Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 92. szám

747 kodását, avagy hogy az árú a vetési időre volt szánva. A szállítás martius végére nem volt ajánl­va, jogukban állott tehát azt bármikorra — a jo­gos méltányosság határai között — eszközölni; és ezen szabadságokkal vissza nem éltek, midőn május elején az árpát valósággal föl is szállito*ták. A „geladnet wird11 szavakat a jelen időre csakúgy lehetne magyarázni , ha még a „gegenwártig" vagy „jetzt schon" szavak állanának mellette, különben csak a jövő időt jelenthet a „wird"' szócs­ka. Vájjon megnyílt é a Dunahajózas február 26-án vagy melyik idő legkedvezőbb az árpa kereskedés­re: az a szerződés világos és félreérthet len tartalma mellett mit sem nyomhat _Beim Anlangen des Schiffes11 határidő nem határozatlan , mt-rt ezzel felperesre az átvételi idő kijelöltetik, másrészről őket is korlátozza, és reájok nézve azon időszakot jelenti, melyben más kereskedő hajók is rendesen megszoktak Pestre érkezni, t. i. april vagy május hónapokat. Ha határozatlan volna a kifejezés, az a ptkv. 915. §-a szerint ép ugy fölperes hátrá­nyára szólna, mint övékére, ki tökéletes hasonló viszkötést adott magáról. így a ptkv 904 ik §-ara vonatkozólag megfordítva áll a dolog, t i. felpe­resnek kellett volna határidő kikötése iránt hatá­rozottabban gondoskodni. Maradt volna csak jó magasan az árpának ára májusban, majd idején lett volna az akkori szállitás is, és az áru nem lett volna a vetéskori eladásra, hanem jó nyári sörnek szánva — A kapott 1500. pft a ptkv 908 §-a alá eső foglaló, mert minden „a conto" vagy részfize­tés, mely a szerződés kötésénél adatik, ha csak a felek az előlegezett pénzösszeg iránt magok közt nyíltan máskép nem határozták , azaz ha nyíl­tan ki nem mondták, hogy az előlegezett pénz nem foglalóul tekintendő, hanem valami mas célra fordítandó, annak tartatik. Jogukban állott tehát az árpát mint uratlan vagyont eladni, s magokat a kapott 1500 pfttal kártalanítani. Az eljáró bíróság 1855-ik év szept. 11-én 8G91 számú Ítéletében alpereseket a kereset terhe alól fölmentette, a költségeket költsönösen meg­szüntette. Indokok: 1-ör, mert a peres kötésekben világosan ki van téve, miszerint felperes az alpe­resektől megvásárlott árpát Kanizsán és Zentán megrakott Hercules nevű hajónak megérkezésekor átvenni tartozik, a hajó megérkezésének napja tehát egyszersmind szállítási s illetőleg átvételi ha­táridőnek tekintendő volt. A hajó rakatásának ide­je különben is az árpa által vételi határnapnak szerződésileg lett meghatározása mellett, mi figye­lembe sem jöhetvén. 2. Mert alperesek a kérdéses árpának május 6-án a pesti partoni megérkezése után. felperest magán tudósítással és bírói intéssel annak 24 óra alatti átvételére fölszólicották, fel­peres azonban ennek ellenére az árpát át nem vé­vén, ez által alperesek mint vétlen felek a ptkv. 908 ik § ához képest biztosításokra előlegesen fize­tett 1500 pftot jogszérűleg megtarthatták annál­inkább, minthogy az érintett összegű előpénz iránt a kötésben semmi nemű egyezkedés nem tétetett — 3. A kötéslevél különbözően magyaráztathat­ván, a költségek költsönösen megszűntettek. A fölebbezésben kiemeltetett különö­sen : hogy a hajónak Pestre megérkezésének nap­ját, egyszersmind szállítási illetőleg átvevési ha­táridőnek venni lehetetlen általában azért, mert ha a kötelezett kényétől függne az átadási időt vá­lasztani és meghatározni. az a vevő veszélyére speculálhatna árúival, lehetetlen különösen ke­reskedőknél, kik vagy azért vesznek árút, mert ők is kötelesek másnak ilyent átadni, vagy számítá­saikat bizonyos időre teszik, midőn az árút nyere­ményesen használni foghatják. — Ekkint a perbeli kötésnek azon szavai : „1000 Presburger Metzen Gerste, welche in dem SchifTe des Hern A. J. ge­ladnet wird" kijelölik az időt is, melyben ha az árpa valósággal rakodtatott volna, annak Pesten kellett lenni. t. i. legfölebb martius utolján. Hogy a szeződés föntebbi kitétele a jelen és nem a jövő időt jelenti, még onnan is bizonyos, mivel ha „in dem SchifTe geladnet wird" mondatban a _wird~ ige egyedüli vonatkozással a tárgyra t. i. a hajóra lenne használva, ugy „in das Schiffe11 kellene hangzania, és akkor is kétséges lenne, a _,wird~ szó, a jelen vagy jövő időt jelenti-e ? de _in dem SchifTe geladnet wird" egyeket nem jelenthet, minthogy a rakodtatás javában foly A cs. kir. főtörvszék 1856. febr. 14. 8006. szám alatti Ítéletében alpereseket a kapott 1500 pft előlegezmény és 750 pft árkülönbözet megfi­zetésében elmarasztalta , a költségeket mindkét folyamodásilag kölcsönösen megszűntette. Mert a szerződés következő tartalma _Wir verkaufen in circa 1000 Presburger Metzen Ger­ste, welche in dem SchifTe des A. J. Hercules ge­nannt, auf der Theisz abwártz in Kanizsa und Zenta geladnet wird"' által minden kétségen felüj van helyezve, hogy alperesek azon árpát, mely­nek hajórarakása már fentebbi szerződés keltekor eszközöltetett, adták el, s mivel a szállításnak nap­ja határozottan kitéve nincs, az árpának átvétele pedig a hajónak Pestre érkezésére van ki kötve

Next

/
Thumbnails
Contents