Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 96. szám

776 földbirtokon kivül, szintén úrbéri földbirtoknak tekintendők azon telkek is, melyek későbbi időben az úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által úrbéri természetűekül ismertettek el — teljesen felesleges; — mert összehasonlítva az úrbéri táblákba bejegyzett -- s a fentebbi példa szerint — egy egész úrbéri jobbágytelek után, és pedig ezen egy telek részletezett különböző négy birtokosa által — a földesúr részéről netalán használni szokott megtagadás ellensúlyozására —minden egyes esetben,és mindenhol megtörténni kellő előnyomozási és hitelesítési birói eljárásból s okmányokból bizonyuló — a fentebbi példában is érintett — évenkint teljesített, s a dicalis összeírásokban is föltalálható tetemes szolgálat- és adózások mennyiségét, az 1836. VII. Törv. cikk tartalma szerint, a minden egész helyes úrbéri jobbágytelekre meghatározott jobbágyi szolgálatok s tartozások mérvével; s összehasonlítva a segédadatok megszerzését érvényesítőmérnöki munkálatok folytán a jeleni négy úrbéres gazda kezeinél levő földbirtok mennyiséget, az egy egész úrbéri jobbágy telek, vagy ahhoz aránylag a nagyobb vagy kisebb úrbéri telki állomány után teljesíteni kellett szolgálatok, tartozások, s munkák mértékével; és a tett úrbéri szolgálatok- s adózásokra való tekintettel az úrbéri táblákban a telki állomány s tartozmányai osztó kulcsául, s szabályzójául meghatározott területi öszletet összehasonlítva az úrbéres gazdák kezén levő földbirtok mennyiségével; s ekkép a fentebbi példában valódilag létező úrbéri telkek számát az érintett osztókulcs s telki illetmény alapján fölkeresve: kétségtelenül kitűnik, miszerint a például fölhozott esetben négy egész úrbéri jobbágy teleknek kell létezni, mert a szolgálatok s adózások — az adórovatos összeírások szerint is — szakadatlanul és folytonosan ezen telekszám után teljesítettek nem csak, hanem az érintett úrbéres gazdák négy egész úrbéri jobbágytelek után tettlegesen és folytonosan bírták is telki illetményeiket; s ekkép az úrbéri táblákba egy telki állomány birlalóul bejegyzett úrbéres gazdák, — mivel az úrbéri szolgálatok s tartozások érintett mérvbeni szakadatlan teljesítése az 1853. mart. 2-ki cs. nyiltparancs 7. §-ában formulázott foglalások létezésének még csak föltételezhetését sem engedi meg — ugy az 1774-diki úrbér behozatala, mint az 1836diki combinatorium szerkesztése alkalmával tettleges birtokában voltak ajelenleg utódaik kezén levő, s az 1774-diki úrbér osztó- s szabályozó kulcs alapján négy egész úrbéri jobbágytelek után járuló telki illetménynek; s ezen törvényes corollariumot (tudva azt, hogy ugy az 1774-diki úrbér szervezete: mint az 1836-diki összehasonlító okmány kiállítása csupán hiányos revelatiók eredménye) épen az 1853. martius 2-diki k. pátens 3-dik §-nak tartalma (az úrbéri természetüség ismertető jeleit a gyakorlat tettlegességeiből állitva elő — akkép sanctionálta, miszerint úrbéri földbirtoknak rendelte tekintetni azon telkeket is, melyek az úrbér behozatalát s annak az 1836. évben történt átvizsgálását, s összehasonlítását követett későbbi időben úrbéreseknek ismertettek el. S midőn az egy egész úrbéri jobbágytelek keretjébe szorított négy darabra részletezett úrbéri jobbágytelek állag után az 1836. VII. törv. cikk tartalmával homlokegyenest ellenkezőleg], több tartozás s szolgálat teljesítetett, mint mennyit egy egész helyes jobbágyi telki állomány után kellett törvényesen végezni s lehetett törvényesen kívánni: akkor az úrbéri telkek számát meghatározó érintett tettleges és szakadatlan szolgáltatást, s ekkép a gyakorlatra fektetett úrbéri természetüség criteriumát — létező érvényében távolról sem lehet megerőtleníteni, avagy csak meg is gyöngíteni, a volt földesurak részéről netán