Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 91. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 2. r.

Pest, 1858. — 91. — Szeptember 25-én. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK, Megjelennek e lapok hetenkint | Szerkesztési és kiadói iroda : | Előfizetési díj—kelybenés vidéken— egyszer : szombaton. Belváros, Lipót-utca , 20-ikszam. a julius-deeeniben félévre : 3 fp. TARTALOM : Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. Folytatás. — Gond­nokság alá helyezés bárgyúság és pazarlás esetein ki­vül. Polg. tkv. 21.269. 270, 273. §§. — Semrai.ségi panasz helytelen képviselet alapján , és következ­ménye birtokháboritási pernél. PtÖrvk. 1008. 1009. 1029. §§. Polg. pr. 309- 339.618 §§. — Nézetek az ügyvéd felelőségét illetőleg az átvett okiratokra nézve. — Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde — Kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitások. — Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság Va büntetőjogi gyakorlatban. — Folytatás. — Abból egyébiránt , hogy a jogtudo­mány a büntetőbirói különvizsgálatnak a vádlott személyes letartóztatásával való kezdését meg nem engedi, még épen nem következik, miszerint a vizsgálat folyamá­ban sem merülhet fol a ietartóztatás szük­sége, s a mennyiben tehát a birói eljárás sükerének biztosításából származik e szük­ség, egyszersmind a letartóztatás jogossága. Sőt igen is a különvizsgálat megkez­dése után s annak folyama alatt merülhet­nek föl oly körülmények, s érvényesülést igényelhetnek oly tekintetek, melyeknél fogva vagy a vizsgálat megejtésében foga­natosítandó kihallgatás végett a vádlott személyes megjelenését birói elővezettetés­sel, s a birói eljárás végsükerére nézve vizs­gálat alatti letartóztatással biztositni kell. De a vádlott személyes jelenlétének, minta büntető birói eljárás célja platt föltételezett­nek, eme szigorúbb biztosítási fokozat ál­tali eszközlése mindig igazolást kiván s ele­gendő ok nélkül soharsem történhetik. A személyes megjelenés eszközlésének legelső fokozata tehát a vádlott megidé­zése, mely általában szóbeli lehet, de a meg­idézettnek kívánatára az e tárgyban ki­küldő birói parancs mindenkor előmuta­tandó. Ha a vádlott a kijelölt helyen s idő­ben emez idézés folytán a bíróság előtt meg nem jelenne, némely jogtudósok né­zete szerint ellene az elővezetési parancs kiadandó, s a személyes megjelenés eszköz­lésének második fokozata foganatba veendő. Mások ellenben ily esetben egy írásos idéz­vény szokott törvényes módoni kézbesíté­sét tartják előrebocsátandónak.meg nem je­lenés esetében pénzbírság alá vetósseli fe­nyegetés mellett, s e nézetet azzal indokol­ják, hogy a szóbeli idézés sükerének elma­radását a legritkább esetben lehet makacs­ságnak tekinteni, mert az többnyire nem szándékosságból szokott szármázui. E nézet alapján készült egyebek kö­zött a hannoveri törvényjavaslat, melyet mint a jogtudomány magas színvonalán állót szoktak említeni, s mely szerint az idézést ismételni kell, még pedig ezen má­sodik idézés mindig -írásban adandó s a vádlottal törényszabta módon közlendő. Azonban akár igy, akár amúgy ren­delkezzék a törvény, az idézés folytáni meg nem jelenést a személyes elővezetés követi épen azon jogalapon, melyen a meg­hívásra előállani vonakodó tanú személyes elővezetését is eszközölheti a birói hatalom orgánuma, mert a birói eljárás sükerére néz­ve a vádlottnak és a tanúnak — amennyiben ez a tárgy érdemét illetőleg jogos bizony­lati súlylyal bir — személyes jelenléte s kihallgatása egyiránt nélkülözhetlen lévén, a birói hatalom orgánumainak fel kell jo­gosítva lenniök arra. hogy a szeniéryes megjelenést a makacskodók ellenében tény­leges elővezetéssel is eszközöljék, hanem 91

Next

/
Thumbnails
Contents