Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 9-10. szám - A mezőgazdasági hitel problémái

nyitja az, hogy annak úgy politikusaink, mint közíróink több ízben kifejzést is adtak, de érzi azt az egész magyar közélet. Egységes nemzeti közvéleményünk hiányainak okai után kutatva, nem kell különösen fáradságos munkát kiiejtenünk, ha azokat első sorban az átkos trianoni országpusztulásnak s az ezzel járó megrázkódtatásoknak s megcsonkítottságunkhói önként folyó általános elesettségünknek tudjuk be. Az ország öszszeomlásával a nemzet lelke rendült meg, érthető tehát, hogy mindazok a megnyilvánulások, amelyek a nemzet lelkéből fakadnak, a nemzet ilyen lelkiállapotában egészséges kifejtéshez nem juthattak. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a nemzet lelkivilága a háború utáni vészes forradalmak és a nemzet lelkétől olyannyira idegen kommunista uralom, majd az azt követő ellenhatások miatt hosszú évekig nem juthatott a nyugalom állapotába, úgy könnyen megérthetjük, hogy egyéb okoktól eltekintve, miért nem fejlődhetett ki egységes nemzeti közvélemény. A tárgyilagos megállapítás hajlik arra, hogy egységes közvéleményünk hiányának okait a nemzet lelkivilágában lezajlott — most említett — válságon, mint lélektani okon kívül, közéletünk háború utáni elernyedtségének, a helyi és törvényhatósági önkormányzatoknak — sőt magának a parlamentnek — életében tapasztalható, s a közvélemény kialakulására kedvezőtlen viszonyaink, s a kormányzatnak a népelemekre ható túlságos befolyásának tulajdonítsa, vagyis olyan közállapot meglétének, amely mellett sem az egyes egyének, sem a társadalmi osztályok és nemzetrétegek nem rendelkezhetnek a függetlenségnek azzal a teljével, amelye a közvélemény szabad megnyilvánulását biztosítja. Messze vezetne ezen okfejtés részleteivel foglalkozni, ezért e helyen csupán annyit kell megállapítani, hogy mivel a közvélemény a nemzet összes erőtényezőinek együttes összhatásából alakul ki, magától értetődő, hogy e tényezők között meg kell lenni a kívánatos összhangnak és arányos egymásrautaltságnak, hogy a közvélemény kialakulásának folyamatában egyik erőtényező a másik fölé ne kerekedjék, egyik a másikat el ne nyomja, s az erősebbnek hatása egyoldalúlag ne érvényesüljön, mert ellenesetben az így létrejött közvélemény a nemzetegész valódi megnyilatkozásának nem tekinthető. A kormányzat — amely önmaga is a közvéleménj kialakításának erőteljes tényezője — úgylátszik érzi ennek a nemzet életére kiható fontosságát, amidőn szükségét látja annak, hogy oly szervet hívjon életre, amely az egységes nemzeti közvélemény kialakításában a kormányzat szavának súlyával közrehat s annak folyamatát egészséges irányba terelni lesz hivatott. Erre most, amidőn az új hatalmas eszmeáramlatok az ország kapuit nagy erővel döngetik s amikor azoknak hatása a földrajzi közelségnél fogva oly erőteljes és letagadhatatlan, tovább nem halasztható szükség van, mert a nemzet, a létét alapjában érintő sorskérdéseben csak akkor lesz képes helyesen dönteni, ha elkövetkezendő cselekedeteit és magatartását egységes nemzeti közvélemény lógja irányítani. Á mezőgazdasági hitel problémái* Irta : IMRE GÁBOR dr. oki. közgazda A földbirtokpolitikai kérdés-komplexum egy szervesen kiegészítő részének tartom a mezőgazdasági hitel kérdését és ezen kérdés organikus megoldását. Természetes, ahogy a telepítés sikeres megoldása még nem oldja meg a maga egészében a földbirtokpolitikai problémákat, — úgy a mezőgazdasági hitel kérdésének a megoldása önmagában szintén nem tudja megoldani a földbirtokpolitkai kérdéseket. Azonban nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nélkül a földbirtokpolitikai kérdések organikus rendezése el sem képzelhető. Ezért foglalkozni kell ezzel a kérdéssel és keresni kell azokat a módokat és eszközöket, amelyek segítségével a mezőgazdasági hitel problémáját a leghelyesebben meg lehet oldani. A kérdés megoldásának aktuális és fontos voltára különben már rámutatott Darányi Kálmán miniszterelnök úr is győri beszédében, valamint Remén vi-Schneller Lajos pénzügyminiszter úr, még mint az Országos Földhitelintézet vezérigazgatója is többízben hangsúlyozta a kérdés megoldásának jelentőségét. Előadásom keretében először egy rövid történeti visszapillantást kívánok nyu-jftini. Ha már látt uk az elmondó! I ükből, hogyan alakult hazánkban a mezőgazdasági hitel kérdése egészen napjainkig, akkor azután a megoldás lehetőségeivel kívánok foglalkozni. Tudjuk nagyon jól, hogy az 1X47. évi törvények amelyek az ősiségét és az úrbériséget eltörölték, a jobbágyságot felszabadították és a közteherviselést kimondották, a földbirtokos osztály helyzetét teljesen átalakították. Az eddigi pénznélküli naturálgazdákodás helyébe a pénz- és hitelgazdálkodás lépett. A helyzetet súlyosbította az, hogy nem állott megfelelő hitel a birtokosok rendelkezésére, amelynek segítségével a forgótőkéhez, a gazdálkodás viteléhez és belteljesebb gazdákodás megteremtéséhez szükséges pénzösszegeket elliteremthették volna. Ezért volt nagy jelentősége a földbirtokos osztály hiteligénylésének kielégítése terén 1856-ban az Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztályának /elállítása, amely működési körét Magyarországra is kiterjesztette. A kölcsön eleinte meglehetősen drága volt, hisz a valóságban a kamat a 8%-ot is meghaladta, az annyira hitelre szoruló magyar földbirtok az Osztrák Nemzeti Bank kölcsönét még így is erősen igénybevette, amit bizonyít az, hogy 1860-ig az általa nyújtott kölcsönök összege ,'{(> millió forint volt. Dacára annak, hogy később a kölcsönök folyósítása alacsonyabb kamatozás mellett történt, az évi annuitás 6K, majd 5%%-ra csökkent, a kölcsönök törlesztési ideje 38, illetve 40H év volt, az Osztrák Nemzeti Bank távolról sem tudta földbirtokosaink hiteligényét kielégíteni, egyrészt azért, mert a kölcsönök megszerzése nagyon körülményes volt, másrészt, mert a legkisebb kölcsön 5.000 forint volt. Ezért mind sürgetőbbé vált egy magyar földhitelintézet alapítása. A kezdeményezés az Országos Magvar Gazdasági Egyesületből indult ki. A mozgalomnak meg is lelt az eredménye és 1863-ban megalakult a Magyar Földhitelintézet. Hogy mennyire szükség volt a Magyar Földhitelintézet létesítésére, mutatja az, hogy rövid pár esztendeivel fennállása után már annyi jelzálogos kölcsönt foAz Országos Közgazda Testület tudományos előadássorozata keretében tartott előadás. 59