Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)
1858 / 84. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 2. r.
687 hogy a két egyenlő itélet ellenében nyertes fél, teljesen kártalanítva nincs; a végrehajtásilag bevett pénz , a harmadb'iróságilag nyertes félnek visszaadatik ugyan : de midőn marhaneműi, vagy ép fekvőségei adattak el a két egyhangú itélet alapján elrendelt végrehajtás által : ezen eladott javaknak birtokába nem léphet, mi által tetemes károsodásnak néz eléje elannyira, hogy igen sokszor a legfőbb törvényszéki kedvező itélet reá nézve nem teljes jótétemény. Sőt mi több , oly eset is adja elő magát, hogy a két egyenlő Ítélettel birt peres félen, a végrehajtásilag bevett s legfőbb törvényszékileg visszaítélt összeget, viszvégrehajtáskor bevenni nem lehet, s ekként a rendkívüli fölűlvizsgálat folytán nyertes félnek, a legfőbb törvényszéki itélet legkisebb kedvezményt sem nyújt. Hozok föl erre például egy jogesetet. B* mint fölperes, Cs* mint alperes ellen, 300 pft. iránt keresetet támaszt. B* két egyenlő Ítéletet nyervén : alperes ellen, ki rendkívüli fölűlvizsgálati kérelmet használt, végrehajtást kért. Mig a legfőbb törvényszéken az ügy elláttatott : addig a végrehajtás fokozatos úton megtörtént; jelesen U* városban levő telke alperesnek lezálagoltatott, megbecsültetett, 500 pftért árverés útján eladatott, s felperes , a marasztalási összeget kezéhez vette. A végrehajtási lépések befejezte után a per a legfőbb törvényszéktől leérkezett, és pedig alperesre kedvezően ; mert a két egyenlő itélet megszűntetése mellett, alperes a fölperesi kereset alól feloldatott. Alperes ezen, már változást nem szenvedhető itélet alapján, kérte a viszvégrehajtást; jelesen követelte, hogy árverés útján eladott birtoka visszaadatnék; azonban ebbeli kérelmétől bíróilag elüttetett, s a viszvégrehajtás fölperes ellen, az általa fölvett összeg és járulékai erejéig rendeltetett el. Midőn a viszvégrehajtási végzés foganatosíttatott volna, kiderült: hogy felperesnek semmi vagyona nincs ! így történt, hogy a kereset alól feloldott alperes, saját hibáján kivűl, a kedvező legfőbb törvényszéki itélet mellett is, házát elvesztette, s a rajta két egyenlő itélet alapján megvett összeget vissza nem nyerhette ! A midőn ily eseteket szemlélni elég alkalom nyílik : óhajtandó lenne , hogy a magas törvényhozás vagy a két egyenlő itélet fölebbezhetését törölné el, vagy pedig , ha rendkívüli fölűlvizsgálati kérelem használtatik , az esetben ne engedtetnék meg a végrehajtási lépések minden fokozatainak használata : jelesen az árverezés, mert különben is a zálogolás és becslés megtétele által a két egyenlő ítéletet nyert fél elegendőleg van biztosítva. Különösen oly esetben , hol fekvő vagyon ítéltetik át, óhajtandó lenne rendkívüli fölűlvizsgálat használásakor, hogy a végrehajtás, két egyenlő itélet alapján, a Pprdt. 450. §-a szerint ne tettlegesittessék, nyilvánkönyvbevitel ne rendeltessék ; mert elég eset van arra, hogy mig az ügy a legfőbb törvényszéktől megmásítva lejött : addig már a két egyenlő itélet alapján átadott s nyilvánkönyvbe vezetett birtok, adásvevés közbejöttével harmadik kézen forog.C1) M*. J*. ügyvéd. A f. é. június 20-dikán kelt cs. rendelet. — Folytatás. — 3.S. Ha azonban az 1. §-ban jelölt kihágások valamelyikével oly személy vádoltatik, a ki egyszersmind bűntett-, vétség- vagy valamely a törvényszék illetőségének fenntartott kihágással is terhelve látszik ; — vagy mégcsak a szóbeli tárgyalás alkalmával tűn ki, hogy a büntetésre méltó cselekvény, mely fölött a törvényszék által rendeltetett tárgyalás , — csak bizonyos, a jelen rendeletnél fogva a politikai hatóságokhoz utasított kihágások egyikét képezi : ekkor mind a mellett a törvényszék az eljárást tovább is folytatni és ítéletet hozni tartozik. Ha pedig a politikai vagy rendőrhatóság előtt kétséges, hogy vájjon valamely, ahhoz bejelentett büntetésre méltó cselekvény nem tartandó-e bűntett-, vétség- vagy valamely a törvényszéki eljárásnak fenntartott kihágásul: akkor ugyanaz, mindkét első esetben az illető törvényszékekkel^.), az utóbbiban pedig a járásbirósággal értekezni s ezek kívánatára az ügyet átadni tartozik. A jelen törvény által a politikai hatóságokhoz utasított kihágási esetek fölött tehát két esetben határoz valamely törvényszék, u. m. a) ha ezen kihágások valamelyikét mint bűntett vagy vétség szine alatt , vagy ezek mellett megjelenkezőt már tárgyalni kezdte; és (') Addigis, mig a törvényhozás a t. értekező úr óhajtásához képest e részben intézkednék ; ha nem is minden, de bizonyára igen sok esetben biztosithatná talán vagyonát a végrehajtást szenvedő fél a Pprdt. 425. s követk. §§-ai által, annálinkább, mert mig fölűlvizsgálat alatt van az ügy, mindig k é t e s a jog vagy tárgynak birtoka. SZERK. (*) T. i. országos vagy megyetörvényszékekkel. K.