Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 92. szám

748 ezen körülmények közt a rakodásnak föntebbi ideje a szállítási határidőmeghatározásánál zsinórmértékül veendő volt, s minthogy a kihallgatott tanúk kifogás nélküli bizonyítványa szerint egy hajó, mely 1854. február 26-án Zenta vagy Kanizsánál Tissza mellett gabonával megrakatott, 4 hét alatt Pestre érkezhetett, a szállítási határidő legkésőbben martius hó végére kikötöttnek veendő volt a ptkv. 904. §-a szerint. Ekkint a szerződés nemteljesitéséből a ptkv. 919. 1323. és 1304. §§-ai szerint felperesnek teljes elégtétellel az előlegezmény és árkülönbség megtéritésével tartoznak. A kért kamatok, mert a szerződésben kikötve nincsenek, meg nem Ítéltettek ; a'költségek a pprts. 576. §-a alapján megszűntettek. Fölül vizsgálati folyamodványukban alperesek, a vitás kérdést illetőleg, főkép az emelték ki: hogy föltéve, ha az árpának a kötés keltekor kellett volna is már rakodtatni, még abból nem foly, hogy az 4 hét alatt Pestre is érkezzék, ilyen kötelezettséget ők nem vállaltak, sőt ellenkezőleg a hajó érkezés ideje volt az árpa átvételi időül határozva; a főtörvényszéknek e részbeni Ítélet indoka tehát annál kevésbbé áll, mivel felperes ki nem mutatta, hogy meddig tarthatott Kanizsán és Zentán a Hercules hajó rakodása. A cs kir. legfőbb semmisítő törvszék 1856. év augusztus 13-án hozott 4784. számú ítéletében az 1500. pft. előlegezményre nézve a cs. kir. főtörvényszéki és a 750 pft árkülönbségre nézve az elsőbirósági ítéletet hagyta helybe, mind három folyamodási költségeket költsönösen megszüntetvén ; következő Indokokból : Alperesek a szerződés nem teljesítéséből csak vétlenségük esetére lettek volna följogosítva a részfizetésül ,.a conto" fölvett 1500 pftot megtartani. Bár ugyan az 1854-ik év febr. 26-án kelt kötésben semmi bizonyos határidő a hajónak érkezésére nézve ki nem tétetett, még is az abban az 1000 p. m.árpa megvétele körül használt azon kifejezésnek , hogy t. i. a hajóba rakódtatik (dasz selbe ím SchrfFe geladen wird) grammaticalis értelme szerint föl kell tenni, hogy a felek a szei'ződés kötése alkalmával a rakodtatást már folyamatban levőnek értettek, és hogy késedelmetlen, s ha semmi akadály közbe nem jövend, folytonos hajókázási útat föltételeztek. Miután ekép azon időben a perbeli bizonyítékokhoz képest a hajó legalább april elején Pestre érhetett, ellenben alperesek nem bizonyították, hogy a hajó akkori érkezésének valami akadálya volt, sőt ily akadály közbenjottét nem is állították ; igen is terhökre esik a hajónak csak 1854-ik május 6-án történt érkézésénél a késedelmesség, azért el is kellett Őket a fölvett 1500 pftnak visszafizetésében marasztalni. Az árkülönbség megitélésére, a perbeli kötés nem nyújt támaszpontot annálkevésbbé, mivel fölperes válaszában maga is elismeri, hogy az árpa átvételével haszna lehetendett s nem kára. A költségek megszűntettek a prts. 576. §-áravaló hivatkozással. KRALOVÁNSZKY GYÖRGY. Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde, melyet a budai csász. kir. orsz. törvényszéknél múlt május hóban bankjegyhamisítási ügyben bevégzett végtárgyalás alkalmával Zs* János mellett mondott. — — Folytatás. — Ugy szintén az észtani következtetéssel is ellentélben áll azon okadatolás is, mintha Zs* János vallomásának visszavonása hazug volna azért, mert ha a követ nem ő ásta el, annak hollétét a szemle alkalmával ki nem mutathatta volna ; erre szabad legyen megjegyeznem, hogy a ki jól különböztet, az következetesen bizonyít is. Zs* vallomását a körülmények szerint kell megitélni, ő tagadta, hogy a követ elrejtette, de bevallotta, hogy ö dobta a pince azon részébe, mely egyúttal azelőtt meszesgödörnek is használtatott, abból tehát, hogy ezen helyet a szemle alkalmával kimutatván, a márványkő ottan csakugyan föltaláltatott: nem következik, hogy tagadása azért volna hamis, mert a kő azon a helyen, melyet vádlott kijelölt, találtatott föl, sőt e körülmény inkább igazolja vallomása őszinteségét. Hogy a kő két láb mélységre sülyedve találtatott, ez nem következtet arra, hogy Zs*-nek elásni kellett, mert hiszen hivatkozom a szemle fölött fölvett jegyzőkönyvre, melyben szóról szóra ez áll „a kimutatott helyen, mely hihetőleg az árnyékszéki kifolyásnak használt, sárral s egyéb undorító anyagokkal telt gödörben mintegy órai ásás után ugyan azon helyen föl is találtatott"; ugy szintén hivatkozom a végtárgyalási jegyzőkönyvre , mely szerint P* bicskei szolgabíró úr a törvényszék színe előtt is kinyilatkoztatta, hogy a helyiség puha sárral volt betemetve ; már ha ezen jegyzökönyvek által igazolt körülményekhez még B* András gyúrói bíró azon nyilatkozatát, hogy a pince bortartásra alkalmas helyiségül a vízállás miatt nem szolgálhatott, hozza vesszük, minden kutatás nélkül a természettan szabályai meg-