Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 93. szám

754 a/.cti kifogással, hogy a szerződés a másik fél által betöltve nincs, habár a betöltetlen maradt viszontkötelezettség különösen be nem jegyeztetett is. — St. házastársak W-ben fekvő ingatlan birtokukat egy 1855. aug. 15-kén kelt szerződéssel eladták S. Károlynak, a midőn is a vételár egy része a birtokot terhelő zálogjogos követelések leszámítása mellett készpénzzel kifizettetvén, a még fenmaradt 4346 ft 47. kr vételár részletnek három év múlva leendő kifizetésére kötelezte magát a vevő, oly módon, hogy ennek 5 °/0 kamatait félévenként előre rendesen fizetni fogja, s egyetlen e részbeni határidő mulasztása az egész kitett vételárrészt lejárttá és biróilag is követelhetővé teendi. Egyszersmind ezen vételár részlet biztositása végett a zálogjog az eladott birtokra kiköttetett, és telekkönyvileg is bekebleztetett. Ezek után 1856. febr. 22 kelt engedménynyel,az emiitett hátralevő vételár L.Móricra átruháztatott és ezen átruházás a telekkönyvbe is bejegyeztetett. Mivel pedig a vevő már a második kamatfizetéssel hátramaradt : az engedményes L. Móric az e—i járásbíróság elé a vevő S. Károlyt megidéztette, az egész vételár kifizetésére izányzott követelését, azzal indokolván, hogy a kamatfizetés elmulasztása miatt maga a tőke lejárttá s követelhetővé lett. Ellenbeszédében az alperes előadta, hogy az eladók a szerződésben arra kötelezték magokat, miszerint az eladott birtokot zálogjoggal terhelő több követeléseket, összesen 4741 ftot tevőket kitöröltetnek és ezen kitörlést a vevő S. Károly irányában 2 hónap alatt kimutatandják. Az eladók azonban ebbeli kötelezettségöknek eleget nem tettek, s azért alperes az általa megvett birtokkal eme követelésekre nézve még mindig kezeskedik , és ha ezen követelések kifizetésére netán szoríttatnék, ez esetben az eladók ellen oly kártalanítási követelése lenne, mely az ellene követelésbe tett összeget felül múlja. Ezenfölül a megvett szántóföld mennyisége kevesebb, mint a mennyi neki eladatott, s igy a hiányzó mennyi, ségre nézve az eladók neki kárpótlással tartoznak. Végre ő az eladók helyett többrendű fizetéseket tett, melyeket azok neki szintén megtéritni tartoznak. Ezen körlümények azon megjegyzéssel bizonyittattak, hogy az eladók engedményese az ő engedményezőjök ellen tett kifogások következményét magától el nem odázhatja. Válaszában megjegyezte a felperes, hogy az alperes ellenkövetelései sem valódiak, de nem is lejárttak, következőleg be nem számithatók, — hogy különben is azok az engedményező ellen forognak fen, és az engedményes felperes telekkönyvileg bekeblezett követelése ellenében csak azon esetben volnának fölhozhatok, hogy ha a követelésbeli 4346. ft 47. kr. bekeblezésekor szintén bekebleztettek, vagy eme követelés átvételekor neki tudtára adattak volna (polg. tk 1443. §.), mi azonban nem történt. Viszonválaszában az alperes semmi újat sem hozott elő. Azonban meg kell jegyezni, hogy a beperlett tételt az átengedés idejekor már egy előjegyzés terhelte, melyet B. Franciska a közte s a St. házastársak közt kötött társasági szerződés alapján az utóbbiak ellen eszközlött. Ezek folytában az e—i járásbíróság 1856 szept 23-án 2687. sz. a. következőleg ítélt: alperes tartozik a követelésbe tett összeget hátralevő kamataival együtt végrehajtás terhe alatt azon időtől számítandó 14 nap alatt megfizetni, midőn a beperlett követelésre 1855. szept. 5-ki 2933. sz. a. végzéssel megadott előjegyzés, mely a St. házastársak és B. Franciska közt. kötött társasági szerződésből származó kötelezettségek biztosítására szolgál — kitöröltetni , vagy ezen előjegyzés helyett kellő biztosítás adatni fog. Indokok: Miután alperes azon szerződés valódiságát, melynél fogva ő a kamatfizetés elmulasztása esetében az egész tőke tartozás lefizetésére is szorittathatik, kétségbe nem vonta, alperes kifogásai csupán az engedményező ellen fenforgó viszonkövetelésekre, zálogjogok és különösen a B. Franciska féle alzálog kitörlésének meg nem történtére vonatkoznak. Azonban a fölhozott ellenkövetelések a polg. tk. 1443. §. értelme szerint az engedményes irányában beszámítás tárgyai nem lehetnek, mert ezek a követelésbeli tétel telekkönyvi bekeblezésekor nem kebleztettek be, de azokról az engedményes a követelésbeli összeg átvételekor nem is értesíttetett, sazért az engedményes által a nyilván könyvekben helyezett bizalommal átvett követelést fen kell tartani. A mi pedig a szerződés szerint két hónap alatt kitöröltetni kellett tételekre vonatkozó kifogást illeti, ámbár az ezen tételek kitöröltetésére irányozható követelés beszámitható ellenkövetelést nem képezhet, és a kitörlendő zálog mint egy harmadik személy követelése, beszámításra nem alkalmas, annyi még is bizonyos, hogy a beperlett 4346. ft 47. kr. követelést a B. Franciska részére eszközlött előjegyzés terheli, miután ez a követelés engedményezésekor már eszközölve levén, alzálogjoggal bír (polg. tk. 453. 455. §§.), s azért a követelésbeli összegnek felperes kezéhez leendő föltétlen kifize-