Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 99. szám - Urbéri maradékföldek kiszámitása

802 nak. Innen van, hogy sok határon, a Tisza és Szamos vidékén nem épen három 1100—1200— 1300 • öles osztály állíttatik föl, hanem igen sokszor négy, öt, sőt hat osztály is, a minta valódi érték kitudása hozza magával; és ezen osztályok oly arányban állanak egymáshoz, hogy ismerek helyet, hol az utolsó osztályra 3300 • terület állapíttatott meg egy hold gyanánt. Ezen igazságos osztályozat a földesurasságnak és volt jobbágyságnak egyaránt javára szolgál, mert, kiki érték szerint osztályozott földeiért hasonértékűt nyerend — A midőn ily classificatió által az igazság elérése céloztatik, miután a birtokrendezési nyiltparancs 8-dik §. a maradékföldek miként számításáról mit sem szól , nem lehetek azon véleményben, hogy az urbértelki állományok ilyen osztályozott holdakban számíttassanak ki, s az ezen felül eső, szintén ekként osztályozott földmennyiség legyen maradékfűidnek tokintendő, mert ez esetben a földesúr tetemes kárnak nézne eléje, épen azon oknál fogva, mivel a régi osztályozási szabálytól eltérve, a földek értéke meghatározásánál igazságos kivánt lenni. Ha a törvény e téren határozottan nem szól, a bírónak a polg. tk. 7. §. szerint, a természetjogi elvek alapján kell határozni. Véleményem szerint az urbértelek külállományait azon minőség szerint kell számítani, a mint a theresianumban és úrbéri tabellákban foglaltatik, vagy mint a szolgálathoz képest a telek minősége fölebbemeltetvén kárpótlás alá fölterjesztetett, és pedig azon kiterjedésben, a mint a theresianum az egy holdat minden külön helységben megállapítja ; a mi ezen felül esik , és a volt jobbágykézről, földesúri kézre át nem háramlik, az, mint maradékföld, szintén a theresianumba foglalt • öles holdakban számítandó ki. A maradékföldeknek ekkénti kiszámítása nem zárja ki, hogy a volt jobbágy elvesztett földei helyett hasonértékűt ne kapjon , e mellett ez által az igazság elérése eszközöltetik. Pártolja véleményemet a birtokrendezési nyiltparancs 5. §., hol mondatik : „Az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek törvényes mértéke, az eddigi úrbéri törvények által meg levén állapítva, ezen határozat minden úrbéri tárgyalásoknál zsinórmértékül szolgálandó Miből látszik, hogy az úrbéri telek állományai mértékét az 1836diki úrbéri törvényben foglalt elvek határozzák meg ; e szerint pedig a jobbágybirtok 1100—1200 —1300 Q ölesre osztályozott holdakban vala kiadandó , az ezen felülesőségből lehete új úrbéri telkeket alkotni. Innen következtetve vitázhatlanúl igaz, hogy mikor igazságos classificatió után 3300 • öles kiterjedésű egy hold föld is létezik, nem lehet a marr.dékfóldek kiszámítását ezen classificatióhoz kötni, hanem oly középutat kell kitalálni, mely a régibb úrbéri törvényekkel öszhangzatban legyen ; ily középút pedig, hogy miután 1100—1200-1300 • öles holdak után nem lehet a maradékföldeket kiszámítani — pedig tulajdonkép ez után kellene — a theresianumba foglalt osztályzati kitétel s mérték legyen eligazító. Pártolja ezt ama körülmény is : sok jobbágy nem több, és épen azon földeket birja, a melyek a theresianumba bemondva vannak ; az általam említett helyes classificatió szerint ezen földek kevesebb mennyiségre szállnak alá, mivel a jobbágy által állandóul birt földek közt 1500—2000—3000 • ölre osztályozott holdak is találtatnak, miből az következnék, hogy a jobbágy nem bir annyi földet, mint a milyen minőségűnek telke a theresianumba bemondatott, pedig azon Q ölek szerint, mint a theresianum megállapította, külállománya épen a minőséghez alkalmazott kiterjedésű. Azt is méltán figyelembe lehet venni. hogy a kárpótlási összeg rendesen 1200 • öles holdak után állapíttatott meg, s e szerint vette föl a kárpótlásra jogosított a kártalanítási tőkét, s minthogy igen sok helyütt a telek minősége a szolgálat és földek mennyiségéhez emeltetett föl, az úrbéri járandóságnak osztályzat szerinti kiszámítása által a tűnne ki , hogy a földesúr több kártalanítási összeget vett föl, mint a mennyi járulandó lett volna. 3IAXDI. Biztosítási személyi végrehajtás a váltóadós ellen. Egy váltókeresetre kibocsátott fizetési megyhagyás ellen benyújtott kifogások folytán a hitelező biztosítási végrehajtás eszközléséhez törvény által adott jogánál fogva az adós ellen azon biztosítási végzést eszközölheti, hogy a követelést három nap alatt különbeni váltójogi végrehajtás terhe alatt biztosítsa, s ha ezen biztosítás nem nyujtatik,azadós ellen biztosítási személyi végrehajtást kérhet. Cs. k. legfőbb törvényszéki határozat, 1858. jun. 22. 6748. sz. a. az 1850. jan. 25. 52. sz. min. rend. 8. §-ához. Azon kérdésre, vájjon a váltókeresetre benyújtott kifogások folytán 1 e h e t-e alperes ellen biztosítási személyi végrehajtást eszközölni, — a most érintett cs. kir. legfőbb törvényszéki 'ítélet