Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 100. szám - Az urbériség igazolása

809 Az urbériség igazolása. Uri szolgálatok teljesítésének, és közadóval történt megrovatásnak bevalósitása csak segéd-eszközök az urbériség igazolására, azaz ha szolgálat nem volt és dicális összeírás nem történt egy kérdésbe vett telekre nézve, bár mint akarná is ezt a földes úr úrbérinek vétetni , ez azzá nem lehet, de a szolgálattétel absolut próbának nem vehető, ha különben a földesúr az ily telket nem veriűcáltatta, vagy a rendbeszedésí perben úrbéresnek el nem ismerte. Vélemény az 1853. mart. 2-ki cs. nyiltparancs 3. §-nak értelmét illetőleg. A törvénykezési lapok 96-ik számában 0. D. és ugyan ezen lapok 97-ik számában M. J. az 1853 márt. 2-ki nyiltparancs 3-ik §-a értelme, és következményei iránti nézeteiket adván elő, miután én sem egyik, sem másik véleményt egészben nem osztom, e részben eltérő igénytelen nézetimnek reménylem a t. szerkesztő úr becses lapjában már csak azért is helyt |ád, mivel a tárgy igen is fontos, és az igazság legjobban kiőrlődik az ellenvélemények nyilvánulása által.*) 0. D. egy példával világosítva az 1853. márt. 2-ki nyilt parancs 3-ik §-át ugy értelmezi, hogy ha négy külön részletre osztva, 4 jobbágy, oly telki tartozmányt bir, mely megüti 4 egész telek illetőségét, ettől mindég ily arányban fizetett adót, és 4 telekre eső illetőséget dolgozott, — bár a régi úrbér, s ezt követett 1836-dik Combinatoriumban az csak egy egész úrbéri teleknek van beirva, csak egy egész telekbe veriíicáltátott is, az nem egy, de 4 egész telekbe veendő, több ott előhozott okokból leginkább azért, hogy miután ezek nagyobb szolgálatot tettek, mint egy telek után, de sőt annyit szolgáltak mint 4 telkesnek kell, ez ugy nézendő, mint ha az úr, kinek joga volt telkeit szaporitani, telkeit szaporította volna, — és miután nevezettek, adót és közterheket is ily arányban viseltek , a nyilt parancs ezen §-a az úrbéri természetűség ismertető jeleit, a gyakorlat tettlegességeiben fektetyén le, ez ellen a földes ur bármi mentegetődzése érvénytelen azért, mert attól mit a tettleges gyakorlat, és szakadatlan szolgálat, megszen*) Igaza van önnek és mi örömest nyitunk tért becses közremunkálásának. SZERK. tesitett, többé visszalépni e §. miatt azért sem lehet, mert ugvmond az úr a tartozásokat önlegesen nem, hanem csak az úrbéri 1832 6 7-ik T. cikkely s igy az úrbéri törvény rendelete mellett nevelheté. — M. J. ezen t. cikkely szellemében az urbériségnek következő categoriáit állitja fel. h Régi 1774-ki úrbéri s ennek alapjáni összvehasonlitó táblában foglalt telkek. 2. Az 1836, 11-ik t. cikkely szellemében készített tabellában előforduló telkek. 3. 1848 előtt és 1848 január l-ő napján a dicalis öszveirások alapján adó alá öszveirt telkek, 4. Törvényes bizonyság és tiszti ügyész előtt kötött egyesség értelmében úrbériekké vállt. és úrbéri bánás alatti telkek. 5. Házi rendezés következtében alkotott telkek, ha dicalis öszveírás alapján adó alá vettettek, és úrbéri tartozások szakadatlan megvétele alatt állók voltak. — Mindenek előtt köszönetet kell a t. értekező uraknak mondani : hogy e tárgyat szóba hozták, mert ha az ez iránti nézetek tisztában lesznek, egyik legnagyobb bökje a rendbeszedésnek meg van oldva, és mindjárt könnyebben és hamarébb lesz egyesség. — Az 1-ső 2-ik és 4-ik rovat alattiak kérdéstelenségéről senki sem kételkedhetvén , itt csak a harmadik és ötödik alattiak teszik a kérdés tárgyát, és mennyiben a szolgálattali dicális megadóztatást, egyik és másik vélemény is az urbériség absolut criteniumáúl állitja föl, a két vélemény azon eltéréssel : hogy mig az egyik mélyebben menvén be a gyakorlati oldal feszegetésébe, és kivált a dicatio kérdésébe, igen nevezetes fölvilágosítást nyújtott, mit sokan téveszteni szeretnek, másiknál kiváló a styl kerekedsége — a vég elemezésben egyezőnek vehető. — E nézetben van valami, de az még is nincs absolute ugy. En magam is azt tartom. hogy a szolgálat teljesítés és a dicalis megadóztatás (még pedig ezt részemről is az illető levéltári okmányokkal, és nem tanúkkal próbálva, értem) segédeszközök az urbériség igazolására, az az ha szolgálat nem volt és dicális öszveirás nem történt, bár mint akarná is a földes úr valamely telket úrbérinek vétetni, az azzá nem lehet, de a szolgálattétel és dicális öszveirás absolut próbának, ha földesúr az ily telket nem veriíbáltatta, vagy a rendbeszedési perben úrbéresnek el nem ismeré, nem vehető. Nem vehető pedig absolu t próbának, sem igazságosság, sem törvényesség szempontjából. Igazság szempontjából nem vehető, mert oly eset, hogy valaki saját maga vagyonát . ön maga irattá volna be, talán az országban is alig van , hanem az ily beirás leginkább a nagyobb és távol lakó birtokosoknál. tudtok és 100*