Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 103. szám

334 Zugirászokkali bánás az úrbéri törvényszéknél. — Bel- s igazságügy-miniszteri rendelet 1858. sept. 25. orsz. korra. 1. f. é. XXXIII. db. 171. sz. a. — Az 1857. jun. 8-án kelt igazságügy miniszteri rendelethez pótlólag a bel s igazságügyi minisztériumok által rendeltetik miszerint a zúgirászokkali bánásmód iránt abban előadott határozatok, az úrbéri törvényszékekre nézve is érvényesek. Midőn e szerént a zugirászok elleni törvény az úrbéri tárgyakkal hívatlanul foglalkozókra ikiterjesztetett, ez által eleje van véve azon bajnak, hogy kivált a kisebb községek érdekei ügyetlen képviselet által nem veszélyeztetnek; kétségtelenül ezen fontos birtokszabályozási érdekek lebeghettek a törvényhozás szemei előtt; hanem az úrbéri perlekedés teréről a hívatlanok eképi leszorítása után fenmaradt még a községek kellő képvíseltetéséről gondoskodui. Tudva van miszerint a községek idénybe vehetik ugyan rendesen ügyvédek képviseletét, de nincs módjukban a képviselő buzgalmát s fáradozásait a sikerhez képest illőleg jutalmazni. A község e részbeni legjobb akaratát akadályozza állásuk a közigazgatóságí hatóságok irányában , mely minden egyes esetben a bíróságra hivatkozik a képviseleti dijak megállapítása tekintetéből s ezen dijak nem igen kecsegtetők sem arra, hogy a felkért ügyvéd örömest vállaljon községi képviseletet úrbéri ügyben, sem arra , hogy a hivatalból nevezett képviselőbe különös buzgalmat öntsön. A községek érdekei s ezek képviselete szempontjából azon kérdés merül fel, nem volna-e célszerű a községeknek jtörvényes eszközt és módot nyújtani arra, hogy az ügy bevégzésével képviselőjük dijait magok meghatározhassák, s nehézségek nélkül ki is fizethessék. — Egyébiránt visszatérvén a fenebbi rendeletre, nem lesz felesleges az abban hivatkozott 1857. jun. 8-ki ig. min. rendelet lényegesebb pontjait emlékezetbe hozni. Eme rend. 1. §. szerint zugirásznak tekintendő : a) ki a nélkül, hogy jogositott képviselő volna, valamely fél nevében fellép vagy beadványt szerkeszt oly ügyben, melyben a fél törvényszerint jogtudó képviselőt tartozik használni, — b) ki jogosítvány nélkül a jogokiratok és beadványok szerkesztését üzletévé teszi peres vagy nem peres ügyekben átalán fogva, vagy felhatalmazottkép lép fel a bíróságnál és az, hogy fáradságdijt vesz bebizonyittatik, vagy erre legalább alaposan következtetni lehet akár az általa szerkesztett iratok mennyiségéből, akár gyakori fellépéséből meghatalmazottkép , akár ál engedélylevelek folytáni működésekből. 2. §. A zugirászat megvizsgálása s büntetése azon bíróságot illeti melynél az eset előfordult; kivévén ha a fő s legfőbb tszék célszerűbbnek vélné azzal valamely első folyaraodási bíróságot megbízni. 3. §. Az eljárás fegyelmi uton történik; a büntetés 5—200 frtig vagy 24 óra börtöntől 6 hónapi börtönig — 4. §. Ítélet elleni felfolyamodás a kézbesitéstől számítva 14 nap alatt történhetik; de két egyenlő ítélet, továbbá a vádlott javára megváltoztatott másodbirói ítélet és legfőbb t. széki Ítélet ellen nincs helye. — 5. §. Ügyvédek és jegyzők kik a zugirászatot nevök odaadásával gyámolitják szinte fegyelmi úton fenyitendők. — N. — Csődnyitások felöl az államnyomda értesítése. — lgazfiáfl-iig-ymin. rp.nrlplpt 1858. oct. 16-ról orsz. korra, lap XXXV. db. 188. sz. a. — Oly célból, hogy a belföldön előforduló minden csődök a „Wiener Zeitung" által átnézetileg közhírré tétessenek , a csődbíróság köteles 1858. noveni. 1-től fogva a csőd megnyitásáról mindig egyszersmind a bécsi cs. kir. udvari és államnyomdát is értesíteni, mi által egyébiránt a csöd-hirdetvények közzététele iránt fönálló szabályok érintetlenül maradnak. Az ezen rendeletben érintett értesítésnek a következő rovatokból kell állania. 1) Koronaország. 2) A bukottnak neve polgári állása s lakhelye. 3) A csőd bírói megnyitásáuak napja. 4) A csődbíróság kijelölése. 5) A perügyelő neve s lakhelye. 6) A bejelentési határidő meddig tart. — N — Itélvények. Közlekedési szolgalomjog mint községi jog érvényesítése s az elévülés kérdése. — Legfőbb cs. kir. törvényszéki határozat 1857 febr 11 619. sz. a.; a polg. tk. 472. 477. 1465. 1472. 1480 148^' 1486. 1488. Tényállás- A s —i uradalmi jószágigazgatóság még 1842. évben Írásosan