Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1938 / 9-10. szám - Nemzeti közvélemény
gok általános elismeiése és „a szabad polgár a szabad államban" elvének teljes érvényesülése, stb. V többi európai országok népeinek államéletében a közvélemény ilyen előkelő beivel már nem tudott magának hiztosítaai. Ha végig tekintünk Európa államain, ügy azl látjuk, hogy e téren itt is, ott is; hiányosságok mutatkoznak. Így volt ez a világháború előtt s így van ez uiéginkább a világháború óta. Oka ennek az (gyes államok különleges politikai, társadalmi s általában közéleti viszonyai. Tudni kell ugyanis, hogy erőteljes nemzeti közvélemény esak oly államokban fejlődhetik ki ahol a nemzet; öntudat eiős, ahol a független véleménynyilvánítás minél kevésbé van korlátozva, ahol a nemzettentartó osztály erős és anyagilag független, ahol a nemzet különböző rétegei már a helyi önkormányzat keretében tevékenyen működnek közre s hol az állampolgárok a politikailag és közéletileg iskolázott Oly vezetőemberek irányítása alatt állanak, akiknek a haza és a köz önzetlen szolgálatába állított tevékenysége a közjó érdekeit tartja mindenekfelett állónak. E most vázolt felsorolás korántsem kimerítő, mert e mondottakon kívül még számos más oly tényező van, amelyek az egészséges közvélemény kialakulásának természetéből folyó szükségszerű feltételei. E tényezők között fontos helyet foglal el a modern államokban a sajtó, amelynek közvéleményalakító halasa különösen olyan országokban domborodik ki, amelyekben a parlamentarizmus hiányosságokat mulat s ahol a független véleménynyilvánítás, egy és más okok miatt, korlátozott. Az ilyen államokban, ahol a közvélemény szabad kialakulásának hiányzanak természetes magaszabta feltételei, ott jórészt a sajtó az, amely a tömegek felfogását, nézeteit és véleményét irányítja és kifejezésre juttatja, mert nincs más tényező, vagy ha van, nem kielégítő ahhoz, hogy az egészséges közvélemény kifejlődését elősegítse. És az ilyen országban a sajtóra különösen fontos feladat hárul. Az újságolvasók nagy tömege ugyanis nélkülözi azt a műveltséget, iskolázottságot és tájékozottságot, amely a közügyek helyes és sokszor magasabb szempontok szerinti megítéléséhez szükséges s így hajlamos arra, hogy a sajtó közleményeiben foglalt megállapításokat fogadja el irányadóknak. Magától értetődő, hogy épen ez okból különösen nagyjelentőségű, hogy milyen valamely nemzet sajtójának általános színvonala s milyenek azok a szándékok és célok, amelyek az egyes sajtóorgánumokat és azok munkásait vezetik. Mivel pedig a sajtó — és különösen a napisajtó — rendszerint egyes érdekcsoportok, politikai pártok, társadalmi osztályok stb. szolgálatában áll, természetszerű, hogy az egyes sajtóorgánumok azoknak az elveknek, felfogásoknak és eszmeáramlatoknak adnak kfejezést és hódítanak maguknak a velük rokonszervező, vagy hasonló érdekű egyének közül tábort, amely tényezőknek és céloknak szolgálatában állanak, de semmiesetre sem alkalmasak arra. hogy általuk egységes közvélemény fejlődjön ki. A sajtó munkásait e vonatkozásban különösen súlyos felelősség terheli, mert a tömegekre való hatásuk nagv horderejű S majdnem kiszámíthatatlan. pláne akkor, ha mint azt az ú. n. ..uszító sa jtó " teszi, a megkívánt korlátokat áthágva, a tömegek indulatát korbácsolja lel. A sajtó ilyen visszaélései, mondhatni bűnei a nemzetek életében helyrehozhatatlan károkat idézhetnek elő, amire — fájdalom — nálunk is fordult elő szomorú példa. Milyen legyen tehát a sajtó, hogy károkat ne okozzon s kifejthesse a közvélemény kialakulására hasznos hatását? Mindenekelőtt keresztény és nemzeti; törekedjék arra, hogy a nemzetegység szolgálalába állítsa magái, s azzal a magasabb szellemi képességgel és készséggel, amely sajátja, ne önző egyéni és pártérdekek szolgálalába álljon, hanem úgy gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, mint művészeti téren a sajátos nemzeti jelleg kidomborítására törekedjék, hogy irányítása mellett a tömegek ítéletét, felfogását, véleményét és világszemléletét helyes irányba terelje, hogy ezáltal az egységes és egészséges közvélemény kialakítását előmozdítsa. Lényeges kelléke és előfeltétele az egységes nemzeli közvélemény kialakításának az, hogy e kialakulás természetes legyen s minden erőszakolás nélkül a nemzet ötudatából, önmagától fakadjon. A közvéleménynek, mint a nemzeti öntudat kivetítésének a nemzetegész lelkéből kell fakadnia és a közösség életnyilvánulásának kell természetes kfejezésének lennie. A nemzet minden egyes tagja, minden intézménye, szerve és alakulata — a legkisebbtől a legnagyobbig — minden értéke és minden anyagi és szellemi erömegnyilvánulása, egyszóval az egész nemzeti géniusz, mind a közvélemény kialakító tényezői. Nemzeti érdek, hogy ezek szabadon érvényesülhessenek. Ellentétes ezzel a totális államok mesterséges közvéleménye. Noha ezen államokban sem irtható ki teljesen a nemzeti lélek ösztönös felbuzdulása; de az a totális állam világszemléletének és vezetésének természete miatt egységes és szabad kifejlődéshez sohasem juthat. A parancsuralmi állani gondolata csak irányított gondolkodást ismer s ennek szolgálatába hatalmas propagandát állít. E propagandával azután, mondhatni hivatalból teremti meg népe közvéleményét, amely természetesnek és önmagából fakadónak ennélfogva nem is tekinthető. Ha most a kérdést a kis magyar glóbuszt illetőleg tekintjük, örömmel kell megállapítani azt, hogy kitermelő — s különösen szellemi — ériékek s általában a magyar géniusz szempontjából a helyzet kedvező. A magyar néplélek oly gazdag ugyanis szellemi javakban, hogy a társadalmi, politikai, kultúrális, közgazdasági és művészeti problémák felismerése és helyes értékelése tekintetében bőven rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek az egészséges közvélemény kialakulása szempontjából szükségesek. Ennek ellenére — fájdalom — életerős s egységes nemzeti közvélemény hiánya érezheti") hazánkban s e tekintetben közeietünk az utóbbi évtizedekben, az előzőkhöz képest, \ isszaesést mutat. Míg az elmúlt század utolsó évtizedei, sőt a jelen század háború előtti évtizede is előnyös képet mutat, addig a háború utáni kél évtizedben' a helyzet kielégítőnél; nem mondható. Ezt be nem vallani nem volna a nem/cl érdekében álló, s hogy így van. azt bizo58