Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 92. szám

748 ezen körülmények közt a rakodásnak föntebbi ideje a szállítási határidőmeghatározásánál zsinór­mértékül veendő volt, s minthogy a kihallgatott tanúk kifogás nélküli bizonyítványa szerint egy hajó, mely 1854. február 26-án Zenta vagy Ka­nizsánál Tissza mellett gabonával megrakatott, 4 hét alatt Pestre érkezhetett, a szállítási határidő legkésőbben martius hó végére kikötöttnek veendő volt a ptkv. 904. §-a szerint. Ekkint a szerződés nemteljesitéséből a ptkv. 919. 1323. és 1304. §§-ai szerint felperesnek teljes elégtétellel az előlegez­mény és árkülönbség megtéritésével tartoznak. A kért kamatok, mert a szerződésben kikötve nincse­nek, meg nem Ítéltettek ; a'költségek a pprts. 576. §-a alapján megszűntettek. Fölül vizsgálati folyamodványukban alperesek, a vitás kérdést illetőleg, főkép az emel­ték ki: hogy föltéve, ha az árpának a kötés kel­tekor kellett volna is már rakodtatni, még abból nem foly, hogy az 4 hét alatt Pestre is érkezzék, ilyen kötelezettséget ők nem vállaltak, sőt ellen­kezőleg a hajó érkezés ideje volt az árpa átvételi időül határozva; a főtörvényszéknek e részbeni Ítélet indoka tehát annál kevésbbé áll, mivel fel­peres ki nem mutatta, hogy meddig tarthatott Kanizsán és Zentán a Hercules hajó rakodása. A cs kir. legfőbb semmisítő törvszék 1856. év augusztus 13-án hozott 4784. számú ítéletében az 1500. pft. előlegezményre nézve a cs. kir. fő­törvényszéki és a 750 pft árkülönbségre nézve az elsőbirósági ítéletet hagyta helybe, mind há­rom folyamodási költségeket költsönösen megszün­tetvén ; következő Indokokból : Alperesek a szerződés nem teljesítéséből csak vétlenségük esetére lettek volna följogosítva a részfizetésül ,.a conto" fölvett 1500 pftot megtartani. Bár ugyan az 1854-ik év febr. 26-án kelt kötésben semmi bizonyos határidő a ha­jónak érkezésére nézve ki nem tétetett, még is az abban az 1000 p. m.árpa megvétele körül hasz­nált azon kifejezésnek , hogy t. i. a hajóba rakód­tatik (dasz selbe ím SchrfFe geladen wird) gram­maticalis értelme szerint föl kell tenni, hogy a fe­lek a szei'ződés kötése alkalmával a rakodtatást már folyamatban levőnek értettek, és hogy kése­delmetlen, s ha semmi akadály közbe nem jövend, folytonos hajókázási útat föltételeztek. Miután ekép azon időben a perbeli bizonyítékokhoz képest a hajó legalább april elején Pestre érhetett, ellen­ben alperesek nem bizonyították, hogy a hajó ak­kori érkezésének valami akadálya volt, sőt ily aka­dály közbenjottét nem is állították ; igen is ter­hökre esik a hajónak csak 1854-ik május 6-án tör­tént érkézésénél a késedelmesség, azért el is kel­lett Őket a fölvett 1500 pftnak visszafizetésében marasztalni. Az árkülönbség megitélésére, a per­beli kötés nem nyújt támaszpontot annálkevésbbé, mivel fölperes válaszában maga is elismeri, hogy az árpa átvételével haszna lehetendett s nem kára. A költségek megszűntettek a prts. 576. §-áravaló hivatkozással. KRALOVÁNSZKY GYÖRGY. Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde, melyet a budai csász. kir. orsz. törvényszéknél múlt május hóban bankjegyhamisítási ügyben be­végzett végtárgyalás alkalmával Zs* János mel­lett mondott. — — Folytatás. — Ugy szintén az észtani következtetéssel is el­lentélben áll azon okadatolás is, mintha Zs* János vallomásának visszavonása hazug volna azért, mert ha a követ nem ő ásta el, annak hollétét a szemle alkalmával ki nem mutathatta volna ; erre szabad legyen megjegyeznem, hogy a ki jól különböztet, az következetesen bizonyít is. Zs* vallomását a körülmények szerint kell megitélni, ő tagadta, hogy a követ elrejtette, de bevallotta, hogy ö dob­ta a pince azon részébe, mely egyúttal azelőtt meszesgödörnek is használtatott, abból tehát, hogy ezen helyet a szemle alkalmával kimutatván, a márványkő ottan csakugyan föltaláltatott: nem következik, hogy tagadása azért volna hamis, mert a kő azon a helyen, melyet vádlott kijelölt, talál­tatott föl, sőt e körülmény inkább igazolja vallo­mása őszinteségét. Hogy a kő két láb mélységre sülyedve találtatott, ez nem következtet arra, hogy Zs*-nek elásni kellett, mert hiszen hivat­kozom a szemle fölött fölvett jegyzőkönyvre, mely­ben szóról szóra ez áll „a kimutatott helyen, mely hihetőleg az árnyékszéki kifolyásnak használt, sár­ral s egyéb undorító anyagokkal telt gödörben mint­egy órai ásás után ugyan azon helyen föl is ta­láltatott"; ugy szintén hivatkozom a végtárgyalási jegyzőkönyvre , mely szerint P* bicskei szolgabíró úr a törvényszék színe előtt is kinyilatkoztatta, hogy a helyiség puha sárral volt betemetve ; már ha ezen jegyzökönyvek által igazolt körülmények­hez még B* András gyúrói bíró azon nyilatkozatát, hogy a pince bortartásra alkalmas helyiségül a víz­állás miatt nem szolgálhatott, hozza vesszük, min­den kutatás nélkül a természettan szabályai meg-

Next

/
Thumbnails
Contents