Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 30. szám

121 nyelt letiltást a polg. perrendtartás 407. és 421. §§-hoz képest feltételesen megadandónak találta azon okból : mert az A. alatti szerződés 7. czikkének d. pontjához ké­pesti biztosíték a tőke tekintélyes részének lefizetése, s az ősi javaknak két testvér részérőli csőd alá juttatása foly­tán némileg veszélyeztetnek tűnik fel, s különben a fe­lek között fenforgó kérdések rövid úton meg- sem bírál­hatók. ö És e főtörvényszéki végzés ellen felperesnő Sz. M. asszony özvegy A-né adott be a legfelsőbb törvényszék­hez fölülvizsgálati folyamodványt. Acs. kir. legfőbbtörvényszéka másod bíró­ságnak az orsz. főtörvényszéknek végzését megszüntette, és az első bíróságnak végzését megerősítette, minél fogva felperes kérelmezőnek a letett kamatok kiadandók, s az alperes által kért birói tilalom meg nem adható. A leg­főbb törvényszéki határozat következőkre alapitatott. An­nak tekintetében, hogy a szerződés semmi határozatot nem tartalmaz, mely a 7. §. a. pontjában a Sz. J. örökö­sök részére kikötött fél évi kamat fizetéseknek azon örö­kösöktől való visszatartóztatását vagy megtagadását meg­engedné •, továbbá annak tekintetében, hogy Sz. M. öz­vegy A-né a kérdéses kamatok egy hatodrészérei tulaj­donjogát a B. alatti osztály-okmánnyal törvényesen iga­zolta ; végre annak tekintetében, hogy jelen esetben F. A. legkevósbbé sem, mint hitelező, hanem világosan mint adós áll; ennél íogva ő az önmaga által birói kézhez le­tett, és már egy jogérvényes ítélet által a Sz. J. örökös­nek felvehetés végett utalványozott kamat összegre, birói tilalmat a perrendtartás (20. fejezete) értelmében kérni fejogositva nem volt (1857. mart. 3. 6,869. sz. alatt). Kttl-törvénykezés. Azon mérgezési bűntény, részben pedig kísérlet, melyet mult évben HollandiábanvanGunkel tbnok követett el, nemcsak ott, hanem egész Európában nemcsekély sensatiót idézett elő, ré­szint a tettesnek kitűnő állása , részint aggkora — 84 éves — kö­vetkeztében. De bizonyosan az esemény története folytán is, mely valóban korunk jobban s jobban elterjedő aljasodásának ujabb bi­zonyéka. Egy tábornok kinek 70 éves nője van, ki maga most 84 éves néhány év óta bizonyos E. Luizát kedveséül tartotta, kit azonban később mint minden jelek mutatják, vénsége daczára is megunt, s tőle minden áron szabadulni akart, hogy más nővel lép­hessen viszonyba. Aljassága annyira ment, hogy elhatározta a ma­gánál hordott méreggel őt kivégezni. Ennek azonban csak a nő fivére lett áldozatja, ki a mérgezett ételekből annyit evett, hogy mája 15 latot tartalmazott, s igy az orvosi bizonyíték szerint a mérgezés volt halálának szükségképi oka. A nő csak hosszasb betegségbe esett, melyből most már fellábadt. — April 8-kán kezdetett meg G. ellen a bűnvádi tárgyalás Hágában. Vezetni kellett őt a terem­be s csak ülve lehetett jelen a kihallgatás alatt. Vallomásából azt jegyezzük fel, hogy állítólag minthogy éltét megunta — mit azon­ban ujabb és ujabb szerelmi viszonyai s kalandjai meghazudtolnak — a mérget évek óta Önmaga számára hordotta , de ennek kivéte­lében akadályozva levén később jött arra, hogy kedvesét mérgezze meg Czélja állitólag az volt, hogy kedvesét megmentse a lehető nyomortól, mely azt halála után érendi. E. Luiza vallomásából ki­tűnt, hogy viszonyuk nem volt testvéries , hanem igen is meghitt; s hogy később G-nek irántai érzelme egészen meghűlt, s a vád szo­morú eseménye elő allt. — Az ügy további folyamáról jövő alka­lommal. Külföldi törvényhozás Február-Martiusi szemle. Az európai törvényhozások jogi működése élénk tevékenység­ben nyilvánul a lefolyt február-martiusi hónapokban is, a közelgő s eredményeiben tán kiszámithatlan horderejű harcz előestéjének aggályai által fen nem