Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 91. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 2. r.

738 F. P-t tompaelmjűnek nyilvánitá —egy ellenkező tartalmú másik orvosi vélemény nyel ellensúlyoztatik ; 3.J két hitelt érdemlő tanú vallomása s a rendőri hatóságtól nyert értesítés oda mutat, hogy F. P. elegendő lelki képességgei bir ; íj F. P.-nél, — ki már haladt korú és családtalan egyén — kevésbbé forognak fen azon tekintetek , melyek közvetlenül érdeklett egyének érdekében a hatóság óvó befolyását szükségessé szokták tenni; 5.) a gondnokság kirendelése csak a törvényben kijelölt esetekben s csak akkor történhetik, ha teljesen be van bizonyítva , hogy ily eset íénforog, a jelen esetben azonban a tompaelműség legalább is kétséges és azért nem vélelmeztethetik ; 6 ) F. P. vagyonának kezelése igen egyszerű úgyannyira, hogy azt csekélyebb szellemi tehetség mellett is el lehet vinni. A cs. kir. főtörvényszék, hova az ügy folyamodás utján vitetett, más nézetben volt és a gondnokságot kirendelte azon okon, mert a tompaelműséget F. P. re nézve bebizonyitottnak vette. Az indokok itt mellőzhetők, a mennyiben egyedül a tompaelműség bizonyitása körül forognak. Ezen határozat ellen F. P. a legfőbb cs. kir. Törvényszékhez folyamodott, és ennek folytán hozott Legfőbb törvényszéki határozat 1857. év dec. 23-ról 13001 sz. a. igy szól : Habár a törvénvszék részéről kiküldött orvosok egymástól eltérő véleménye, s az F. P. lelki állapotára vonatkozólag kihallgatott tanúk egymással ellenkező nyilatkozatai a tompaelműség jogszerű bizonyosságát ugy, mint ezt a polg. tkv. 273 §. kívánja , megnem állapítják is, de az iratokból kétségtelenné vált, hogy a nevezett nem bir képességgel saját érdekeit meg óvni. Szellemi tehetségei oly korlátoltak és gyengültek, a legegyszerűbb ügyek ellátására is szükséges tapasztalat, valamint a felfogási s megkülönböztetési képesség oly mértékben hiányzik nála, hogy tetteinek következményeit belátni, s vagyonát okosan kezelni nem képes. Első kikérdeztetésekor ő maga beismerte, hogy vagyonát soha sem kezelte önállólág, sőt a gondnok kirendelése iránt is megnyugvását nyilvánitá azon föltét alatt, hogy engedtessék meg neki előbb egy más meghatalmazott használásával kísérletet tenni, mi azonban hajlott korára, s a fenforgó különös viszonyokra való tekintetnél fogva meg nem engedtethetik, a mennyiben jelentékeny károk bekövetkezésétől lehet tartani. Mivel tehát a polg. tkv. 21. §. a törvény különös ótalma alá helyezi azon egyéneket is, kik a nélkül, hogy értelmök használatától megfosztva lennének, még is képtelenek ügyeiket kellőleg kezelni, mint ez a folyamodóra nézve fenforog : a legfőbb cs. kir. Törvényszék F. P.-től vagyonai kezelését elveendőnek találta, és pedig nem a tompaelműség (Blöds'um) cimén, hanem azért, mert konstatirozva van, hogy érdekeit ientartani képtelen. G. T. Semmiség panasz helytelen képviselet alapján, és következménye birtokháboritási pernél. Folg. tk. 1008. 1009. 1029. §§. Polg pr. 309. 339. 618. §§. — Az itélet kézbesítésétől számított 14 nap lefolyása után is van semmiségi panasznak helye oly esetben , midőn a per helytelen képviselet mellett folyt és az itélet nem törvén vszerű képviselőnek kézbesittetett. Ha ily semmi.ségi panasznak birtokháboritási perben adatik hely az eljárás megsemmisítése után , felperes többé birtokháboritási keresettel nem élhet. — Egy állambirtokon foganatba vett építkezések folytán a szomszéd az új épület által megháboritottnak látta magát a világossági s kilátási szolgalomban. Jogát érvényesíteni kívánta , s birtokháboritási keresetet intézett az állambirtok igazgatója ellen; az igazgató bebocsátkozott a perbe, melynek kimenetele az lett, hogy a bíróság az épület lerontását itéletileg megrendelte. Most az igazgató jelentést tőn a dologról a pénzügyi ügyészeinél, és ez az eljárás ellen semmiségi panaszt emelt, következő indokoknál fogva: Az 1855-iki febr. 16-án kiadott hivatalutasitás 1. pontja szerint az állambirtokot a pénzügyi ügyészeinek kell képviselni, s azérl csupán ez tekintendő törvényes képviselőjéül. A birtokháboritási kereset nem a pénzügyi ügyészet, mint az állambirtok képviselője ellen intéztetett : hanem ezen birtok igazgatója ellen ; a kereset ennek kézbesittetett, az ügy a tárgyalási napon vele tárgyaltatott, holott ezen csupán a gazdászati ügykezelésre hivatott igazgatónak, mint perelfogadásra sem jogosítottnak, nem volt joga az urodalmat képviselni, s ennélfogva a polg. prend. 2. $. c. pontja es 339. § 2. p. alapján az egész eljárás semmisnek tekintendő. A szolgabírói hivatal mint bíróság ezen semmiségi panaszt visszautasította ; m e r t: a birói végzés az igazgatónak már máj. 24-kén kézbesittetett, s azért a felfolyaraodhatási határidő lefoly-