Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 34. szám

138 dolgozva, nem ereszkedve azon mélyebb vitatásába azon nem csekély fontosságit kérdéseknek, melyek jelenben a polgárjogi törvénykezés terén a szelídség, nyilvánosság, franczia és német rendszer, eventualitás s más elvek körül oly élénk vitatkozásoknak tárgyait képezik mind a törvényhozások termeiben, mind a tudomány müveiben. — Ezek azonban elegendők lehetnek, hogy az illetők előtt e kiadás megszerzése kívánatossá váljék. A külföldi irodalom terén ujabb időben ismét megszaporodtak azon nagybecsű müvek, melyek a börtön-reformra vonatkoznak. Felette nagyfontosságú tárgy, mely épen azért előbb a mi irodalmunkban is több tekintélyes tehetséget foglalkodtatott, s jeles müvek előállítására nyújtott alkalmat. És azóta nem veszté el e tárgy érdekességét. Mert naponta jobban szilárdul s terjed el azon meggyőződés, mikép a börtönügy reformja a cultura egyik főigényeül, s annak állása a polgárisodás egyik hévmérőjeül tekintendő. Es mi lenne belőlünk — mint magyarokból — s jövőnkből, ha ily culturai igényeket mellőzve, minden iránt köziünbesek lennénk, mi szorosan nem a kenyérkeresethez tartozik? A börtönügy reformja folyvást tárgyaltatik a külföldi szaktudósok által. Alig jelent meg a tudós s kitűnő emberbarát Mittermaiernek (Die Grefángnissverbesserung, insbesondere die Bedeutung und Durchführung der Einzelhaft. Erlang. 1858.) Ebertinek (DasGefángnisswesen. Dresden 1858.) Dieznek (Vervaltung der Strafanstalten mit Einzelhaft.) Quistorynak (Ein Besuch ím Zellengefángnisse zu Moabit) Hagelenek (Erfahrungen in einsamer u. gemeinsamer Haft.) munkája, és most legújabban ismét több jeles ily tárgyú mű jelent meg, mint p. o. : „Gesohichtc der G-efángnissreform in den vérein igten Staaten Grossbritanien u. Irland. — Berlin 1859 von dr. Behrend." „Zuchthausstudien von dr. Schlatter. Mannheim 1859. „Die in d. Strafanstalt zu Rhein bei der Beschaftigung der Straflinge im Freien gewonncnen unerfreulichen Resultate. Von dr. C. L. Kersandt. Königsberg 1852.'„Handbuch des Gefangniss-u. Volstreckungswesens bei d. Gerichten in Preussen. Berlin von 0. S. M i c h e 1." E munkák mind a mellett tesznek tanúságot, hogy a börtönügy reformja egyike legfőbb társalmi szükségeinknek. Számosak azon adataik is, melyek a magán elzáratási rendszer alkalmazása mellett szólanak. És különösen nagy becsüek azon adatok, melyek az először idézett munkában hozatnak föl. Vegye§eJt — Mindenekelőtt azon tudósítással mint legfontosabbá!, kezdjük meg a mai rovatot, miszerint april 27-én a birod. törv. lapnak XIV. darabjában 58. sz. a. megjelent a f. évi apr. 24. kelt legfelsőbb császári nyilt parancscsal az oly rég várt és óhajtott Községi Törvény. Kiterjesztetett e törvény az egész állam területére, kivéve Lombard Velencze királyságát, Dalmatiát és a katonai határszélt. Áll e törvény a bevezetési parancs 12. czikkén kivül 34G S-ból. Felosztatik 3 főrészre. Az első a községeknek hivatásáról (fo galmának meghatározásával) s azok alakításáról s fentartásáról rendelkezik. A második rész a községi szerkezetről szól és pedig különösen a városi-rendszabályról; és a harmadik rész a falusi községek rendszabályát tartalmazza. — Alapelvül van e törvényben felállítva, hogy e községi törvény életbeléptetésénél az egyes állararészeknek, országoknak sajátságos