Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 91. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 2. r.

737 osszebe szélését s a tanúk kimondásának ezúton ingataggá tételét még a vizsgálati fogság elrendelésével is lehetlenitni kell. Hanem erre ugyanazon gyakorlat nyújt cáfolatot, a mely gyakorlaton egyedül nyugszik a törvény ama rendelkezése, miszerint a tanúkkali összebeszélésmegakadályozása is elegendő ok lehet a vizsgálati fogság elrendelésére, mert a gyakorlat naponkint újabb tanúiságot szolgáltat arra nézve, hogy e részben a vizsgálati fogság egészen sükeretlen, célszerűtlen, következőleg szükségtelen. s mint ilyen természetesen jogos sem lehet. Maga azon kérdés — hogy visszatérjünk reá-, vájjon a büntársakkali összebeszélés megakadályozásának szükségessége, megalapitja-e a vádlott letartóztatásának jogosságát a vizsgálat folyama alatt, a jogtudományban íüggő kérdést képez. A legtöbb törvényhozás ezen eszközt is alkalmazza a joggyakorlatban a büntetobirói eljárás sükerének biztosítására. hanem a jogtudósok egy része elvetendönek tartja s e nézetből indúl ki az új bajor törvényjavaslat , mely a vizsgálati fogság elrendelését a büntársakkali összebeszélés félelme által indokolhatónak nem kívánja tekintetni, mig mások, s meg kell jegyeznünk, hogy a nagyobb rész véleménye, e részben lényegileg összevág a positiv törvények rendelkezésével , csakhogy a vizsgálati fogságnak ily okból alkalmazását bizonyos megszorító föltételekhez köttetni, s illetőleg az elkerülhetlen szükségesség eseteire szoríttatni kívánja. E nézetnél fogva a vizsgálati fogságnak akkor, midőn a büntársakkali összebeszélés megakadályozása végett rendeltetik el, a kitűzött célnál fogva okvetlen szigorúnak, a büntetési fogsággal csaknem egyenlőnek, sőt a folytonos elzáratásnál fogva még nyomasztóbbnak kelletvén lenni: csupán súlyosabb bűnvádak eseteiben alkalmazandó, midőn t. i. a számos oknál és körülményeknél fogva a vádlott önhibáján kivül hosszúra terjedhető vizsgálati íogság a kiszabandó büntetésbe beszámítható. Sőt még ezen esetben is egyéb tekintetekre szintén ügyelni kell, s megfontolás alá veendő, vájjon az összebeszélés hátrányos következményeit nem lehetne-e a vádlottnak és bűntársainak egyszerre való idézése, s gyors kikérdezése, vagy a vádlottnak rendőri fólügyelet alá helyezése által elhárítni. Magától értetvén, hogy oly esetben, midőn a bizonyítás sükere a bűntársak kimondásától nem íoltételeztetik, a büntársakkali öszszebeszélés megakadályozása végett rendelt vizsgálati fogságnak helye nem lehet, s igy ott is, hol ez okon a vizsgálati fogság elrendeltetett : ez a vádlott s társainak kihallgatása után megszüntetendő, ha a további eljárásra s itélethozásra nézve a vádlottak nyilatkozatainak megváltoztatása közönyösnek mutatkozik. Egyetlenegy tekintet van, melynél fogva a jogtudomány általánosságban a vádlottnak kihallgatása után a vizsgálat egész idejére való letartóztatását, azaz a vádlott személyes jelenlétének a végitélet hozatalánáli biztosítását megengedi. S ez a szökés félelme, miről közelebb. — Folytatjuk. — Gondnokság alá helyezés bárgyúság és pazarlás eseteiD kiviil.Folg. tkv. 21.269.270.273. §§. — Gondnokság alá ihelyezhető oly egyén is. kiről bebizonyul, hogy ügyei kezelésére képtelen a nélkül, bogy bárgyúnak tompaelméjűnek vagv pazarlónak nyilváníttatnék. — A ni—i cs. kir. országos tövényszéknél kérdés tárgyává tétetett. vájjon F P. gondnokság alá helyezendő-e ? Az országos törvényszék erre elegendő alapot nem talált, a következő okoknál fogva ; 1.) F. P. az ismételve közbevetett törvényszéki kihallgatások alkalmával gyenge értelmi tehetséggel bírónak mutatkozott ugyan. de nem tompaelméjűnek; 2.) azon orvosi vélemény, mely 91*