Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 90. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 1. r.

732 mert mint a tárgyalás alatti bűnügy története igazolja, a testi fenyíték alkalmazásával eszközlött vallatás alatt oly ténykörülményekis jöttek a vallatottak szájából jegyzőkönyvbe, melyek a viszonyokkal látszólagos összeköttetésben sem voltak, és nem is lehettek; — ha tehát vallatták F* V* és V*-val, hogy a lemezt M* János Pesten az evangélikus templom melletti köszörűsöknél köszörültette, továbbá, hogy M* János, az óra vasat Halason készítette, nem kézzelfoghatóbb-e a legközelebbi körzetre erőszakosan bűntársaságot vallatni be? — Miután azonban ezen vallomás is viszavonatott, de különben is a bprdt. 271. §-nak meg nem felel: az abból következtetett gyanúok vádlott terhére annál kevesbbé értelmezhető, mert a hivatkozott 271. §. rendelete alkalmazással csak ugy és akkor bírhatna, ha a körülmények, miknek törvényesitésére az államügyészség részéről ezen §. felhozatik, a bprdt. 269 §-nak a, b, c, d, e, f és g, alatt körülirt föltételei által gyámolittatnának; azonban ezen föltételekkel a gyanúokot szülendett kürülmény nem csak gyámolitva nincs, de kézzel fogható ellentétben áll, midőn bizonyítva van, hogy az eljáró szolgabirák alaptalan ténykörülményeket foglalva kérdésekbe : erőszak alkalmazása mellett oly feleleteket csikartak ki és erőszakoltak a vádlottakra, melyekre állitani, hogy az azokban foglalt körülményeket más mint bűntárs nem tudhatott, lehetetlen. Nem állja ki a törvényes bírálatot azon közelebbi gyanúok sem, melyet a tisztelt államügyészség a veres márvány elrejtéséből, a sárga palatáblának a kútból kimerítéséből és összezúzásából a bűntársaságra következtetni törekszik, mert,hogy ezen kövek gyanúok képzésére alkalmaztathassanak, mindenekelőtt megkívántatik, hogy azon föltételek, melyeket a tisztelt államügyészség mint bizonyító tényeket felállít, valódilag tényállásozva legyenek; bizonyítva legyen nevezetesen az, hogy ezen kövek a hamisítványok készítésénél használtattak, s ennek folytán azok mint bűnjelek rejtettek el, mert midőn az államügyészség részéről mondatik „a bankó csináláshoz használt veres márványkövet" ezen szavakban „a bankócsináláshoz használt1' rejlik az államügyészség argumentumának fontossága, tehát szükséges, hogy az ezen szavakban rejlő tény körülmény igazolva legyen, de szabad legyen kérdenem, hol van nyoma a vizsgálati iratokban, vagy a végtárgyalás alatt kifejlettekben, hogy ezen mind nagyságára, mind formájára, mind súlyára nézve céltalannak látszó kődarab a bankó hamisítvány készítésénél szerepelt vagy szerepelhetett volna? vonható-e akár a pesti, akár a bécsi műértők nyilatkozatából valami következtetés arra, hogy ezen formátlan kődarab valami hamisitványi célra használtatott volna, én tagadom, és miután ezen kőről legtávolabbi bizonyíték sem fordul elő, hogy ez L* pincéjében csak lett is volna, feltehető-e józanészszel, hogy a pincében készitett hamisítványok L* házi bolíjábau ezen kő alatt rakattak össze? ezt tekintetes törvényszék még hinni is képtelenség; miután tehát bizonyítani még azt sem lehetett, hogy ezen márványkő a hamisításnál valamely célra alkalmaztathatott volna: nagyon természetes, hogy ezt bűnjelnek elkeresztelni még túlfeszitett fántásiával sem lehet; már pedig, ha az elrejtett kő iránt az, hogy az a bankó hamisítványnál eszközül szolgált, nem igazoltathatik : ugy az államügyészség abból vont okadatolásának alapja tökéletesen megbukott, s így bár mint kezeltetett légyen a kő, abból senki ellen bizonyításra célzó gyanúokot következtetni nem lehet, mert a törvény szavain túl menni nem szabad, sőt megfordítva ép azon körülmény, hogy ezen ártatlan követ Zs* János a pincébe dobta, következteti ártatlanságát, mennyiben, ha a bűntársaságba avatva van, bizonyosan oly követ, mely a hamisítványokkal semmi összeköttetésben nem lehetett, el nem rejtett volna, tehát ezen elrejtésből, ha a kőnek a pincébe ledobása elrejtésnek nevezhető, — a kő természete szerint csak ártatlansága világlik ki. Mi illeti a sárgás márványtáblát, erre nézve, hogy az összetörés körülményeiből terhesebb következmény vonathassék, megjegyeztetik az államügyészség részéről, miszerint Zs* János 1856 évi april. 9-én a kutat kitisztogatni rendelvén, ott állott a munkánál, mig a kérdéses sárga kő és vasdarabok a kútból kimerettek, azután a követ öszszetörvén, a további munkát azonnal beállította. Ezen körülményezés szerint a kut kitisztogatásának kizárólagos célja lett volna a kő és vasdaraboknak a kútbóli kiszabadítása, mit én kereken tagadok. Magát az Összezúzott sárgakövet tekintve, ez a tanúk leírása szerint egy nagy négyszegű fehéres palatábla volt, mint romjai is igazolják, minővel rendesen az imaházak, mint szintén úri házak nagyobb termei és tornácai rakatnak ki, s miután természetűknél fogva törékenyek, tagadom, hogy finomabb vésési munkálatokra alkalmazhatók lennének. De ha a közönséges palatábla vésésre alkalmazható volna is, tagadom, hogy épen azon palatábla, melyet vádlott Zs* János 1856 évi april