Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 80. szám - Vinculatio

653 fejében csak 1853. nov. 15-én fizetett B* Frigyesnek 91 ftot, s azonrúl többé semmit sem fizetett. Ennek következteben B* Frigyes 1856. július 30-án R* Lajost — ki ellen időközben az esvesseg utján történt 40°;0-tóli lealkudás mellett a csőd megszüntetett — beperelvén; s miután állitása szerint a fönnebbi. november 19-én történt 91 ft összeg lefizetése — a lealkudási egyezménynek a részlettörlesztések meg nem tartása által lett elenyészése után — csak mint az eredeti tőke- és kamatösszegre történt részfizetés volna tekinthető: az 1853-iki nov. 15-ig lejárt kamat pedig 17 ft. 32' 2krt t-enne, s igy a 91 fttal a 260 ft tőketartozásra csak is 73 ft 27**2 kr volna leszámítható — kéré R* Lajost 186 ft 3212 kr tőkebeh s az 1853-ki nov. 15-től számitandó 6° 0tólias kamatjárulek fizetésében elmarasztaltatni. Az adós e kereset ellenében azon kifogással élt, hogy miután 1852-iki oct. 1-től — minta váltó lejárati napjától — 1856-iki július 30-ig. mint a beperesités napjáig, három évnél hosszabb időszak folyt le : az Avrdsz. 77. és 80. §§-aihoz képest a váltó elévült. Egvébiránt panaszlott elismeri ugyan, hogy az 1853-ki május 15-kén kelt nvilatkozvánvban a lealkudás csak az általa meg nem tartott föltételekre volt állapítva: mind a mellett felperes, szerinte, még sem követelhet egyebet, mint az egyesség utján 60%-tólira leszállított tőke-hátralékot. vagyis 65 ftot — de koránsem az eredeti tőke után szémitandott öszszeget: miután az 1853-ik május 15-kén kelt nyilatkozat, semmi meghiúsulási záradékot (clausula irritatoria) magában nem foglal. Az elsőbiróságu törvényszék ez érdemben 1857-ki jan. 13-án kelt végzésében következőleg határozott : R* Lajos alperes tartozik B~ Frigyes felperesnek az 1852-ki oct. 1-én kelt s beperesitett váltó alapján. a.z 1853-ki május 15 én kiadott lealkudási egyezmény szerint. 14 nap alatt, végrehajtás terhe alatt egyedül azon 65 ft. hátraléki összeget s ennek 1853-kinov. 13-tól számított 6°u-tólias kamatjárulékát lefizetni, mely az eredeti tartozásnak egyesség utján 60%-tólira történt leszállításával keletkezett tőkére eszközlött részfizetés után fenmaradt E végzés indokai lényegben következők : ..Az alperes által vitatott elévülés az illetékes csődbíróságnál bemutatott felszámitási kereset által megszakadván : az ez érdemben tett kifogásnak hely nem adatik. Ellenben tökéletesen áll az, hogy a fölhívott 1853-ki május 15-kén keltnyilatkozvány „meghiúsulási záradékot" nem foglal magában ; sót inkább az abban megállapított 40° 0tólias tőkelealkudás oly föltétel volt, mely nélkül az R~ Lajos-féle csőd meg nem szüntethetett volna. Azon körúlménvbol, hogy R* Lajos a fizetési határnapot meg nem tartá. s 65 fttal hátralékba esett, fölperesnek csak azon joga eredt, hogy ez összeget s ennek 6°0-tólias kamatjárulékát beperesithesse: mert különben ez esetben a csődöt ismét me? kellene nyitni, minek valósággal helye nem lehet. Felperesnek ezen végzés elleni folebbezési folyamodása következtében a gréci cs. kir. fótörvényszék 1857-ki febr. 25-én 1437. sz. alatt hozott végzésével az elsőbiróság fönnebbi határozatának megváltoztatásával kimondá: ..Tartozik alperes R~ Lajos az 1852-ki július 26-kán kelt váltó alapján 186 ft. és 321, kr. tőkét, ennek 1853. nov. 15től számított kamatjárulékával együtt, 14 nap alatt végrehajtás terhe alatt — felperes B* Frigyesnek megfizetni." A fő törvény széki indokok következők : _A felhívott nyilatkozvány világos értelme mellett« a kereset megállapithatására épen nem volt szükséges az ugvnevezett ..meghiúsulási záradék;\ R* Lajos esőd hitelezői — tehát B* Frigyes is — a kívánt 40°0-tólias tőkeleeo fedésben, ugy a csőd megszüntetésében is — midőn a csődnek különben megakadályozhatatlan lefolvását gátlandó jogukról lemondtak — csak azon föltétellel egyeztek meg. hogy nevezett adósuk, tartozásának a lealkudott rész levonása által me°-határozott hátralékát a kitűzött határidők alatt pontosan és per nélkül.vagy is usrv fizesse meg. hogy a leengedő hitelezők jogaik érvényesítése végrett a törvényhez folyamodni kénytelenek ne legvenek. Ezáltal e jogkedvezmény bizonyos igenlegesen felfüggesztő, vagy, ha jobban tet3zik. nemlegesen feloszlató föltétellel volt korlátolva, melv által az adósnak biztositott leengedési kedvezménv a kötelezettség betöltésétől, vagy viszont e kedvezmény visszavonása annak benemtöltésétől lett függővé téve. (Áptkv. 696. 699. és 897. $§.) Miután~azonban alperes maga is beismeri, hogy a beperesitett követelés fejében csak 91 ftot fizetvén, fönnebbi kötelezettségének eleget nem tett : annálfogva a mondottakhoz képest a tőke elengedési kedvezményben jogvesztett, és köteles fölperesnek eeész eredeti tőkekövetelését — a már teljesített részletfizetési összeg leszámításával — u. m. a felperes által helyesen felszámított 186 ft 321, kr. tőkét s ennek 1853-ki nov. 15-tól folvó 6°,0-tóliaa kamatjárulékát megfizetni. E szerint a kereseti ké80*