Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 80. szám - Vinculatio

655 27) Kutak, víztartók bemocskolása (398 § ) 28) Szabályszerűié^ meg nem vizsgált marhák húsának eladása (399. §.). 29) Marhavész ellen kiadott szabályok megszegése (400—402. §§.). 30) Italoknak az egészségre nézve ártalmas méghamisitása (403—405. §§.). 31) Cínedéuy hamisitása (406 §). 32) Éldelni való áruk egészségre ártalmas elkészítése vagy eltartása (407. és 408. §§.). 33) Öncsonkítás, katonáskodás elkerülése végett (409. és 410. §§.)'. 34) Célzatos és veszekedéseknél előforduló testi sértések (411. és 412. §§ ). 35) Cselédtartók és mesterek által cselédeken vagy inasokon elkövetett bántalmazások (421. §.). 3G) Az útak elzárása t'jjel szekerek . hordók steff által, vagy ezek mellett a szabályszerű intőjelek fölállításának elmulasztása (422—425. §§ ). 37) Könnyen kárt okozó tárgyaknak ablakokból lehajitása és az azokba állított vagy függesztett tárgyak megerősítésének elmulasztása (426. S ). r 38) Gyors és vigyázatlan lovaglás vagy kocsjzás, és fogatoknak vagy lovaknak a szabadban felügyelet nélkül való álltatása (427—430. §§.). 39) A testi biztosságra nézve veszélyes cselekvények és mulasztások kiválólag (431 — 433 §§ ). 40) Minden kihágás a tűzveszély elhárítására fennálló szabályok ellen (434—459. §§). 41) Lopások . sikkasztások és csalások, a mennyiben ezen cselekvénvek a btkv. 460 — 466. §§ ainak szabálvzata szerint, csak kihágásokként, nempedig mint bűntettek jelenkeznek. 42) Kihágás az idegen tulajdonnak gonosz indulatból rongAlása által (468. § ). 43) Kiszabott elővigyázatok elmulasztása, kapukulcsok, toivajkulcsok steff. készítése, tartása, alkalmazása, lakatosok s más iparosok által (469. és 470. SS)— Folytatjuk. — Törvénykezési csarnok. YéclfoeszécSek, melyek a budai cs. kir. orsz. törvényszéknél a m. april és május hóban fo'ytatolt s e lapokban Icrjcdcímcs kivonatban közlött végtárgyalás alkalmával mondattak. L BALÁZSY ANTAL b. ügyv. urnák, S* K* és vádlott-társai mellett tartott védbeszéde. — Folytatás. — „Átmegyek most az államügyész ur által felállított harmadik gyanúokra. t. i.. hogy S* K* a hamisítás idejében, és pedig a hamisítás mindkét helyén, t. i. Gyúrón és Vadkerten tartózkodott. „Ezen állítást kénytelen vagyok kétségbe vonni; — maga a vádlott azt tagadja, s a cs. kir. államügyész úr is csak a többi vádlottak vallomásából kívánja ezt igazolni. Nincs ugyanis igazolva az, hogy S* K* akkor, midőn H e s z vallomása szerint a bankjegyek Gyúrón gyártattak, azaz körülbelől egész október hónapban, ott tartózkodott volna, a mennyiben az eddigi tanúvallomások- és S* K*-nak a végtárgyalásnál tett beismeréséből csak az tünt ki, hogy ő megszökése után 185ő-ki szeptember 3-án Gyúróig ment. ottan Hesz Jánost, mint régi ismerősét megkérendő, hogy őt tovább szállitani szíveskedjék. Vádlott tehát csupán szeptember e l ej é n volt Gyúrón, de nem october hónapban, midőn a hamisítványok készíttettek . mi lényeges különbséget tesz : mert a bprdt. 138. S szerint is, gyanúokot valamely helyen tartózkodás csak akkor képez, ha az a bűnnek elkövetése alkalmával, vagy rövid idővel annak előtte, vagy utána történt. Ezen körűimeny beigazolása tehát a tisztelt cs. kir. államügyészséget terheli, s pedig annálinkább, mert ekkorig még azon állitás sincs igazolva, hogy S* K* csupán Gyúróig szándékozott menni, s igy föl sem lehet tenni, hogy onnét tovább ment; holott ellenkezőleg Sch* Antal ácsmesternek a végtárgyalás alkalmával tett s hittel megerősített vallomásából megtetszik, hogy vádlott R* Mihály kocsissal először aziránt alkudozott, hogy ót Biára vigye s mert ez odáig menni nem akart: kívánta Gyúróig felfogadni, s miután az úton történt összekoccanás miatt ez ót csupán Torbágyig vitte : történt, hogy vádlott onnét Súskútra gyalog, s az ottani molnár kocsiján s annnak szívességéből ment Gyúróicr azon reményben, hogy ott H e s z Jánost feltalálandja, ki azonban hon nem levén : vádlott ismét gyalog ment Martonvásárig és igy tovább; mi elég valószínűséget derít vádlott azon állítására, hogy ö a Gyúróba menetelre csak akkor határozta el magát, midőn Biára s tovább Fejérvárig alkalmat kapni nem tudott. Azt fogja ugyan mondani az államügyészség, hogy vádlott első kihallgatása alkalmával tagadván azt, hogy megszökése után Gyúrót csak érintette volna is : ebben elegendő bizonylat rejlik az ellene felhozott vád alaposságára nézve: azonban ennek okát adta vádlott azon felvilágosításban, hogy ő H* sóskúti molnárt, ki neki ifjúkori barátja és iskolatársa volt, nem ak.irta azon szívességért, melynél fogva őt tovább szálütá, compromittÁliii: méltáu tarthatván attól, hogy