Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 94. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 3. r.

762 meghagyásra a váltóadós részéről kifogások nyújtattak be. — A k. v. r. bevezető soraiban nyiltan kimondatik, miszerint a váltótörvények, s ide vonatkozó rendszabályok- „a birodalom egész terjedelmébeni egységet tárgyazó sürgető szükségnek" elégtételül bocsáttatnak ki. — Jelen sorok irója azonban ugy tapasztalja, hogy a jelen vitás kérdésben, a törvény alkalmazására nézve , az óhajtott és célzott egység el nem éretett. — A Gerichts Zeitung 1857. évi 108-ik számában ugyanis, közölve van egy hasonló jogeset, hol a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszék, s az ugyanottani cs. kir. törvényszék , biztosításra a személyes fogság végrehajtását elrendelték, s igy a kifogások folytán hasonló biztositási eljárás, a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél állandó gyakorlattá vált. — Más részről a.,Törvénykezési Lapok" 1857. évi 19. számában közölve van egy más hasonló jogeset, hol egy meg nem nevezett, de valószinűen pesti cs. kir. kereskedelmi s ugyanottani főtörvényszék a személyes végrehajtást el nem rendelték. — Ismét tapasztalta jelen sorok irója, hogy a cs. kir. d-i megyetörvényszék hasonló esetben a személyes végrehajtást megrendelte, még ime most a nk-i cs. kir. törvényszék attól elutasitott. Ezen f. é. mart. 8. 791. sz. a. hozott elutasitó végzés szövegét az indokokkal együtt ide igtatom : „Ezen biztositási végrehajtással alperes személyes fogságot kérő folyamodványa visszautasittatik. 1. Mert jóllehet e vprt. 8. §. szerint felperesnek végrehajtáshoz joga van, még is a vprt. szabályai nyomán , fizetési meghagyás mellett biztosításul adós személyes fogsága, csak a pprdt. 396. §-ban foglalt esetekben, előgondoskodásból eszközölhető, mely esetnek létezését felperes nem is állítja. 2. Mert a vprt. 26. §. szerint váltó perben isj és különös váltójogi rendszabály hiányában, az átalános pprt. szerint eljárandó, a személyes fogságra nézve pedig, a fölhívott vprt. 18. §. világosan csak azon kivételt állapítja meg, hogy a hitelezőnek szabadságában áll a fizetési határidő eltelte és a határozatnak jogerőre emelkedése után a végrehajtási fogságot, a vagyonrai végrehajtás előtt is- eszközölni. 3. Mert ha a vprt. 21. §-ban. a biztosításul adott adóssági fogságnak idő tartama említve is van, az illető rendelet csak a pprdt. 405. §-val megegyezik, és annak elrendelhetése esetére nézve* a pprdt. XIX. fejezetétől eltérését magában nem foglalja. 4. Mert a vprt. 8. §-ban fizetési meghagyás mellett engedett biztositási jog legfeljebb s tovább nem terjedhet, mint az 14. és 16. $. már kedvező ítélet mellett adott biztosítási jog. 5. Mert a váltójogi szabadalmakra nézve is, azon elvnek kell állania „privilegia strictissime sunt interpretanda.u végre: 6. Mert a ptkv. 12. §. szerint, egyes esetekben hozott bírói határozatok, más esetekre ki nem terjeszthetők." Nagy nyereménynek tekintené azért a jelensorok irója, ha oly szerencsés lehetne e jogorvoslattal, a törvény által kitűzött egység — összhangzó eljárás megállapítására hathatni. A k. v. r. bevezető soraiban továbbá, — „a kereskedelem érdeke" — említtetik a váltótörvények rendeltetéséül, s a szempontból a 1850. jan. 25-én 52. sz. alatt költ igazságügyminiszteri rendelet bevezető sorai, a „váltó ügyekbeni eljárást lehetőleg egyszerűvé s gyorssá" tenni, tűzik föladatul. Minden kereskedő kereskedelmi érdekeiből óhajtván a váltó eljárás egyszerűvé s gyorssá tételét, — kizáró óhajtásának kell lenni, ugy saját, mint érdektársai javára, állandó gyakorlatúi, oly váltói eljárást élvezhetni, melyszerint kifogások folytán, a személyes fogság végrehajtása , biztosításra mindig elrendeltessék. Mi sem teheti pedig egyszerűbbé, s gyorsabbá a váltói eljárást, mint kifogások folytán — biztosításra -— a személyes fogság végrehajtásának elrendelése. Ám elemezzük e tételt elméletileg s gyakorlatilag. A) A váltó elleni kifogások vagy alaposak, vagy alaptalanok. Mindaddig azonban, mig a kifogások alapossága jogerejűvé váltbirói határozat által érvényre nem emeltetik ; a váltótörvények elve szerint oly váltó, mely mind azon kellékkel bir, melyek a fizetési meghagyást föltételezik, a törvény teljes hatályos pártfogását és segélyét igényelheti céljának betöltésére nézve; mindaddig tehát abban föltétlenül részesítendő ; — kifogások esetében, biztosításra személyes fogság végrehajtásának elrendelésével is, — annálinkább, mert a váltókötelezett érdeke, legyen kifogása alapos vagy alaptalan, az által veszélyezve nincsen.