Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 89. szám

724 dónak tartotta, és az úgynevezett jegyajándékát a a nőnek, a férj közös hitelezői ellenében elsőbbséggel a harmadik osztályba soroztatni rendelte. (Határozat 1857. jun. 7-én 3733. sz. a.) Házastárs számadási kötelezettsége. — Polg. tk. 1240. s-hoz. — Legfelsőbb birói itélet, mely szerint a nő számadással tartozik, ha férje üzletét ennek távolléte vagy akadályozása esetében kezelte. — A miranói cs. kir. praetura előtt folyt egy perben vita tárgya volt, vájjon a nő, ki hat éven át kezelte férje üzletét, ennek betegség miatti ,'akadályoztatása miatt — tartozik-e számadással férjének ezen hat évi igazgatásról. Az első biróság „nemwmel felelt a kérdésre. Az 1856. oct. 28-ik 4482 sz. a. itélet Indokolása: A polgári törvköv. 91-dik §. a férjnek tulajdonítja a háztartás vezetésének jogát; ezen jogról a férj a vele házassági közösségben élő neje javára hallgatag lemondott, a mennyiben betegség által akadályoztatva, tudta, hogy neje vezeti üzletét, s ennek ellene nem mondott. Az 1239. §• a férjet, ki pedig törvény szerint van a kezelésre jogosítva — a számadástól fölmenti; mennyivel inkább kell ezt a nőről érteni, ki a helyett, hogy az üzlet vezetését egy harmadikra bizná, s ennek fizetne — éveken át önfeláldozással állott az üzletek élén ; az 1240. §. a számadás kötelezettségét kölcsönös megállapodástól föltételezi, az ellenkezőt tehát szabályként már fölteszi, s ez felel meg azon benső viszonynak is, melynek házasságban uralkodni kell. Azonban midkét felsőbbi biróság az ellenkező elvet állította fel, s ezen felsőbbi s legfelsőbb birói határozat. Indokai: Ámbár a polg. tk. 1240. §. értelmében a nő azon haszonvételről, melyről férje javára lemondott ugyan, de a házasság alatt maga húzott — számolni nem tartozik : de a számadás kötelességétől — a férj e részbeni határozottan kijelentett elállásának esetét kivéve — nem menekülhet, ha a férj vagyonának általa történt kezeléséről van szó, ha mindjárt ez megbízás folytán vagy a vagyon érdekében történt is. Ezen oknál fogva a panaszló férj által az üzlet nemére s terjedelmére nézve ajánlott tanú általi bizonyítás megengedtetett annak megitélhetése végett, vájjon a számadásra való köteleztethetés esete fenforog-e? A velencei felsőbíróság 1857. február 10-ken 610. szám alatt hozott ítélete , mely amaz alapelvet felállította, a legfőbb törvényszék által helybenhagyatott. 1857. június 17. 5243. szám alatt. 0 Nem ügyvédek képviselete szóbeli perekben. — Polg. perrendt. 30. 31. §-hoz. — Legfelsőbb birói határozat, mely szerint : az ügyvédek helyettesítő meghatalmazással az ügy vitelét nem ügyvédekre s jelesül segédeikre átruházhatják. — Nagyon el van terjedve a gyakorlat, hogy az ügyvédek, a felek által reájok ruházott helyettesítési jognál fogva, a sommás perekbeni képviseletet a nálok alkalmazásban levő ügyvédjelöltekre , fogalmazó segédeikre ruházzák. Ezen eljárás igazolása végett hivatkozás történik az 1845. dec. 2-ki törvény 9 §-ra (megfelel a polg.perrendt 31.§-ának), mely polgári perekben sommás eljárásnál a feleknek megengedi, hogy magokat nem ügyvéd meghatalmazottak által is képviseltethessék. Az alsó bíróságoknál e nézet nem mindenütt talált elfogadásra, sőt az ily képviselet sokszor bírói határozattal is meggátoltatott azon oknál fogva, mert az érintett §-ban a feleknek adott azon jog, hogy magokat nem ügyvéd által is képviseltethessék, csak is a perlekedő fél joga ; s ha még is képviselője választásánál ügyvédnek ad elsőséget s ügyvédet biz meg, ez nem lehet jogosítva, a félnek épen a választás által nyilvánított akarata ellenére — az ügy vitelével nem ügyvédet bízni meg. Egy ügyvédnek hasonló irányú felsőbb birói határozat ellen a legfőbb törvényszékhez nyújtott felfolyamodása folytán a kérdés a legfőbb törvényszéknél tárgyaltatván, a legfőbb törvényszék, a felsőbiróságilag kimondott roszalást félretette. Indokolás: Ha az 1845. december 2-diki törvény 9. §-ának (polgári perrendtartás 31. §.) rendeletéhez képest sommás perekben a feleknek meg van engedve nem ügyvéd meghatalmazott által is képviseltetni, akkor ugyan ezen jog az általok képviseletre megbízott, s helyettesítési joggal felruházott ügyvédtől sem tagadtathatik meg. És ez annyival inkább igy van, mert az érintett §. egyedül azon kivételt teszi, hogy ismert zugirászok ne működhessenek felhatalmazottak gyanánt. Határozat 1857. oct 13-án 10076. szám alatt. n