Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 104. szám

842 kor is, ha különben az adósnak minden jogigények, visszaváltási vagy betáblázási követelések terhétől teljesen ment egészen tiszta egyéb birtoka lett volna is, de a melyre nézve még a kárpótlási tőke kirendelésére vonatkozó tárgyalás napja be nem következett. És a moratórium átalános megszüntetésének ezen jogi oldala az, mely következményeiben nem esekély horderővel bir, de a mely e mellett a hitelezőknek a viszonyok által indokolt tiz évi jogfelfüggesztés után teljes igazságot kiván szolgáltatni, ott hol kielégittetésöket egyéb elsőbbségi jogigények nem akadályozzák. — Sz. — Itélvények. Váltójogi eset az átalános váltórendszabály 43. cikkéhez. — Cs. k. soproni orsz. főtörvényszéki rendelvény 1858. oct. 6. 5717. sz. a. — •Oly saját rendeletre szóló váltó, melyen a ^ubocsátó van telepesül megnevezve, az óvás elmulasztása által nem veszti el váltójogi eipét^i Folyó évi aug. 25-én egy H—n testvérek bécsi kereskedők által saját rendeletre kibocsátott és P—k J. cs—i kereskedő által elfogadott váltó, következő telepítéssel „Zahlbar in Wien bei Gebrüder H—ntt (kíbocsájtók) került szőnyegre az egerszegi cs. kir. mtszéknél, mely is 4978 sz. a. kelt végzésben felperest — a kért fizetési meghagyás mellőztével — a polg. törvény rendes útjára utasította, mert — úgymond — a kereset alapjául fektetett váltó telepitett és abban a telepes u. ra. H. testvérek Bécsben, megnevezve is vagyon, mégis ezen váltónak megovatolása a vrsz. 43. §. rendeletének ellenére elmulasztatott, következve ez az idézett törvényszakasz értelmében váltó erejét elvesztette.1' — Felperes részről e határozat ellenében következőleg indokolt felfolyamodvány nyújtatott be: — Igaz ugyan, hogy a váltó telepitett, de nem, hogy rajta telepes is volna megnevezve. Ennek igazsága kiviláglik a váltóviszony elemzéséből. E viszony szerződés alapján keletkezik, mely szerződésben saját rendeletrei váltónál két lényeges főszemély van : kibocsátó (egyszersmind itnézvényes) és intézvényezett (elfogadó). Az egyik követel, a másik fizetni tartozik, több személy nem szükséges , hogy a viszony létre jöjjön és a szerződés tökélesedésbe menjen. Ha azonban egyik vagy másik saját szerepét önmaga teljesitni nem alt^rja, egy harmadikat, kinek saját érdeke fen nem forog, kérhet föl annak elvégzésére; amaz meghatalmazhat valakit a váltó behajtására, emez a fizetést teljesítheti más (telepes) által, kinek ő időközben fedezetet küld. — Alkalmazva ezeket a kérdéses váltóra, azt tapasztaljuk , miszerint azon csak két személy fordul elő. H. testvérek kibocsátók és P. J. elfogadó, ezeknek pedig egyike sem szerepelhet mint telepes. Nem az első, mert ő az, kinek a telepes fizetni tartoznék, — nem a második, mert épen őt kellene helyettesitni a telepesnek. Midőn tehát a váltón csak két személy — követelő és tartozó — fordul elő, akkor telepest képzelni lehetlen, ennek eszméje megdől; mert ép az a telepes fogalma, hogy az elfogadó nem maga fizet a tulajdonosnak, hanem egy harmadik közvetítése által teljesiti azt; ez pedig megszűnt a mint közbeneső személy nincs. — Jelen esetben a mint P. J. elfogadó beküldi H. testvéreknek a váltóösszeget, azzal már közvetlen fizetett, s a telepes fogalmával szükségkép összekötött működés megsemmisült, mert nincs harmadik személy kinek a pénzt fizessék, önmaguk irányában pedig két összeütköző minőségben (mint követelők és fizetők) nem jelenhetnek meg. — Ezekben eléggé be van bizonyitva, hogy a kérdéses váltóügyben H. testvérek mint két minőségben (kib. és intézv.) főszemélyek telepeseknek jogi és értelmi lehetőség mellett nem is képzeltethetnek. Jelen váltóban tehát telepes nincs, csak fizetési hely és telep, telepes nem nevezése esetében pedig a vrsz. 24. cikke szerint az vélelmeztetik, hogy az elfogadó maga akar fizetni a kitűzött helyen,— az óvásnak pedig a kvrsz. 43. cik. végpontjának szóértelme szerint csak a telepes ellen kell — különbeni váltójogi kereset elvesztése alatt — tétetni, nem az elfogadó ellen is; mert ha a törvényhozó ezt akarta volna, ugy nem él ily kifejezéssel, haatelepes ellen az óvástétel elmulasztatott stb. hanem megelégszik röviden ez általános kétértelműség nélküli kitétellel „ha a kellő időbeni óvástétel elmulasztatott" az elfogadó elleni óvástétel tehát a mondottak és a törvényt alkotó bizottmány jegyzőkönyvének keresetileg is hivatkozott 93-ik pontja szerint az elfogadó irányábani váltókereset fentartására nem szükséges, stb. Mely felfolyamodvány követketkeztében, a soproni cs. kir. orsz. főtszék f. é. okt. 6. 5717 sz. a. költ határozatával az első folyamodási tszéket H. testve-