Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 99. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 7. r.

Pest, 1858. — 99. XoTeiüber 20-án. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK. Megjelennek e lapok lietenkint I Szerkesztési és kiadói iroda : • Előfizetésidíj—helybenés vidéken — egyszer : szombaton. Belváros, Lipót-utca , 20-ik szára. a julius-deceniberi félévre 3 fp. TARTALOM : Előleges letartóztatás és vizsg-á'.ati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. Vége. — Úrbéri maradékföldek kiszámítása. — Biztosítási személyi végrehajtás a váltóadós ellen.— Örökség elkülönítése az örökös saját vagyonától. — Kárpótlásliozi joga a bérlőnek a bérleti vagyon eladása fblytáni fölmondás következtében. — Vegyes.— A kormánylap legújabb darabjai. — Kinevezés. — Pályázat.— Telekkönyvek megnyitása. — Kármentesítési tőkék kirendelése. — Csődnyitás. — Csődmegszüntetés. Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. J\ — Vége. — A ki az egyéni szabadságra csak némi súlyt tulajdonít is a büntetőjogi gyakorJatban azon alapelvnek, miszerint elegendő ok és szükség nélkül előleges letartóztatás, vagy vizsgálati fogság senkit se érhessen: az méltó joggal fölvetheti a kérdést, hogy ha már a törvény a büntetőjogi eljárás sikere, s egy biztos társadalmi jogállapot fentartása iránti gondoskodásból minden kigondolható, s csak féligmeddig nyomatékos okot is elfogadhatónak nyilvánít a vádlottak előleges letartóztatásának és a vizsgálati fogság elrendelésének igazolására : minő biztosítást nyújt az egyénnek, hogy a birói hatalom orgánuma legalább a tényleges törvény szigorán túl nem hajt ? Ugy véve a törvényt, a mint kötelező erővel bir, s a mint a birót bizonyos cselekményekre az egyéni szabadság korlátozásával följogosítja, meg kell vallanunk, hogy a mi jelesül az előleges letartóztatás kérdését illeti, az egyén számára a birói hatalom irányában semminemű biztosítékot sem kívánhatunk, miután a lehetlenségek sorába tartozik az, hogy a vizsgálóbírót törvényellenes eljárás miatti szemrehányás érhesse, mert akár kétségtelen a bűnténynek vádlott általi elkövetése, akár csak gyanúsítva van, akár súlyosabb bűntény akár csak vétség forogjon fen, akár a legvagyonosabb s legtekintélyesebb osztályba tartozzék a vádlott, akár utcai kóborló legyen, akár lehet szökéstől tartani akár sem. a vizsgálóbíró mindig és minden körülmények közt hivatkozhat a §. egyik oly pontjára, mely az előleges letartóztatás igazolására szolgáland, mihelyt egyszer létezik olyan gvanúok, melynek alapján a különvizsgálat bizonvos vádlott ellen irányozható; ennek elhatározása pedig ismét a vizsgálóbírótól függ a legtöbb esetben, úgyhogy a 148 — 151§-ok értelme oda megy ki, hogy a vizsgálóbíró belátása szerint vagy megidézteti, vagy elővezetteti s letartóztatja a vádlottat kihallgatás végett, — és a büntetőbirói hatalmat kezelő összes birói kar nagyobb dicséretéül semmit sem lehet fölhozni, mint hogy e törvény mellett aránylag kevés panasz fordul elő, mely a méltatlan előleges letartóztatás sérelméről szólna. A vizsgálati fogság elrendelését föltételekhez kötötte a törvény, s állított föl némi korlátokat a biroi hatalom e részbeni gyakorlására nézve, s a törvény megtartásának biztositékául megállapította a vádlottnak vizsgálati fogságot elrendelő vizsgálóbírói határozat ellen, törvényszék ítéletére való hivatkozási jogát, melynek igénybevétele olykor, kiválóbb bűnvádi esetben, melynek eredménye, sőt lefolyása iránt nagyobb körben érdekeltség mutatkozik — tagadhatatlanul meghozza a kívánt eredményt, de általánfogva a sokszor hónapokig elhúzódó vizsgálat bevégzéséig a törvényszék nem igen hajlandó a bűnvádi eljárás céljainak kockáztatásával máskép határozni ott, hol a tárgyba beha99