Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 89. szám

725 Törvénykezési csarnok. A titok. Bűntényi esemény. — Vége. — A matróz , D u p i n beszéde közben . újra visszanyeré lelki jelenségét: a bátor magatartás azonban, melyet beléptekor tanúsitott. elenyészett. — Elmondok mindent, a mit e történetről tudok . monda rövid szünet után : Isten a bizonyságom , hogy teljes igazságot szóiandok; de attól tartok, ön nem adand hitelt szavaimnak; — valóban, ön nem is adhat hitelt nekem; de elmondok mindent, habár meg kellene is azért halnom. Közleménye főpontjai következők valának. Kevéssel ezelőtt utazást tett a keletindiai szigettenger felé s néhány cimborájával a Born e o szigetbe rándula : a kapitány megengedvén nekik, hogy a sziget belsejét bekalandozhassák. Néhány matróz társa kiseretében sükerült neki egy orangoutángot fogni j a hajóba hurcolák azt magokkal s az állat egyedüli birtoka nemsokára látogatónkra szállott, a másik matróz halála folytán. Véghetetlen fáradozás után ez oda vitte végre a dolgot, hogy az állat vadságát annyira megszelidité. miszerint ő maga, mint gazdája, veszély nélkül közelíthetett hozzá, s aztán Párisba hozá azt eladási szándékból, mihelyt kigyógyulandana lábbeli sebéből. melyet a hajón kapott A matróz, vidám társaságban töltött éj után. a veszélyes nap korra reggelén visszatérvén szállására, az orangoutángot saját hálószobájában találá. melynek ajtaját ez, az e mellett fekvő alkoven felől, hová azt gazdája mindig beszokta zárni, betöré. Az állat, kezében borotvát tartva és pofája vastag szappantajtékkal bekenve, tűkor előtt álla •borotválkozni készülvén, mely működést gazdájától tanúihatott el az alkoven kulcslyukán keresztül. A matróz megpillantván a veszélyes fegyvert a szörnyetegnek óriási erővel biró öklében, csaknem megmerevedett ijedtében első pillanatra, de rövid gondolkodás után korbácsot ragadt, mely eszközzel többször megtörte már az állat konokságát vadsága legfőbb stádiumaiban is. A tárt ajtó azonban az orangoutángnak útat szolgáltatott a futásra és a kést kezében tartva, a lépcsőzeten lerohant az utcára. A francia kétségbe eső hangulattal rohant a vadállat után. Nemsokára megállani és várakozni látá a majmot, mintha meg akarná adni magát üldözőjének ; ez azonban alig volt hozzá karhoszszaságra közel. villámsebességgel rohant az tova újólag. A kergetés sokáig tárta. Az utcák üresek valának és senki sem jött szembe a menekülővel és üldözőjével. Midőn keresztül nyargaltak azon keskeny és szűk utcán, mely a Morgue-utca mögött vonul el, az orangoutang hirtelen fénycsillogást pillanta meg Madame l'Espanage házának negyedik emeletében. Egy ugrással átszökkenvén a kert kőfalán, megpillantá a mennvkófogót, hihetetlen sebességgel felkúszék. megragadá az ablaktáblát és föllódítá magát a hölgyek ablakához. Az ablak nyitva volt: s a legközelebbi pillantatban már a szobában termett. Az ablaktábla, melyre föllóditotta magát, újra feltárult hirtelen, midőn az a veszedelmes ugrást tette. A matróz, ki eddigelé tevéketlen tanúja volt majma ezen ügyessége remeklésének, megörült, de meg is ijedt egyszersmind ezen manőver kimenetelén. 0 azon bizonyos reménynyel kecsegtette magát, hogy most már képes lesz újra befoghatni a megbőszült állatot: mert a valószinűség arra mutatott, hogy az. kiszabadulandó azon kelepcéből, a melybe került, ugyanazon útat választandja újra, mint a melyen abba bemászott. Másrészről azonban a matróznak rettegnie kellett egyszersmind az állatnak a házban elkövetendő garázdálkodása miatt, és épen az ok inditotta őt arra. hogv az üldöztetést a mennvkőháritó megkuszásának méc oly veszedelmes útján is folytassa. A matrózra nézve ez nem volt ugyan könnyű, de kivihetetlen feladat sem. 0 följuta az ablakkal egyenlő magasságra; de az ablaktáblához való szökkenésre sem bátorsága sem ügyessége nem volt. Azon pontról azonban, a hová eljutott, oldaltekintést vethetett a szobába, és az ott látott tény elegendő volt arra, hogy az ijedtség csaknem eszméletétől fossza meg ót. S e pillantatban volt az. midőn a harsány segitség-kiáltás elhangzott, melv a sz. rókusi városnegyed lakosait álmukból fölriasztá. Madame l'Espanage és leánva ezen éjjelt valószinűleg régi családi irománvaik átvizsgálásának szentelék ; mert az ezeket tartalmazott vas ládácska a szoba közepére húzva és a padolat oklevekkel volt borítva. A két hölgy bizonyosan az ablak felé hátat fordítva ült. s azon szünetből következtetve, mely a majomnak az ablakon keresztüli ugrása és a segitségkiáltás kitörése közt közbejött, a nők nem láthaták meg mindjárt az állatot. Az ablaktábla becsapását ők a szélrohamnak tulajdonithaták. Midőn a matróz betekintett : az óriási szörny hajánál fogva ragadá meg a korosbik hol-