Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 95. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 4. r.

770 kül, hogy tőle annak igazolása kívántatnék, miszerint azon adatok az első tárgyalás idejekor birtokában nem voltak, s azokat e miatt nem használhatta. Lfőbb törvényszéki határozat 1857. oct. 6. 9196. N. József még 1853. év april elején kézbesített keresetlevél alapján bizonyos adóssági összeg s járulékok megfizetése iránt M. János örökösei részéről ugyanazon évi május 3-ra a jb—i járásbíróság elé idéztetett. Történt azonban, hogy politikai vétség miatt még april havában fogolylyá lett, és ezen váratlan befogatása miatt részint ügyvédről nem gondoskodhatott, más részt ön személyében akarta magát képviselni, nyugtatványai levén a tőke összeg lefizetéséről, de rémült és nyomasztó fogsági helyzetében, a tömlőéből ügyvéd kinevezésről szintén megfelejtkezett, kinek különben sem adhatván át nyugtatványait, mert irományai is lefoglalás tárgyai lettek; — következőleg a kézbesítési bizonyitvány szerint a május 3-ki tárgyalási napon mint meg nem jelent fél, makacsságilag marasztaltatott, sőt még exequáltatott is 1700 vforint erejéig, és igy fekvő birtoka eladás áldozatául esett. — Megjegyzendő még az is, hogy ámbátor a végrehajtási kérvény másod példánya nem volt kinek kézbesíthető, mégis a nélkül, hogy részére hivatalból gondnok neveztetett volna, a végrehajtás tökéletesen befejeztetett, sőt mivel a költségek levonásával a ház árából a tőke összeg ki nem telt, a hitelező birtokában az adós-levél is meghagyatott. Kiszabadulása után N. József alólirottat bízta meg perének új itására azon többrendbeli nyugtatvány alapján , melj-eket tartozása kifizetéséről M. Jánostól birt, a kinek özvegye s fia indították ellene a keresetet; de a felek ügyvédeinek közbejöttével, s általok megtartott tárgyalás folytán a jb—i első biróság 1856. aug. 19. 2339. sz. ítéletével az újításnak illetőleg visszahelyezésnek helyt nem adott azon indokból, mert folyamodó hitelesen ki nem mutatta, hogy a korábbi tárgyaláson miért nem mutathatta föl nyugtatványait, vagy legalább ügyvédről miért nem gondoskodott; sőt a visszahelyezés meg nem adásán túl az elsőbiróság még N. Józsefnek a tőle exequált 11373 frt. 29 kr. visszafizettetése iránti keresetétől való elmozdíttatását is kimondotta; és ezen első-birósági Ítéletet a p — i cs. kir. főtörvényszék is helyben hagyta egész terjedelmében. Ezen ekkép sérelmet szenvedett felperes N. József a két egyenlő határozat ellen rendkívüli felülvizsgálatért folyamodván : a cs. kir. legfőbb törvényszék 1857. oct. 6. 9196. sz. a., a visszahelyezésnek helyt adván , az ügy érdemébeni ítélethozást elrendelte, következőleg Ítélvén: A kért visszahelyezés, és az ügy érdemébeni eljárás megrendelendő volt, a mennyiben a visszahelyezést kérő N. József annak bizonyitására , hogy a kérdéses adósság az elhúnyt hitelező M. Jánosnak már rég kifizettetett, ennek E. F. Gr. H. I K. alatti eredeti nyugtáit fölmutatván, a mennyiben ezen okiratok valódiságát az ellenfél tagadta: a jelen szóbelileg tárgyalt ügyben az eljáró bíróságnak kötelessége lett volna a feleket a szükséges bizonyítás neméről a ppr. 46. §. értelmében hivatalból kitanítni, mindenesetre pedig a felperes részt odautasitni, hogy a fölmutatott nyugtákoni aláirások összehasonlításának eszközlése végett egyéb az elhúnyt M. János által aláirt iratokat mutasson fel, ezt azonban tenni elmulasztotta, s a polg. pr. szabályait ennélfogva olykép sértette meg, hogy az ügy alapos elitélése lehetetlenné vált, s a ppr. 339. §. értelmében az elsőbirósági ítélet feloldandó, s az eljáró járásbíróság utasítandó volt, hogy a fennebbi hiányok pótlása végett tárgyalást rendelvén, a feleket szükség esetében a bizonyitás neméről kellőleg kitanítsa, s a tárgyalás befejezése után uj ítéletet hozzon : Indokok: A rendkívüli felülvizsgálatot kért N. József az előbbi állapotba való visszahelyezést az E—K alatti nyugtatványok alapján kérte, előadván, miszerint azokat az első tárgyalás alkalmával föl nem hozhatta. Ha ezen első tárgvalás már a polg. pr. behozatala után tartatott volna, kénytelen lenne mindenesetre a tárgyalási nap elmulasztása miatt visszahelyezést kérni, s a tárgvalási napról elmaradását igazolni, hocjv aztán védelmét előadhassa. Azonban a kérdésben forgó tárgyalás idejekor még a polg. pr. behozva nem volt, s igy már magában az azon tárgyalásom meg nem jelenésben foglaltatik valószínű bizonyítása annak, hogy a most fölmutatott védelmi eszközök az első tárgyaláskor elő nem mutathattak. Az alsó bírósági Ítéletek tehát a visszahelyezés megtagadását illetőleg nyilvánvalókép a polg. perrend szabályainak helytelen alkalmazásán alapulnak , s azért a ppr. 335. §. alapján megváltoztatandók voltak. Miután pedig a jb—i járásbíróság — ellenkezőleg a polg. pr. azon rendelkezézével, melyszerint visszahelyezési esetekben az ügy érdemére nézve csak akkor hozandó ítélet, ha a visszahelyezésnek hely adatott — a főügyben is ítéletet mondott és a panaszlót követelésétől érdembeli okokból elmozdította, a dolog ily állásában a főtörvszéknek meghagyandó