viszonyaira és szükségeire illő tekintet forditassék. Ezokból is minden ország kormányhatóságánál külön bizottmányok fognak szakértő férfiak meghivásával kineveztetni a keresztülvitel s községi rendszabályok alkotásának eszközlése végett. Ugy hogy a most megjelent községi törvényben csak az alapelvek vannak lerakva, melyek szerint fog azután minden ország számára, annak viszonyaihoz alkalmazva, az illető községi rend kidolgoztatni. — A birod. törvénylapnak XVII-ik darabja, mely apr. 30. adatott ki, igen kedves újdonsággal lepett meg. Látjuk ugyanis abból, hogy az oly rég várt I&özjegyzőségi intézet egypár hó múlva már csakugyan életbe lépend hazánkban is. Életbeléptetésének határnapja t. i. a soproni főtörvszéki kerületben jul. 1-jére ; a p e s r i, n.-v á r a d i és p o z s o n y i kerületében pedig aug l-re van az illető miniszteri rendelet által kitűzve — melyet legközelebb adni fogunk. Hivatalos tudnivalók Pályázatok. Lőcsei mtszéknél birói segéd 735 frttal 4 hét alatt. — Soproni orsz főtörvszéknél tanácstitkár 1155 frttal 4 hét alatt. — Pesti orsz. főtszéki kerületben a) mtszéki tanácsos 1260 frttal. b) tanácstitkár a miskolczi mtszéknél 840 fttal. c) tanácstitkári segéd az orsz. főtszéknél 840 frttal. — d) törvszéki segéd a jászberényi ratszéknél 735 frttal. — e) tszéki segéd a budai orsz. tszéknél 630 fttal. — f) két tszéki segéd a pesti orsz. törvszéknél 525 fttal 4 hét alatt. — H us z t i szbirós. birói segéd 735 frttal 14 nap alatt. Csődök F -G y a r m a t i szbirós. Klein Márton kölesei lakos el. perii. Mándy József és Bakó József Bej. és vál. jun. 9. — S -A.- U j helyi mtszéknél néhai Rátkay Sámuel lasztóczi lakos hagyatéka el. perii. Farkas Lajos és Bajusz József. Bej. jul. 20. vál 28. - P e s t i orsz. tszéknél Fischer Ferencz kalapgyárnok ellen perii. Burián János és Dr. Szontagh. Bej jul. 1 vál. jul. 7. H. d o r o g i szbirós. Eötvös Imre el. perü. Szikszay Józs. és Farkas Sándor. Bej. és vál. jun 9. —Pesti orsz. tszéknél Borhegy i Henrik füszerkeresk. el. perü. Horváth Károly és Barna Berencz Bej. jul. 7. vál. jul 8. — Horschetzky Károly nevelőintézet tulajdonos ellen perü. Hartmann Rudolf és Tatay Pál. Bej. máj. 26. vál jun 9. — Székesfehérv á r i ratszéknél Ruszvurm Ferdinánd el. perü. Zsömböry Ede és Linezer Vilmos. Bej. aug. I. vál. aug. 11. —Esztergomi jbirós. T a u b e r Vilmos férfiszabó és neje Taubcr Anna el. perü. Molnár Pál és Cziglényi End--eBej. jul. 30. vál. aug. 2. - Sz. S o m 1 y ó i szbirós. Schönbrun Ignácz szabómesterei, perü. Hubeith János és Dombi László. Bej. jun. 30. — D o r ogán Gergely krasznai keresk. el. perü. Huberth János és Dombi László. Bej. jul. 24. — Bukarestben AuslSnder Manó ruhaárus ellen perü. dr. Borusugo. Bej. máj. 30. Csodmegszüntetésck A volt Dél-Bihar mtszéknél Lázár Leopold n.váradi keresk el. — Miskolczi mtszéknél P e I e c h Aurél keresk. el. — Esztergomi jbirós. V e i 1 Sámuel timár és bőr-árus el. —Pesti keresk. tszéknél M e t z Vilmos el. — Sz. S o m I y ó szbirós. K o r b u 1 y Márton krasznai keresk. el. - Károlyfehérvári kerületi tszéknél M e g a y P. M. keresk. el. —Palonkai szbirós. Perlesz Lipót és Júlia el. -Pesti keresk. tszéknél Pollák Leon és fia ellen, —Jassyban Finckels t e i n ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 írt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.