Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 96. szám

777 ellengördítendő azon mentőszerrel, hogy mivel az úrbéresek dézmát természetben nem szolgáltattak, annak értéke az úrbéresek részéről munkanapok által pótoltatott, s ha a dézma természetbeni kiadásának értéke, a helyében teljesített munkanapok értékével párhuzamba állíttatik, s levonva azt az úrbéresek által évenkint tett szolgálatok mennyiségéből: előállana a szolgálat azon mérve, melyet az 1836. VII. t.cikk 5. §-a egy egész helyes jobbágy telki állomány után meghatározott; — mert ezen föltételezett állítás épen a volt földesúr ellen bizonyít, mivel elismertetnék az által azon ténykörülmény, hogy a fentebbi példa szerint az érintett négy egész jobbágytelki állomány folytonosan és szakadatlanul, a gyakorlat által megszentesített urbérpótló szerződési úrbéri bánásmód szerint kezeltetett.— Ily és hasonló esetben a volt földesurak részéről rendszerint hivatkozás történik a veriíicatióra, s a nyert kármentesítésre; azonban az előadottak kapcsában, s mindig az idézett példához csatlakozva — az úrbéri természetűség megállapíthatására úrbéri ügyekben nyomatékkal nem birhat a volt földesúr abbeli előterjesztése sem, hogy csak egy úrbéri jobbágytelek verificáltatott s kármentesíttetett, mivel az 1853. martius 2-diki k. pátens jótékony szelleme, s az azzal összhangzólag alkotott birói utasítások értelme épen oda irányúi, hogy a hűbéri rendszer által befátyolozott úrbéri földbirtokok s telkek lehető legpontosabban kipuhatoltassanak, s az állami kármentesítés végett — habár utólag is — fölterjesztessenek. — Az előadottokból tehát földerűi az, miszerint a fölhozott s ahhoz hasonló számtalan esetben — önkénytes megváltás alá eső maradékföld az úrbéres gazdák kezénél nem létezhetik; mert általános törvényes elv, hogy a törvényileg szentesített úrbéri szolgáltatásokon kivül a földesurak úrbéri szolgálat címén, jobbágyaiktól többet nem követelhettek, s ha mégis igen sok eset létezik olyan, hol a volt földesurak az urbérben körülirt szolgáltatásokon kivül, jobbágyaiktól egyenesen úrbéri szolgálat címén nem csak többet követeltek, hanem tettleg és szakadatlanúl is a törvényes mérvnél többet vettek meg s teljesíttettek : ugyanazért a volt földesurak — kiknek az 1774-ki úrbéri táblázat- s az 1836-ki combinatoriumban foglalt bejegyzésektől eltérve — jogukban állott új telkeket alakítani — az urberi szolgálatok szakadatlan megvétele által a fentebbi példához viszonyítva az 1774-ki urbérbe bejegyzett egy egész úrbéri jobbágytelek helyett, uégy egész úrbéri telki állományt szerveztek, s az úrbéres gazdák a jelenleg tettleg birtokukben levő, s szabaddá lett úrbéri bel- s kültelki állomány független és kizárólagos tulajdonosaiúl tekintendők, s attól, mit a tettleges gyakorlat és szakadatlan szolgálat megszentesített; többé visszalépni nem lehet, mert a visszalépni akarót az 1853. martius 2-diki k. pátens 3-dik §-a törvényes értelme s hordereje feltartóztatja. — Ellenvethetné talán valaki, hogy az érintett esetben az úrbéresek szabad kezelés alatt is lehettek, vagyis, hogy a szolgáltatások a volt földesúr által meghatározott mennyiségben teljesíttettek legyen; — ugy, de ilyetén ellenvetésnek értéke nincs, mert az úrbéresek nem szabad, — hanem csupán és egyedül az 1774-ki urbérben, az 1836-ki combinatoriumban, s az 1836-ki törvényekben megszabott törvényes kezelési mód alatt létezhettek, s ekkép a szolgáltatások mérvét a földesúr önlegesen, s az úrbéresek törvényen kivüli tetemes terhel fcetése nélkül meg sem határozhatta; s ha az uraság az 1774ki urbérben, s az 183%-ki törvényekben az úrbéri tartozásokra meghatározott osztó kulcstól és törvényes aránytól eltérve: úrbéri jobbágyait, szabad kezelése alá vette, sőt a mi több, az úrbéri szolgálatokat ön ma96*