Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 99. szám - Urbéri maradékföldek kiszámitása

801 vizsgálóbíró által e végre kiadott Írásbeli parancs előmutatása mellett, mely bírságbűntetéssel is fenyegetheti az elmaradást. A szóbeli idézés sikeretlensége esetében irásos idéz vény kézbesítendő szokott törvényes módon a vádlottnak, mely a biróság s az idézett egyén nevét, a megjelenés helyét napját és óráját tartalmazza azon hozzáadással, hogy az idézett egyén meg nem jelenése esetében személyesen fog a biróság elé vezettetni. Ha a vádlott, irásos idézvényre sem jelenne meg, ellene az elővezetési parancs azonnal kiadandó, s nem letartóztatási helyre, hanem egyenesen a vizsgálóbíró elé vezettetvén ; azonnal kihallgatandó, s ha kihallgatása folytán a gyanú eloszlatnék, szabadon bocsátandó, ellenkező esetben a vizsgálati fogság elrendelésének kérdése tárgyalandó. A vizsgálati fogság azon esetben , ha a létező bizonyítékok s fenforgó gyanúokok mellett a vádlott leendő elitéltetése alaposan remélhető — elrendelendő a) oly bűntényeknél, melyek büntetése a törvény szerint legalább öt év, általában mindenki ellen; b) csekélyebb bűnsvétségi esetekben pedig csak akkor, ha a vádlottnak sem ingatlan vagyona, sem családja nincs, vagy szökést kisértett, és erre világosan mutató készületeket tett. Ha a vádlott bűntelensége a vizsgálati fogság alatt kiderülne, azonnal szabadon bocsátandó. Az előbbi pont a) pontja alá nem eső, s e szerint csekélyebb bűntények s vétségeknél tehát ab) pontban említett, valamely oknál fogva elrendelt vizsgálati fogság a vizsgálat bevégzése után megszüntetendő a) ha ingatlan vagyonnal bíró szülő, gyermek, házastárs, vagy testvér, vagy valamely köztiszteletben álló egyén kezességet kivánna vállalni arra nézve, hogy a vádlott bármikor kívántatik, a biróság előtt megjelenend,— b) oly vétségeknél, melyek a törvény szerint legfölebb félévi börtörbüntetést vonnak magok után pénzbiztosíték letétele mellett is, melynek összegét a büntetési maximum, a követelt károk s eljárási költségek arányához képest a törvényszék határozza meg. íme elmondtuk a büntetőjogi gyakorlat egyik legfontosabb tárgya fölött igénytelen észrevételeinket. Csalhatlanságot soha sem követelünk 5 véleményünk a legjobb szándok, tapasztalat és érett megfontolás eredménye, meg levén győződve, hogy a büntetőjogi eljárás céljaira és sikerére nézve nélkülözhetlen személyes jelenlét biztosítása végett a vádlott ellenében fölösleges és szükségtelen az egyéni szabadságot nagyobb megszorítások alá vetni, mint a mely megszorításokat fejtegetéseink eredményekép kijelöltünk. SZILÁGYI. X Úrbéri maradékföWek kiszámítása. Az úrbéri telkek külállományaít azon minőség szerint kell számítni, a mint a theresianumban és úrbéri tabellákban foglaltatik, vagy mint a szolgálathozképest a telek minősége fölebb emeltetvén, kárpótlás alá fölterjesztetett, és pedig azon kiterjedésben, a mint a theresianum az egy holdat minden külön helységben megállapítja, a mi ezen felül esik, és a volt jobbágykézről földesúri kézre át nem háramlik, az mint maradékfóld, szintén a theresianumban foglalt négyszeg öles holdakban számítandó ki. Vélemény az urb. szab. nyiltp. 8. §-ához. Az úrbéri szabályozó perekben vita tárgyául szolgál, hogy a birtokrendezési nyiltparancs 8-dik §-ában említett maradékföldek a classificatió figyelembe vételével számitassanak-e ki, vagy pedig rendes kiterjedéshez képest e nélkül, a theresienumban foglalt • ölek szerint? — A földesuraság ez utóbbit védi, a volt jobbágyság az első mellett harcol; természetesen a földesurasság azért, hogy a maradékföld minél több legyen, az utóbbi azért, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni megváltási összeg gyanánt. — Eme vitás kérdés fölhozásánál el kell mondanom : miként általában véve csaknem mindenütt a földek értékelésénél nem a régi úrbéri törvényekben megszabott osztályozási mérték tartatik meg, hanem az igazság megközelítése tekintetéből, a földek valódi érték szerint osztályoztat99*