Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 90. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 1. r.

Pest, 1858. — 90. — Szeptember 18-án. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK. Megjelennek e lapok hetenkint egyszer: szombaton. Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros, Lipólt-utca , 20-ik szám. Előfizetési díj —helybenés vidéken a julius-decemberi félévre : 3 fp. TARTALOM : Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. — Császári rendelet, aug. 1-ről 1858. — Úrbéri ügyek fölebbezése. Urb. tszki utasít. 176. §-hoz. — Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde, melyet a budai cs. k. országos törvényszéknél a m. május hóban bankjegyhamisitási ügyben bevégzett végtárgyalás alkalmával Zs* János mellett mondott. Folytatás — Vegyesek. — kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitások. — Szerkesztői üzenet. — Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. Azon esetekre nézve , melyekben a vizsgáló bíró valamely bűntettel vagy vétségei vádlott ellen megelőző idézés nélkül is adhat ki elővezetési parancsot, vagy annak a biztosság)' hatóságnál való előleges letartóztatása iránt intézkedhetik, a bprdt. 151. §-a állit fel szabályokat, azon esetekről pedig, midőn a vádlott kihallgatása után a vizsgálati fogság megrendelendő a 156. §. szól. Volt alkalmunk egy más helyen a törvény eme pontjainak tág alkalmazásából származó hátrányokra utalni; s miután az új büntetőjogi eljárás eredményeit általában magasabb szempontokból tekintve, jogéletünk fejleményében valódi nyeremények gyanánt méltányoltuk: nem titkolhatjuk el sem mások sem önmagunk előtt, hogy az egyéni szabadságnak ama két §-ban megállapított kelletén-túli megszorítása, némi ellentétben áll az egész törvény szellemével és irányával, mely a netalán ártatlanul vádlottak érdekeiről annyi óvatossággal és körültekintéssel kívánt gondoskodni. Igénytelen nézetünk szerint kettő különösen az a büntetőperrendtartásban, mely a gyakorlati eredmények birtokában lev< > illető birói hatóságok meghallgatása folytán bővebb megfontolást és változtatás't kívánna. Egyik a rögtönbirói eljárás kérdése, s a másik — melyről ezúttal szólni fogunk — ama, hogy úgy szóljunk, biztosítási fogság, melyet fenyítő törvényszéki ítélet, tehát a vádlott bűnösségének kimondása előtt a vizsgáló biró rendelhet el. Mindennapivá vált a panasz, hogy a törvény e tekintetben a birói hatalom némely alárendeltebb orgánumait is oly széles hatalom körrel ruházta fel, miszerint a polgári szabadság e téren csaknem minden hatályos biztosítékot nélkülözve, pusztán névlegessé válik. Ha e panasznak van alapja, akkor nagyon megérdemli a törvényhozás figyelmét, mert minden józanul és becsületesen gondolkozó ember könnyen be fogja ugyan látni, hogy személyünk és vagyonunk biztossága a társodalomban annyi bűnös hajlam ellenében a büntető birói hatalom védelme alatt áll, s igen veszélyes állapott lenne az, melyben a gonosztevők a törvények lanyhasága által felbátorítva követnék hajlamaikat és szenvedélyeiket, a büntetés kikerülésére pedig túlkiméletesség által alkalom nyújtatnék nekik : hanem más részről a büntető birói hatalom gyakorlásának egyik lényeges alapelve az, hogy általa az egyéni jogok szükségtelenül legkisebb csorbulást se szenvedjenek s ne veszélyeztessenek, és pedig annál kevésbbé, mert politikai szabadság nélkül lehet egy nép boldog, lehet egy ország virágzó, de ott, hol a polgári szabadságnak nincsenek szilád biztosítékai: a nyugalom s elégültség tartós nem lehet. 90