Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 92. szám

746 Zentán Hercules nevü hajóra majdan még csak rakandó s Pestre fölszállitandó leszen, hogy abban semmi bizonyos szállítási vagy megérkezési zárha­táridő megállapitva nincsen, mi olynemű kötele­zést hárithatna reájok, mintha az árpának már martius végnapjaiban Pesten kellett volna lennie, sőt inkább vevő kötelezte volt magát arra, hogy az árpát akkor, ha a hajó Pestre érkezend, azon­nal átveendi anélkül, hogy a megérkezési l^atáridőt bizonyos időponthoz vagy naphoz kötötte volna. A kötésnek ilyen magyarázatot adni nem lehet, hogy az árpának már í'ebr. 26-kán hajóra kellett rakod­tatni, s legott útnak indittatni, mert téli időben gabonát rakni, s a még mártiu^ hóban jéggel telt Dunán fölszállitani nem is lehetséges. Vevő miért nem lépet föl april elején, s miért csak május hó­napban ? azért, mivel az árak véletlenül leszállot­tak. — Mikből világos, hogy az adott foglaló visz­szafizetését és az árkülönbözetet tőlük nem köve­telhetni, mert a ptkv. 908. §-a e jogot csak a vét­len félnek engedi, ellenkezőleg e törvénynélfogva, mivel felperes vétke miatt nem teljesíttetett a szerződés,, ők vannak följogositva a kapott foglalót megtartani, sőt ha árkülönbözeti veszteségök lenne, kártérítést is követelni. Mely jogot azért, mivel a foglaló beszámitása mellett árkülönbözeti veszteségök nincs, szorgalmazni nem kívánnak. A fölmutatott bizonyitvány az adás vevési szerző­dés mibenségét meg nem változtathatja, az intés­sel pedig vevő csak kötelezettsége alól kibújni óhajtott, mert az árak leszáltak. Kérik tehát fel­peres elüttetése mellett itéletileg kimondani, hogy ők a ptkv. 908 §-a alapján a kapott foglalónak megtartására följogositvák és perköltségeiknek megitélését. V á 1 a s z : A ptkv. 814. §-a vonatkozva a 6 ik §-ra azt rendeli, hogy szerződéseket az egyes sza­vak értelme szerintés oly formán kell magyarázni, hogy ellentétek ne foglaltassanak és a szerződés­nek ereje legyen. Már pedig a kötésnek ezen szavai : „Tauseud Presburger Metzen Gerste, welche in den Schiffe des Herrn Ab. I. Hercules genannt auf der Theisz abwárts in Kanizsa und Zenta geladnet wierd" más grammaticalis értel­met nem engednek, mint azt: hogy ezen árpa már valósággal rakodtatik. — „Geladnet wird" a jelen időt jelenti és nem a jövőt, — különben igy kel­lett volna e kifejezésnek állani. „Geladnet wer­den wird.1' Továbbá képzelhetők-e oly szerződési föltételek, melyek szerint alperes magyarázatához képest felperesektől függött legyen az árpát 3—4 hónap vagy egy év múlva fölszállitani? Nem. Mert ily föltételek s ily magyarázat a szállítási szerződés lényege- és természetébe ütköznék. — Február 26-án a Duna hajózás tökéletesen szabad és megnyilt volt, mit a bemutatott bizonyitvány tanúsít, s a gőzhajózási hivatalban megtekinthető hajójáratok szintén azt bizonyítják. Martius 4-kén érkeztek már hajók alólról Pestre. Csak azért köttetett a szerződés kelte napján, mivel már ak­kor azon árpa fölszállitási ideje, mely rakodtatik, biztos időre volt várható, t. i. martius vége felé. Bizonytalan időre tett összeg lefizetésével, hogy kereskedő szerződjék és magát határ nélkül ár­változtatásoknak kitegye, elhinni nem lehet. De ha a peres szerződésnek fejtegetett szavai nem is bírnának az állított határozottsággal, akkor is a ptkv. 915. § a értelmében a határozatlan kifeje­zést alperes kárára és hátrányára kell magyarázni, Ha pedig állana az, mit alperesek mondanak, hogy reájok nézve semmi bizonyos időpont e szál­lításra nézve kikötve nem lenne, ugy a ptkv. 904. §-a értelmében jogom eredt azonnal a lehetség ha­tárai között az árpát kívánni. — Hogy tőlük füg­gött legyen az árút akár mikor fölszállitani, arra a föntebbi törvény §-a szerint magoknak e jogot világosan föntartaniok kellett volna. Hogy miért nem éltem jogaimmal april elején, hanem későb­ben, az békességes jellememben találja föl kultsát, jogaim érvényesitéséveli várakozás azonban, a jo­gok el vesztét nem vonja maga vitán. Az 1500 pft részfizetésének mint előpénznek megtarthatására nézve a ptkv. 908-dik §-a csak azon összeget te­kinti előpénznek, mely szerződés kötésnél előre más egyezkedés esetén kivül adatik. Ámde a peres szerződésben világosan meg van mondva, hogy én az 1500 pftot részfizetésül „a conto1, adtam, tehát címe és célja ezen összegnek határozottan ki van téve, az tehát nem előpénz. Miután továbbá a törvényben határozottan kijelölt' eseteket kivéve, hová E. a 908. és 909. §§-okon kivül a ptkv. 978. 1117. 1118. 1154. 1162. és 1210. §§. szá­mítja, szerződőknek a ptörvkv. 919. §-a értelmében a szerződés teljesítését kell kérniök. Alperesek pe­dig saját önkényű cselekvényükön alapítják e rész­beni kérelmöket, magok biráivá lettek és az árpa eladásával a szerződéstől elállottak: részfizetésül adott pénzemet meg nem tarthatják, hanem annál inkább kell, hogy visszafizessék. V i s z o n v á 1 a s z. Felperes nem bizonyítja, hogy a Herkules hajó már február 26-án rakodott, és hogy ők (alperesek) ezen rakodási föltételt ha­zudva, adták volna el árpájukat, s azt sem bizo­nyítja, hogy a hajó csak aprilban kezdte meg ra-

Next

/
Thumbnails
Contents