Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 89. szám

722 zését helyben hagyta, következő indokok mellett. „Az 1853. oct. 2-iki cs. rendeletnél fogva az ez országban 1848 év jan. l-ig fönnállott, — az izraeliták birtok képességét korlátozó szabályok ideiglenesen ismét ha­tályba léptettettek, — ezen, s jelesül az 1840. 29. és 1844. 4. törv. cikkek szerint pedig az izraeliták Magyarországon; ingat­lan javak tulajdonának megszerzésétől ki­zárva voltak; és kivételképen polgári tel­keket az 1840. 29. törv. cikk 5. §. engedel­mével csak oly városokban szerezhettek, a hol 1840. év előtt ezen gyakorlat meg volt. Minthogy pedig a kérdésben forgó fekvő­ségek nem tartoznak az emiitett telkek chategoriájába, — azon körülmény pedig, hogy folyamodó még 1847 és 1851 évek­ben, és az 1852 év oct. 2-iki cs. rendelet kihirdetése előtt szerzett volt ingatlan java­kat, — néki újabb fekvőségek törvénysze­rű megszerzéséhez címet és jogot nem ád; — ennélfogva a kérdéses legtübbetjgérö- és Ígéretnek visszautasítása törvényszerüleg indokolva van ; még pedig annyival inkább, mert a jelen fönnálló törvények szerint in­gatlan javak tulajdona csak nyilván köny­vekbe bejegyzés által szereztethetik, — oly ingatlanoknak izraelitákra átíratásának pe­dig . melyek az 1853. oct. 2-diki 190 szá­mú cs. rendelet határozványával ellentét­ben állanak, — a magas igazs.ügyi minisz­tériumnak 1857. jan. 7-én 194. sz. a. kibo­csájtványa értelmében helye nem lehet." Mely szerint az első bírósági végzés tökéletesen helybenhagyatván, fölülvizsgá­latnak nincsen ugyan helye, azonban kívá­natos lett volna, hogy az ellenkező értel­műek kételyeinek minden oldalróli elenyész­tetésére a harmadbiróság is — ítéletet mondott volna. F. S. \ői hozomány fogalma. I*olg. Törvk.1218 §-hoz. — Minden hozomány, melynek átvétele a férj ellenében beigazoltatik, a ptk. 1218 §. határozata alá eső női hozo­mánynak tekintendő, ha csak bebizonyítva nincs, hogy azt vagy felelőség melletti kezelés végett, vagy kölcsön­kép vette át a férj. — V* József csődperében , nejének V* Eleonó­rának bejelentett „h ozományi" követelése az 1856-dik év január 26-án hozott jogerejű fel­számitási ítélettel világosnak ismertetett, és pedig azon az Ítéletben is kifejtett indokból, mert há­rom tanúnak hit alatt kivett vallomása szerint a férj a csőd megnyitása előtt, s így az Aptkv. 1226. §-a értelmében kétségtelenül beigazolta azt, hogy neje a neki osztályrészül jutott apai és anyai va­gyonát házához hozta, ő azt értékesítette, fölszedte Ó3 elköltötte. A hitelezők osztályozása tárgyában a b—i törvényszék által hozott ítélettel ezen kö­vetelés a 4-ik osztályba soroztatott, mely osztályo­zás ellen V* Eleonóra 1856. april 29-kén elsőbb­ségi panaszt emelt, s ebben 18753 frt 53 kr. női hozománya iránti követelését elsőbbségi joggal a 3-dik osztályba tétetni kérte(J)- E per folytában a vita tárgyát azon kérdés megfejtése képezte, váj­jon a férj csődtömege ellen a felperesnő javára vi­lágosnak ismert követelés „női hozomány " minő­ségű-e vagy nem ? A b —i cs. kir. kerületi törvényszék ez utób­bi nézetben volt. Az 1856. oct. 21-én 2984. sz. íté­letének indokaiban felhozá, hogy a felszámitási keresetben a hozomány nem mint női hozomány jegyezteti föl, és hogy az ítéleti indokok nem te­szik annak kiegészítő részét, egyedül csak azon okokat támogatják, melyek a bírót az itélethozás­ban vezeték a nélkül, hogy a felhozott indok való­sága megállapítottnak tekintethetnék. A törvény, valamint az országszerte használni szokott „hozo­mányi" kifejezés alatt, nem értetik különösebben az átadott női hozomány, hanem általában mind azon vagyon, melyet a nő a férjnek határozott vagy határozatlan célból, világosan kijelentve vagy hallgatag rendelkezésére átenged; és midőn u törvény csak az átadott nőihozományt rendeli el­(') Talán szükségtelen mondanunkhogy a mennyiben a csődhitelezők osztályozását illetőleg a b—i törvény­szék által alkalmazott szabály és a magyarországi csődrendtartás illető rendelkezése közt különbség vaa, — a jelen jogesetet egyedül azon gyakori kérdések­nél tájékozásul adjuk, melyek csődügyekben a bukot­tak nejei által támasztott követeléseket illetőleg a hozomány fogalmának meghatározására nézve fölme­rülnek. SZERK.

Next

/
Thumbnails
Contents