Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 101. szám - A kegyúri kötelességek terjedelme s átháramlása

818 nak, legelőbőli foglalásnak, avagy irtásnak kell-e tekinteni? E bizonytalanság egyedüli oka több helyütt abban fekszik, hogy a vitatárgyául szolgáló batárrész régebben erdő volt; még erdő korában s az erdő elpusztulása után is, mig apró cserjék fedték terűletét, legeltetéssel is használtatott, mind addig, mig a volt jobbágyok ki nem irtogatták. Szatmár megye több helységében ily határrész igen sok létezik ; rendesen az ily földek, a volt jobágyok elődei által , engedelem nélkül fogattak fel s irtogatták ki. Ezen földeket a földesuraság, igen jogosan irtásnak követeli, ellenben a jobbágyok közlegelőbőli foglalásnak kívánják nézetni. Miután a volt jobbágyok arra: hogy a pátens 9. § szerint ezen földek, részint mint úrbéri telek alkatrészei, részint mint életfentartásra adottak kezeiken maradhassanak , mint szinte azoknak megválthatására sem számithatnak, azért kivánják az e féle földeket közlegelőbőli foglalásoknak tekinteni, hogy azoktól el ne essenek, hanem — minthogy az irtások nagy részben 1820 év előttiek — maradék és igy megváltás alá eső földeknek tekintessenek. Annak meghatározásánál váljon az ily földek irtásoknak, vagy közlegelőkbőli foglalásoknak tekintessenek, — hol t i. irtás feletti egyességek, vagy engedmény levelek nincsenek, — véleményem szerint az a kérdés : Váljon azon terület erdőföld-e ? a volt jobbágyok a kérdéses területet irtás által tették-e használhatóvá? Mert ezen esetekben, bárha ott legeltetni szabad volt is, nem következik, hogy a vita alatti tér közlegelő gyanánt vétessék. MÁNDY. A kegyúri kötelességek terjedelme s átháramlása. Oly esetben midőn egy új egyház felállítása folytán a birtokos a nélkül, hogy az egyházra ő tett volna alapitványt — a lelkész- ajánlási kegyúri joggal élt, ez által a kegyúrjog elvállalás utján megszerzettnek tekintendő , s annak minden terhei a birtokos által viselendők úgy, hogy ezek a birtokot minden jelzálogos hitelezőt előző joggal terheljék; amennyiben pedig birtokváltozásnál a kegyúrjog átruházása a szerződésben meg nem érintetnék, azon kegyúrjog mint járulék a birtokkal együtt átruházottnak tekintendő, s ez a birtoktól csak az által válik el, ha ez a szerződésben világosan kimondatik. Bécsi cs. k. országos fótörvényszéki Ítélet 1856. april 12. 17456. sz. a. Célszerűnek véljük . s több tekintetben tanulságosnak a következő ausztriai jogeset közlését. N—i birtokos K. A. csőd alá jutván , az n—i rom. kath. lelkész és a községi előjáróság perrel támadta meg a csődtömeget, hogy ez a kegyúri kötelességek teljesítésére bíróilag szorittassék. A követelésnek két^ lényeges pontja volt, melyen a többi mellékes követelések is alapultak. Először : mondassék ki bíróilag miszerint K. A. illetőleg ennek csődtömege az n—i egyház és iskola kegyurának tekintendő s köteles az ezen kegyúrsággal törvényesen összekötött kötelességeket betölteni, s az egyház és iskola ebeli joga a jelzalogi hitelezőket megelőző osztályba tétessék. Másodszor: Az n —i egyház kijavítására fordított 3707 frt. 11. kr pp. mint ezen kegyurságból származott követelés a csődtömeg ellen világosnak ismertetvén a jelzálogos hitelezőket megelőző osztályba tétessék. Ezen követelés a következő tényállásra alapittatott. Az n—i egyházi 1783. éviiül 20 ki legmagasb határozat folytán 1784. mart. 26-ki ór.-ol-.í rendelettel alapíttatván, első lelkésszé Gr. B. neveztetett ki. Az n—i uradalom 1795. jan, 7-én kötött szerződésnél fogva Gl. házastársak által megvásároltatván , ezek a szerződésben a kegyúri jogokat világosan kifejezve átvették. Később ismét KI. A. kezére kerülvén a birtok , 1817. april. 30. a megürült lelkészi állomásra ez tette az ajánlatot; 1830. sept. 30-ki érseki rendeletből kitűnik, hogy a jelenlegi iskolatanitó az n—i birtokos ajánlatára lőn kinevezve, a felperes jelenlegi lelkész pedig 1848, febr. lő-én a bukottt Kn. A. mint akkori birtokos ajánlata folytán nyerte el ezen állomást. Továbbá a felperes lelkész 1849. év jan. 29. a politikai hatóságnál feljelentettemiszerént a jan. 24-ki vihar a tornyot ledöntötte, s ez nemcsak a templomtetőt rongálta meg, de a templom boltozatában is kárt tett. Erre a birtok igazgatósága a templom kijavítását illetőleg szükséges intézkedésekre fölszól itatott oly kijelentéssel}, hogy a szükséges gyalog és szekeres robot munkát a község fogja teljesiteni; de sikertelenül, mert a csőd kiütött; mivel pedig a kijavítás halaszthatatlannak mutatkozott: az 1849. aug. 1-én a minisztérium 3650 frt. előlegezést rendelt visszatérítés fentartásával. Az épités összesen 3707 frt 11