Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 93. szám

755 téséről a telekkönyvileg biztosított alzálogjog fentartása tekintetéből annál kevésbbé lehet szó, mert ezen alzálogjogról a felperes már akkor ,midőn engedményének bejegyeztetését eszközölte, végzésileg értesíttetett. Alperes fölebbezése folytán a b—i cs. kir. főtörvényszék 1857. april. 15-dik 2984. sz. Ítéletével az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatta, s alperest annak terhe alól föloldozta. Indokok: Az St. házastársak és Sch. Károly közt a w—i ház fölött 1855. aug. 10. kötött adásvételi szerződésben kötelezte ugyan magát alperes, hogy a házat terhelő betáblázott, és fizetés végett átvállalt adósságok, valamint a készpénzben tett fizetések levonásával még fenmaradt 4346 ft 47 kr. vételár-részt három év multával félévi fölmondásra kifizeti, addig pedig 5°/0 kamatot félévenkint előre annál bizonyosabban fizetni fog , mert csak egyetlen kamatfizetés mulasztása folytán az eladók jogositvák az egész tőkét minden felmondás nélkül követelni. Ha nem viszont az eladók arra kötelezték magokat, hogy a vevő által fizetésre átvett adósságokon túl a megvásárolt fekvőséget még terhelő adóssági tételeket saját költségükön kitábláztatják, és azt 2 hónap alatt kimutatják, a vevőnek minden e tételekből származható igények irányábani biztosítása végett. Ezen kitörlésnek tehát 1855 oct. 10-ig meg kellett volna történni. A polg. tk. 1052. és 1089. §§-ból kitetszik ? hogy egy vételnél sem az eladó, sem a vevő nem igényelheti a másik féltől kötelezettségei betöltését azon esetben, ha ő maga nem teljesítette azon kötelezettséget, melyet azon időre, midőn a másik fél kötelezettsége betöltendő volt. már szintén betöltendő lett volna. Mivel pedig azon időben, midőn alperes a szerződés értelmében a félévi kamatot előre fizetni tartozott volna, azaz 1856. febr. 10-én — a íelperes a kitörlendő adóssági tételek kitörlésére nézve vállalt kötelezettségét még mindig nem teljesitette, az alperestől kötelezettsége betöltését annál kevésbbé lehetett kívánni , mivel a kitöröltetni kellett tételek összege az ö fenmaradt tartozását meghaladván, azon veszélynek volt kitéve, hogy tőle eme jelzálogilag biztositott tőke s kamatkövetelések kifizetése követeltessék. A cessió által az eladók felperesre több jogot nem ruházhattak, mint mennyivel birtak volna azon esetben, ha a vételári követelésöket felperesre át nem ruházták volna. A követelésnek tehát annál kevésbbé adathatik hely, mivel még akkor, midőn a kamatfizetés ideje beállott, a követelés felperesre még át sem volt ruházva. Felperes felülvizsgálati folyamodványa folytán a cs. kir. legfőbb törvényszék 1857. jul. 29. 7012. sz. a. hozott Ítéletével a másodbirósági ítéletet hagyta helybe. Indokok: Az osztrák törvényhozás is fölállította azon jogelvet, hogy az engedményező és engedményes közt létesült átruházási szerződésből új kötelezettség nem származik, és hogy annálfogva az adós a követelés ellen éppen ugy élhet kifogásokkal az engedményes irányában, mint élhetett volna engedményező hitelezője irányában. Polg. tk. 1395. 1396. §§. Azonban a beszámítás kifogásával egy engedményes betáblázott követelése ellen csak akkor lehet élni, ha az ellenkövetelés a követeléssel szintén be volt keblez%Te, vagy legalább arról az engedményes a követelés átvételekor értesíttetett. Polg. tk. 1443. §. A jelen esetben emez értesítés megtörténtnek veendő, mert a felperes engedményes a 4346. ft. 47. kr. vételárra vonatkozó 1856. febr. 22-ki engedményével nyert jogát csupán az általa fölmutatott 1855. aug. 10-ki adásvevési azon szerződéssel kapocsolatban érvényesítheti, melynek második pontja szerint a kamatfizetés egyetlen elmulasztása esetében a tőke is követelhetővé válik. Úgyde ebből következik, hogy azon beszámitási kifogástól sem menekülhet, melyet ugyancsak az adásvételi szerződés alapján a vevő tehet az eladók s ezek engedményese a felperes irányában. Annyi bizonyos, hogy a bemutatott és az engedményessel közölve volt szerződés alapján alperes a szerződés be nem töltése miatt éppen ugy érvényesítheti kifogását az engedményes felperes , mint az eladók ellen. Ha tehát joga volt alperesnek az eladók iránvában a hátralevő vételár kifizetését azon oknál fogva megtagadni, mert az eladók az át nem vállalt adósságokat kitöröltetni elmulasztották : akkor alperes ezen kifogással az engedményes felperes irányában is élhet, annyival inkább,mivel a szerződés 6-ik pontja az ezen szerzédésből származó követelések és viszonkövetelések kiegyenlítését fentartja. Eme jogosultság a költsönös szerződések természetéből foly, s az éppen nem ellenkezik a polg. tk. 919 §-val, mert nem szerződés megerőtlenitését, hanem inkább az abban foglalt viszontkötelezettség botöltését kívánja , s illetőleg használja kifogáskép az alperes. G. H.