tartva, vissza nem riasztva; talán előérzeté­ben a bekövetkezhető szünetnek, mely a társalom mindennemű ki­fejlődésébe tespedő pangást szokott hozni, vagy épen azon tudat biztosságában, mikép annak, mi jogállapot, mindig fenn kell állani, s kifolyásainak semmiféle viszonyokban sem lehet megszűnni. Különös azonban a legutóbbi hónapok azon tapasztalata, mi­szerint egyszerre épen számos tények csoportosultak össze aziránt, hogy azon jogi reformok, melyek a nemzeti szokások és erkölcsök mellőztével egészen idegen elemekre fektettek, az európai külálla­mokban mindenütt vagy teljes megszüntetést, vagy lényeges módo­sítást tettek szükségessé. Az ily jogintézvények nem birtak szilárd, biztos alappal, s azért biztos jövővel sem bírhattak. A f r an c z i a j ogi n t é z vén y e k s főkép a franczia tör­vénykezési s büntető jog Európában majdnem átalános utánzásra talált. Midőn azonban nyilvános, hogy ezen jogintézvények még bent magában Prancziaországban sem találtatnak kielégítőknek, roppant hiányaik utóbbi évtizedek alatt a legelső törvénytudó te­kintélyeik által folyvást tárgyaltatván s bizonyitatván, s reformálá­sok folyvást sürgetetvén; másrészt kétségtelen az is, hogy azok idegen államokban átültetve , mi csak a nemzeti hagyományok és sajátságok feláldozásával történhetett, épen ez okból fentarthatók nem voltak. És erre most több ujabb bizonyitékok merültek fel. így nevezetesen Belgiumban a múltkori szemlénkben már emiitett bűntető codex: revisiója azon okból került szőnyegre , mert a franczia törvények utánozásával a belgiumi bűntető törvények oly szigorúak, sőt kegyetlenek voltak, mikép azok korunk szellemé­vel, s a polgársodás igényeivel többé összeegyeztethetők nem vol­tak. — Hasonlóan Hannovérában is megváltoztatnak jelenleg némely büntetési szabályok, nevezetesen a halálbüntetés körül, melyek szinte a franczia codex elvein alapultak. — Mig végro T ö­rökországban épen mo9t szinte bevitetvén a franczia büntető codex, annak életbeléptetését kivihetőnek senki sem hiszi, miután a nemzeti szellemmel, erkölcsökkel és szokásokkal merő ellentétben áll. Világos bizonyitékok ezek arra, mikép valódi sikerre nem vezet­het az oly törvényhozási politika, mely a nemzeti erkölcsök figye­lembe nem vételével, főkép a jogi törvényeket egészen idegen föld­ről, idegen szokások köréből veszi által. — Főkép pedig, ha oly szembetűnő hiányokkal ellátott törvényhozásról van szó, milyen Francziaországé. És ezt lehet állítanunk magáról törvénykezési rendszeréről is, mely azonban kiváló dicséretek tárgya szokott len­ni. Valahányszor p. o. Németországnak valamely államában B törvénykezési jog reformja kerül szőnyegre, a legelső rendesen mindig az, hogy mellőzve a nemzeti hagyományokat, a létező jog szokásokat, mindjárt a franczia jogot állítják elő mintául és annak életbeléptetését sürgetik. Pedig bebizonyult tény, mikép az oly sok dicsérettel elárasztott franczia törvénykezési rend is csak azon he­lyeken nyilvánult hasznosnak s kielégitőnek, hol az a gyakorlat s tudomány jelen kifejlődött állásához s tökélyéhez alkalmazva gyö­keresen átalakitatott, mint többi közt Genfben és részben Han­novérában. — Bizonyos, mikép a törvénykezési jog terén sem találhatunk a francziáknál oly minta államot, melyet vágyainkkal fölkeresni érdemes lehetne. Különben, hogy átmenjünk szemlénk részleteire, megjegyez­zük, mikép az imént lefolyt hónapok dús eredményt tárnak élőnkbe a jogi törvényhozás teréről, nemcsak a bűntető jogköréből, hanem a polgári jog teréről is. Kiemelhetjük, mikép törekvések mutatkoz­nak a magán jog javítására, de hogy különösen élénk vágyak nyil­vánulnak a törvénykezési rendszer gyökeres átalakítására is. Szemlénken a polgári s törvénykezési jog körüli mozgalmak

Next

/
Thumbnails
Contents