Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 9-10. szám - A mezőgazdasági hitel problémái

lyósítotl a magyar birtokos osztálynak, mint az Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztálya ,sőt az 1880-as évektől kezdődőleg az intézet által nyújtott kölcsönök összege jóval meghaladta az Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztálya állal n\ jjlotl kölcsönök összege' A Magyar Földhitelintézet záloglevelek kibocsátásával szerezte meg a kölcsön nyújtásához szükséges összegeket. A záloglevelek eleinte 5^' %-os kamatozásúak voltak, később azonban sikerüli 5, 4zá,4, söt L896-ban 3^% kamatozású zálogleveleket elhelyezni úgy a belföldi, mini a külföldi pénzpiacon. Az intézel által n-.ujtott kölcsönök törlesztési lázy. dtaliban ÍS1-' tv volt, volt azonban az intézetnek 50 éves kölcsöne is. Amint alacsonyabb és alacsonyabb kamatozás mellett sikerült a zálogleveleket elhelyezni, úgy a kölcsönök annuitása is folytonosan csökkent és míg a 70-es évek elején 6 % % volt, később lecsökkent az évi annuitás egész 4.70%-ig. Mutatja az intézet működésének jelentőségét a mezőgazdasági hiteligénylések kielégítése terén, hogy 1914-ig az intézet összesen cca 900 millió korona értékben folyósított kölcsönt és ebben az időben fennálló jelzálogos kölcsönök összege több mint -100 millió koronát tett ki. A Magyar Földhitelintézet felállításával azonban a földbirtokhitel rendezése még sem nyert általánosan kielégítő megoldási, mert az intézet szabályai értelmében a kisebb terjedelmű földbirtokok nem részesülhettek az intézel előnyös kölcsöneiben. Ugyanis a Magvar Földhitelintézet 1.000 forint, illetve későbben 2.000 koronán alul nem folyósítón kölcsönöket. A kisbirtokos osztály pedig, amely nagyrészben a jobbágyságból alakult ki, kellő gazdasági berendezés és forgótőke hiányában súlyos válságba került. A kisbirtoknak az eladósodását elősegítette a berendezés és forgótőke hiánya, valamint az. hogy sok régi nemesi birtok kerülvén eladásra az 50-es, 60-as években, ezeket igyekezett megvásárolni még igen magas kamatozású kölcsön ré\ én is. Kzért alakult meg 1879-ben a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete azzal a céllal. hogy a kisbirtokos osztály hiteligényeit kielégítse. A folyósítható kölcsön alsó határa .'500 forint volt, ezt később 300 P-re csökkentették. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete működése folyamán teljes mértékben meg is felelt annak a célnak, hogy a kisbirtokosokat olcsó, hosszúlejáratú törleszléses kölcsönnel ellássa. Kölcsöneinek annuitása az évek folyamán 7^%-ról egészen 4.6%-íg csökkent. Az intézet 1914-ig összesen 315 millió koroná értékben folyósított jelzálogos kölcsönöket, 1911 év végén pedig a fennálló kölcsönök összege több mint 240 millió koronát tett ki. Kzen két altruista intézetnek a hitelpolitika terén kifejtett működését kiegészítette az 1911. évben alakult Magyar Földhitelintézetei Országos Szövetsége, amelynek Qzletkeretébe elsősorban az államérdekeknek megfelelően ingatlanfeldarabolásoknak, telepítéseknek és más birtokpolitikai intézkedéseknek keresztülvitele és előmozdítása, valamint e müveletekkel kapcsolatosan felmerüli") hiteligényeknek a kielégítése tartozik. Meg kell ínég emlékeznünk az 1898-ban alakult Országos Központi Hitelszövetkezet működésén")!, amely intézmény szintén nagymértékben vette ki részét a háború előtti években különösen a kisgazdatársadarom hiteligényléseinek kielégítése terén olcsó, középlejáratú annuitásos és rövidlejáratú személyi hitelek nyújtásával, tagszövétkezetei útján. Tei meszelésen a világháborúi megelőzi") időkben a többi budapesti nagybank is résztvet! a földbirtok hiteligényeinek a kielégítésében, hosszúié járt ú kölcsönök nyú jtásában, de a vezető szerepet ezen