Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 30. szám

122 átnézetével kezdjük meg. És hogy ezt mindenek előtt Angliával kezdjük meg , könnyen megengedhető ; miután minden reform, mi e hatalmas államban előjön, nagy mértékben igényli figyelmünket. Mert minden reform a nemzet geniusából merítve, s azért mindig a nemzeti hagyományokra és erkölcsökre fektetve, mindenkor arra szolgál, hogy ezen irigyelhető állapota államnak hatalmát, nagyságát, s boldogságát még magasbra emelje. -—• Jelenleg ott két polgárjogi reform van kérdésben. Az egyik a földbirtok viszo" nyoknak, sfőképaz átruházási törvények revisióját illeti. E tárgyban egy parliamenti bizottmány is működött, mely azt véleményező, hogy azon nehézségeken , melyekkel a földbirtokosnak minden ingatlani jogügyletnél küzdenie kell, már egyszer segélni kell. Kiválók e nehézségek a földbirtok átruházásánál, miért ez időben maga a kormány is egy bi Jlt adott be, mely az átruházások könnyítését eszközlendi. — Hogy e viszonyok a földbir tok hitelre nyomasztólag hatnak, kétségtelen ; főkép egy oly állam, ban mint Anglia, melyben a telekkönyvek intézete még egészen idegen s ismeretlen. — És ezeken lehetne segélni, a nélkül, hogy a nemzeti alkotmány alapelveihez hozzányúlni , s azt megingatni kellene. — Egészen máskép áll a dolog azon billel, melyet bizonyos King (febr. 17-kén) ,Real Estates Intestacy bill'czim alatt adott be; s melynek lényege az, hogy az angol ősalkotmány" nak azon elvét, miszerint a földbirtok végintézet hiányában (ab intestato) az első szülöttre száll át a többi testvérek kizáratával, megszüntetvén, annak egyenlő felosztása alapitassék meg. Ezen első szülöttségi jog egyike a legrégibb őshagyományoknak. „Une troisieme regle de descendance, c' est que lorsqu'il y a deux ou plusieurs máles au mérne degré, 1' ainé seul hérite, au lieu, que toutes les íilles partagent entre elles.' Mond Angliának Iegjelesb jogtudósa Blakstoneaz angol törvényekről irt s M. D. Gr. által francziára fordított jeles munkájában. (T. III. Ch. XIV. du titre par descendance). Vegyesek. Váczon a fogház mely 800 főre van készitve, f. hó február hóban a folyosóknak rögtönzött szobákká alakítása után, már 990 foglyot fogadott be, jelenleg 1000-en felül a számuk. További intézkedésig a beküldéseket egy rendelet megtiltja. 1859. évi apr. 2-kán jelent meg a birodalmi törvénylap XII. darabja következő tartalommal. 47. sz. Pénzügy ministeri rendelet 1859. mart. 22. a határszél felügyelők vámmentességéről. 48. sz. Belügy minist, rendelet 1859. mart. 22. huspénztár felállításáról Triesztben. És 49. 50. 51. sz. alatt következő pénzügy minist, rendeletek 1859. mart. 24-ről u. m. a salétrom, kén és ólom át- és kivitele tilalmáról Bosniába ; az ezredekhez nem tartozó személyek vámmentesség szabályzatáról, és az átalános bányatörvény 284. és 285. §§-ban az állam kincstárnak adott kedvezmények kevés kivé. telleli megszorításáról. F. évi mart. 28-kán jelent meg és küldetett szét a budai cs. kir. egyetemi nyomdából az országos kormánylap első osztályának V. és második osztályának IV". darabja, mind német egyes, mind ö3szes kettős kiadásban. Az I. osztály V. darabjának tartalma: 28. sz. Nemzetközi távirda-egyezmény, mely a porosz királyi kormány által, a német-austriai távirda-egylet nevében, Francziaországgal s Belgiummal megköttetett Brüsszelben 1858. június 30-kán, s az illető kormányok által, jelesen az austriai kormány által az 1858. september 15-kén kelt legfelsőbb határozmányhoz képest jóváhagyatott és 1859. február l-jén foganatba tétetett. 