Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 84. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 2. r.

X 685 története" cimu sok észszel s éles coinbinatioval irt történelmi müve, ugy szintén : ..Sylloge Tractatuum b. Diploma Leopoldiaum illustrantiu m" című köztetszéssel fogadott munkája. Legelőbb alsófejérmegyei tablabiróvá lön választva. 1823-ban b. Kemény Simonnak administratorrá neveztetése után Demsokáraa felsőbb megyei törvényszék (Sedria Generális) rendes itélőbirájává. E két férfi befolyása a megyei dolgokra rövid időn irányadóvá lett: amazé hivatalánál, ezé ritka eszénél, mindkettőé népszerúségöknél fogva. Közgyűléseken ritkán lett végzéssé, a mihez Sz. K. véleménye nem járult; a törvényszéken sem hozatott Ítélet, mig az ő nézetét birótársai meg nem értették. E, csaknem kiváltságnak tetsző jogot neki alapossága, igazságszeretete, dialectikaja s ezekbőlszülemlett esztekintélye szerzé meg. A ki a törvényt annak térmészete s a törvényhozás célja ellenileg, valamint észszel és józan logikával meg nem egyezőleg magyarázta. vagy pedig annak mellette szóló részét — az ellene szólót elhallgatva — idézte fél: Szász K. azonnal ótalmára kelt a törvénynek, annak valódi értelmét ugyekezett megállapitni. aztán olvasta az elhallgatott cikket, a kérdés mellőzött oldalait fölmutatta, s nem engedte, hogy az igazság sérelmet szenvedjen. E korszak (1823 — 29) Szász K. politikai szereplésének kezdő — az 1830 — 34diki évek annak fényszaka volt. Erdélyben úgyszólván ekkor kezdődött a politikai élet. a megyegyűlések élénkekké váltak. huszonkét esztendő után ismét országyűlés lett. s mindezek Sz.-nak is nagyobb munkatért nyitottak. Az 1829 —33-kig terjedő öt év története előjátéka volt az 1834-diki drámának : szántás, boronálás és fóldkészitési évek kormányi részről ugy, mint a honfiakéról az 1834-ikben és azután elhintett és kikelt magvak számára. A haladás kérdéseinek sorára és miképenere nézve pártok alakultak , a csatatért a megyei zöldasztalok képezték, sokan voltak az egyik, mint másik pártnak a hívei : mindenik felekezet saját erdekei és nézete szerint hatott az elmékre, irányozni óhajtották, tüzelték vagy mérsékelték a kedélyeket. És ezen izgékony sagteljes előzményekre következett a zajossaga miatt eloszlatott 1834-diki országgyűlés, mely a különböző íélekezeteket. azok zászlóit és jelszavait , híveivel es tanaikkal egyetemben nyilván megismertette. E gyűlésen Sz. K. is jelen volt, mint szülővárosa Vizakna képviselője. Melyik soron és zaszio alatt, s mekkora erővel küzdött a nagyenyedi népszerű jogtanár, s a már ekkor erős értelmiségénél s alkotmány melletti bátor küzdésénél fogva az erdélyi megyék közt vezéri szerepet vivő alsó fejérmegyei ünnepelt szónok, kimutatni a történetíró dolga : őrzik az ide tartozó adatokat az országgyűlési jegyzőkönyvek, íentartottak a hírlapok,élnek azok a mai nemzedék tudalmában: én csak annyit jegyzek meg e helyen, hogy ezen törvényhozás eljárása az akkori kormány jóváhagyását nem nyervén meg . sót nyilvános roszalását vonván magára: abból Szász Károlynak is a maga contingensének kijutnia kellett. Ezen körülmény, hozzájárulván egyfelől tanítási és nevelési nézeteinek szabadelmüsége s a régiektői eltérő volta; másfelől az ifjúságnak némely a régi modorú nevelési és tanrendszert vedó tanárok irányában nyilvánult magaviselete, melyet az erről értesült felsöség roszalni volt kénytelen, arra a határozásra birták Szász Károlyt, hogy kedvelt jogtanari széket a természettan és rokon tudományokéval fölcserélni óhajtsa, mit azonban — a mint már érintve volt — csak 1837-ben érhetett el: azonban a politikával 1834. után nem foglalkozott, a közgyűlésekből végkép visszavonult: idejét e£ erejét kizárólag szakmájának, tanári tiplié 84*