a léren természetesen az altruista intézetek vitték. .1: altruista bankok domináló szerepét mulatja, hogy az 1914-ben fennálló 2380 millió korona záloglevél-állományból több mint 080 millió K-ás, tehát ma jdnem 30% az Országos Földbitelintzéet két jogelődjének: a Magyar Földhitelintézetnek és a Kisbirtokosok Országos F-öldhiteintézeíének kiboesá jlását képezte, az 1913-ban fennálló 2300 millió korona belföldi hitelintézeti kölcsönből pedig (>40 millió korona szintén ezen két intézet hitelnyújtásából származott. Nem lesz talán érdektelen megemlíteni, hogy 1913-ban, a csonka-ország határain belül fekvő földbirtoknak jelzálogilag biztosítót! adóssága a hitelügyi statisztika adalai szerint mai pénzegységben kifejezve kb. 3 milliárd pengőt tett ki. A világháború folyamán a mezőgazdaság szerencsésen használhatta ki a mezőgazdasági termeivények emelkedő arait. Uzáltal mezőgazdáink jelentékeny tőkét halmozhattak lel és nemcsak a korál)bi sí'ivos jelzáloglerheken könnyíthettek, hanem megtakarított tőkéjüket pénzintézetekben is elhelyezhették és azok betétállományának növeléséhez hozzájárulhattak. A háború befejezése után következő inflációs évek a magyar föld jelzálogos terhét majdnem teljes egészében megszüntették. 1925-ben a magvar földbirtok hosszúlejáratú kölcsöntartozása mintegy 25—30.000 ar. koronát telt csak ki, tehát az a hatalmas összeg, amely a földbirtokot terhelte, a világháborút követő pénzelérléktelenedés folytán teljesen jelentéktelen összeggé zsugorodott össze. 1925-ben már erősebben érezhetők voltak a mezőgazdasági konjunktúra megszűnésének következményei. Ennek következtében a gazdák újra hiteligényekkel léptek fel. Az állam belátván a helyzet súlyos voltát, úgy segített a mezőgazdasági hitelszükségleten, hogy a pénzintézetek útján a mezőgazdaság részére 22 millió ar. koronát, majd 1920-ban újabb 10 millió ar. koronát juttatott hosszúlejáratú, 35éves, törlesztéses kölcsön formájában, 7%% kamatozás mellett. Az 1925/26. év fordulópontot jelentett a magyar mezőgazdaság hitelellátása terén. Ugyanis 1926-ban sikerült a háború után elsőízben a Magyar Földhitelintézetnek külföldön, a londoni és newyorki pénzpiacon elhelyezni 7X- %-os dollárra és fontra szóló zálogleveleit. Ugyanakkor a többi budapesti nagybankoknak is sikerült a külföldi piacokat hitelszerzés céljából igény be ven ni. úgy hogy ettől az időponttól kezdve egészen 1931-ig, vagyis 6 éven keresztül a külföldi hitel bőségesen állott a pénzintézetek útján a magyar birtokos osztály rendelkezésére. Ebben a 6 éves periódusban rohamosan eladósodott a magyar föld, amit mulat az, hogy míg 1925 év végén a magyar föld jelzálogos terhe 110 millió pengő volt, ez az összeg 1932. év végéig 1.780 millióra emelkedett. Volt olyan esztendő, pl. az 1928. év, amikor az új bekebelezések összege meghaladta a 350 millió pengőt is. A megterhelésnek a gyorsaságára jellemző, hogy az háromszorosan haladta meg a háború előtti évek bekebelezésének évi összegét. Konkoly-Thege Gyula adatai szerint 1932. év végén a bekebelezett terhek nettó évvégi álladéka, vagyis a lénylegesen fennálló terhek a törlesztések figyelembevételével — mint már említettem — cca 1.780 millió pengőt tettek ki. Ebből az összegből belföldi hitelintézeti kölcsön volt cca 1.300 millió pengő, másféle kölcsön 100 millió pengő és egyéb bekebelezett teher, mint pl. vételhátralék. > áruhitel, kincsem adó- és illetékhátralék, végrehajtási zálogjog, kamat- és költségbiztosítás stb. 320 millió pengő. A belföldi hitelintézeti kölcsönök összegében benlfoglaltatik a földreform folyamán a földhöz és házhelyhez juttatottak részére ingatlan vásárlás céljára nyújtóit 304 millió pengő is. Az 1932. év végén az összes földbirtokosok közül adós volt a birtokosoknak 49%-a, míg a 60