Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 80. szám - Vinculatio

656 ez is vizsgálat alá vétetik; de másrészről természetesnek fogja találni a T. Törvényszék, ha vádlott, midőn a harmadfélévi vizsgálat minden körülményéből tapasztalta azt, hogy Gyúró helysége az első hamisitás főhelyeként szerepel, s az ottan befogott egyének az elkövetett hamisitás bűnével terheltetnek : azon körülményt, hogy Gyúrón átutazott, megvallani nem meré; s hogy ezen tartózkodása és félelme alapos volt, mutatja a vádbeszéd, mely ottlétét, mint fontos gyanúokot, hozza fel. „Ily gyanúnak tekinti továbbá a cs. k. államügyész úr azt, hogy vádlott 1856. január utolsó napjaiban a vadkerti fogadóban láttatott; sállitja, hogy ott V a j d á t ó 1 s többi társaitól elbúcsúzott. — Nem tagadtatik, T. Törvszék, hogy vádlott ott volt, de nem mulatság végett , hanem mert Halasról arra útazott és ott meghált. Ezt igazolja L* Anna tanú, ki, habár nem emlékezik is arra, hogy S* ott hált : ez állítás bizonyosságot nyer azon tény által, hogy a hálószobában levő órát S* leirta — minek valódiságát a nevezett tanú is elismerte ; nem szenved tehát kétséget, hogy vádlott , kinek a tanú állítása szerint festett bundája s oldalán kis úti táskája volt, mint útas jött oda, s hált meg ott, honnét másnap Pest felé ment. Nem emeli a gyanút az sem, hogy állítólag a fogadóban volt Vajda és V*, mert ezek oda esetleg jöhettek ; de különben is, mint Zs* korcsmáros vallja, külön asztalnál ültek és ittak, s csak később eredtek vádlottal szóba, midőn ez nemcsak őket, de a többi jelenvoltakat s a muzsikusokat is vendégelte. „Ha ez bucsúlakoma lett volna: akkor azt akármelyik vádlott házánál is megtarthaták, s nem leendett szükség fogadóba menni; de hogy a találkozás csak véletlen volt, tanúsítja az is, hogy különben a lakomán a többi úgynevezett bűntársak is um: M* János, Gr* és Cs* szintén megjelentek volna. „Való továbbá, hogy ha 8* Vadkerten tartózkodott s Pestre csak a bank jegyek kiadása miatt és hamisítási szerekért ment volna: akkor őtV*G* V* vagy M* viszi el oda, és nem fogadott volna a faluban idegen embert, ki őt visszahozza és elárulhassa. Hogy tehát a vádbeszéd ezen része erőtetett, s ezen átutazásból — a Vadkerten tartózkodást következtetni s abból alapos és jogszerű gyanúokot képezni nem lehet, kétséget nem szenved. „Áttérve mosta fönnebb érintett súgynevezett bűntársak vallomására, miután az államügyészség előterjesztéséből azt kellene hinni, hogy a vádlottak a vizsgáló bíróság előtt a nélkül, hogy annak az érdekelt hamisításról már megelőzőleg tudomása volt volna, önként s minden morális és phisikai kényszerítés nélkül vallottak, s ezen alkalommal S* K*'ra mint indítóra és főtettesre útaltak : habár nem örömest, mert a hosszadalmasságot kerülni óhajtom, s némely kellemetlen megjegyzéseket elmellőzni szeretnék, kénytelen vagyok mégis ezen hamisitás fölfedezésének első stádiumára visszamenni. „Tudva van a T. Törvényszék előtt , hogy P* Fülöp följelentése folytán, mindenek előtt H* Ferenc, másod védencem, hallgattatott ki 1856-ki mártius 12-én Pakson, kinek vallomásából kitűnt, hogy ő, sógora T* Ádámtól, már ugyanazon évi őszszel V formájú hamis bankjegyeket kapott. — T* Ádám F* Istvánra, ez pedig vadkerti lakos M* Jánosra utalt, kinél — állítólag felesége kimondása után — jutott a vizsgáló biró G* András és V* Sándorra, mely utóbbinál a prés és a VI. formájú lemez meg is találtatott. E két egyén vallomásából megtetszik, hogy ők álliták , mikép Gyúrón L* F*. pincéjében szintén gyártattak hamis bankjegyek, mit ezek alkalmasint H* Jánostól tudhattak, ki velők ismeretségben volt. Miután pedig G* András és V* Sándor vallomásának kivétele után , az alkalmazott erőszak mellett, V* György és M* János is a lemezek készítőjéül S* K* nevezték : világos , hogy a vizsgáló bíróság védencem irányában annyi gyanúokot táplált, miszerint a Gyúrón eszközlött vallatás nem tekintethetik egyébnek, mint a Vadkerten véghezvitt vizsgálat hű másolatának, és nagyon valószinű, hogy a gyúrói vádlottak igen könnyen lehettek arra indíttatva, miszerint a már főtettesűl megnevezett S* K* személyét vádolják; — mégpedig annálinkább, mert, mikép az e végtárgyalás alkalmával kiderittetett, mind ezen vádlottak a büntető eljárás rendeletei által tiltott oly phisikai erőszak által kényszerittettek , mely a mint egyrészről az ember nemesebb érzelmeit méiven sérti : ugy másrészről az annak súlya alatt kivett vallomások sem meglepők, sem váratlanok nem lehettek ! „Azonban e vallomások az illető vádlottak által visszavonattak; mely visszavonásra nézve valamint 1856. évi júniusban , ugy jelenleg is a végtárgyalás alkalmával — okúi azt hozák fel, hogy ők akkor a verés miatti félelemből vallottak mind magok, mind S* K* ellen. „Hogy a bűntársak vallomásai egy harmadik ellen teljes bizonyságot tegyenek : szükséges.