29. sz. A belügyi és kereskedelmi ministeriumoknak, s a hadsereg főparancsnokságának 1859. február 4-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, mely által a halvhamélégnek a közönséges vilióval készült dörzsgyufák gyártásánáli alkalmazása föltétlenül tiltatik. 30. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. febr. 4-kén kelt rendelete, mely által a mailandi baromorvosi intézetnek a legfelsŐbbleg szentesitett új baromorvosi tanterv alapján leendő, Ő Felsége által legkegyelraesebber jóváhagyott szabályozása tétetik közhírré. 31. sz. A kereskedelmi, ipar-és középitészeti ministeriumnak 1859. február 6-kán kelt rendelete, a községi hivatalok közigazgatási ügyekbeni bérmentes küldeményeinek megjelölése iránt. 32. sz. Az igazságügyi s a vallás- és oktatásügyi ministeriumoknak 1859. február 7-kén kelt rendelete , kiható a birodalom egész területére, a Concordatum XXI. czikke második pontjának közelebbi értelmezése iránt. 33. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. február 13-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a szerb vajdaságra és az erdélyi nagyfejedelemségre, mely által a politikai hivatalos műkődésekkel megbízott községi tanácsok hivatalnokai és szolgái elleni bírói végrehajtás megengedhetősége korlátoztatik. A II. osztály IV. darabjának tartalma : 9. sz. Hirdetés a cs. kir. helytartóság soproni osztályától 1859. január 24-ről, mellyel az elejtett ragadozó vadakért rendelt jutalom odaítélése körüli eljárás a soproni közigazgatási területre nézve módosittatik Folyó évi mart. 31-kén pedig jelent meg és küldetett szét az orsz. kormánylap első osztályának VI. és m á s o d i osztályának V. darabja mind a német egyes, mind összes kettős kiadásokban. Az I. osztály VI. darabjának tartalma : 34. sz. A belügypénzügyi és kereskedelmi ministerinmoknak a 0 Felsége központi katonai kanczelláriájának 1859. február 14-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, az öszvérek kivitelének, s a lovak» és öszvérek átvitelének megszorítása iránt. 35. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. febrár 14-kén kelt hirdetménye, kiható Tirolra, a klauseni bányabiztosság megszüntetése iránt. A II. osztály V. darabjának tartalma : 10. sz. Hirdetés a cs. kir. helytartóság pozsoni osztályától 1859-ki január 13-ról, a pozsoni közigazgatási területben] Dunafolyamszakaszon kijelölt kikötőhelyek tárgyában. 11. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki martius 15-ről, a postahajtópénznek 1859. év I. felérei meghatározása iránt. Hivatalos tudnivalók. Csődök. N.-Károlyi szbirós. Bőm Sámuel keresk. ellen; perügyelők Balogh Ferenoz és Csengery István. Bej. máj. 30.,vál. jun. 7. — Brassói ker. törvszéknél O r g i d a n György keresk. ellen ; perügyelő Trauschenfels Ferencz, Bej. jun. 1. — Aradi m. törvszéknél Andó József ellen; perügyelők Varjasi József és dr. Perger Jósef. Bej. jun. 25. — B éc s i törvszéknél L a n g Manó magánzó ellen ; perügyelő dr. Schönpflug. Bej. máj. 16.; — M ü o k Francziska ellen; pérügyelő dr. Fischer. Bej. máj. 19. - Miiek Károly kagyló árus ellen ; perügyelő dr. Barth. Bej. máj. 23, — S t e i b e 1 József ellen; perügyelő dr. Eckl. Bej. jun. 15. — Schacherl M. keresk. ellen ; perügyelő dr. Jünger. Bej. jun. 15. Csődmegszűntetés. Pesti orsz. törvszéknél néhai Schwartzm a y e r Ferdinánd hagyatéka ellen. — T ö r ö k - B e c a e i jbirós. Bokvi ch Antal keresk. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 9. sz. 2-dik emelet 6. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.