , mind a bíráknak, mind az ügyvédeknek , nem csekély segélyt nyújtsanak. Ilyenek p. o. hogy sok közül, melyek a szerző által nagy buzgalommal s fáradsággal gyűjtettek öszsze, néhányat megemlitsünk, a kifogások körül 1858ból s 1855-ből 153. lapon, 1857-ből a 151. lapon, 1856ból a 141. lapon; — a 14. §. fölvilágositásához 1857-ből (157. lap.) 15. §-hoz 159—160. lapon; 2. §-hoz 98. lapon; az ügyvédi helyettesítés kérdéséhez 1857-ből; (244. 1.) zugirkászokról 245 — 246. lapon; kereset halmozottságról 1856-ból (135. lap.) kereseteknél 126. lapon; meghatalmazottaknál 243. lapon. Míg másrészt közöltetnek benne illő helyeiken minden ujabb jogi rendeletek is, melyek a perrendtartásra vonatkozólag az utóbbi kiadás után adattak ki, mint p. o. az ügynökök hatásköréről 1856-ból (246. lap.) közjegyzők megbízásáról (243. 1.) cselédviszonyokból eredő peres viszályok bíróságáról (248. 1.) zugirkászokról 1857-ből (244.1ap.)stb. stb. Ugy hogy a gyakorlati jogászok — érdekeik tökéletes kielégithetésére, e műben a törvénykezési jogot azon legújabb alakjában fogják feltalálhatni, a mint azt részint az ujabb rendeletek, részint a gyakorlati jogélet kifejezéseiül szolgáló legfőbb döntvények kifejtették s módosították. — Nem kevesb érdeme ez ujabb kiadásnak az, miszerint e téren a legújabb tudománynak mozzanatait folytonos figyelemmel kisérvén, felhasználta és felvette mindazon eszméket, melyek a legújabb bel- s külirodalomban akár a folyóiratok, akár az önálló müvek lapjain kifejtettek s napfényre hozattak, mint nevezetesen a G-erichtssaal, Zeitschrift f Processrecht, Archív f. die Civilistische Praxis, Haimerl Vierteljahrschrift stb. füzeteiben s másrészt W e t z e 11, H e f f t e r, O s t e r 1 o h, V ö 1 d e r n d o r f, Ko ch, Helmot stb. részint egészen uj, részint ujabb kiadású polgárjogi törvénykezési jeles munkáikban merültek fel. És ez által ismét az éretett el, hogye müvet olyannak tekinthetjük, mely a tudománynak legújabb színvonalán áll, mi nem csekély érdem. — Igy azután természetes, hogy az egyes tárgyak és czikkek oly uj fejtegetést nyertek, mely az előbbi kiadásokban nem létezhetett, és oly ismeretekkel s magyarázatokkal gazdagodtak, melyek azokban nem találhatók fel. — Nem említve azt, hogy a bevezetés, mely az átalános fogalmakról szól, épen igen nagyon bővített s lényegesen átdolgoztatott; hol különösen a jogtörténelmi rész — egy rövid átpillantásával a volt magyar törvénykezési rendszernek is — továbbá a polgárjogi törvénykezésnek alapelveiről, formáiról (12—22. 1.) a jelen perrendünknek a régi 1781-ki Józseffélétőli különbségeiről , bírósági hatalom s szervezetről s más alapfogalmakról irt czikkek egészen ujaknak mondhatók,melyek a tudományosság szempontjából jelesen vannak ki-