Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)
1858 / 104. szám
840 bűnvádi eseteken, vád és védbeszédeken tul rendes jogirodaimi könyvészetet hozand a bel- és külföldi irodalmat figyelemmel kisérve; s ezentúl is rendes rovataink maradnak : a kinevezések, pályázatok, telekkönyvi határidők kitűzése, kármentesítési tőkék kirendelése , csődnyitások , és csődök megszüntetése. Működésünk irányát ekép részletezve is kijelölvén, a joggyakorló közönséget előfizetésre s lapunk pártolására, terjesztésére felkérni bátorkodunk. Lapunk ezentúl is minden szombaton egy ívnyi változatos tartalommal eddigi megszokott pontossággal jelen meg. Élőfizetés marad az eddigi, vagyis helyben házhozhordással ugy, mint Vidékre postán küldve egész évre 6 frt SO kr. fél évre 3 frt 15 kr. o. p. Előfizethetni helyben, alólirott kiadó nyomdájában (Nádor utca 6. sz.) Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. T. előfizetés gyűjtőinknek tiszteletpéldánnyal nem szolgálunk, jól tudván, hogy az előfizetés gyűjtésére nem saját részökre előnyök szerzése szándékából indíttatnak : e helyett ott a hol együtt s egyszerre legalább tíz előfizetés küldetik be, lapunk ára valamennyi előfizetőinkre nézve következő: egészévre 5 frt. 75 kr. félévre 2> frt. 9© kr. o. p. Pest, 1858. december 11. €§ászár Ferenc özvegye mint tulajdonos. Herz János Szilágyi Virgil kiadó. iNádor utca 9. sz. szerkesztő. Hatvani s Magyar utca szöglet 1. szám. TARTALOM : Törvénytár. A moraíorium átalános megszüntetése, j— Itélvények. Váltójogi eset az átalános váltórendszabály 43. cikkéhez. — Rablási bűntény föltevése lopásbani bűnösség alapján.Bünt. pr. 281. §-hoz. — Tárca. Egy külföldi jogesete a „rajongás vagy őrültség" kérdésének. — Kinevezés. — Csódnyitás. — Csődmegszüntetés. Törvénytár. A moratórium átalános megszüntetése. — Igazságügyminiszteri rendelet 1858. oct. 26. Orsz korm. lap elsőrész XXXVII dbjában 192. sz a. — Ö cs. kir. apostoli Felsége Ischlben 1858. october 17-kén kelt legfelsőbb határozványával, az 1854. január 16-kán kelt császári nyiltptrancsok 71. §-ban í'öntartott határozat foganatosításául rendelni méltóztatott, hogy az 1852. november 29. kelt császári nyiltparancs IX. cikke által Magyar-, Horvát-, és Tótországban, nemkülönben a Szerbvajdaságban s temesi bánságban egyelőre még föntartott Moratórium, ezen koronaországokban 1859. január 1-től fogva átalánosan hatályon kivül lépendő. Az úrbéri viszonyok megszűntével a birtokos osztály jövedelme a magyar koronához tartozott országokban egyszerre nagy csökkenést szenvedvén , egyelőre lehetlennek mutatkozott, hogv ezen osztály a maga adósságait megcsökkent jövedelme mellett, rendkivüli áldozatok nélkül lefizesse, a közgazdászati tekintetek teljesen igazolták a törvényhozás amaz intézkedését, hogy az 1848-ik évi I. cikk alapján a polgári perrendtartás kihirdetésekor, az ennek 446. §-ban foglalt abbeli rendelkezésnek — mely szerint a végrehajtást késleltető parancsok kiadása teljesen megszüntetett — enyhítése tekintetéből. Magyar-, HorvátTótországot és a Szerbvajdaságot illető 1852. évi szept. 16-ki bevezető igazságügyminiszreri rendelet XI. pontjában valamint már előbb az Erdélyországot illető 1852. évi máj. 3 ki igazságügy miniszteri bevezető rendelet XIV. pontjában kimondatott, hogy „azon földbirtokosoknak, kiknek földbirtokával valamely már megszüntetett úrbériség volt egybekapcsolva. oly tőkék, melyek nekik
