Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Meg támadhatja-e egy részvény tulajdonosa a r. t. közgyűlési határozatát? Közgyűlés előtt részvényt szerző gyakorolhatja-e a megtámadási jogot?

ítélet expressis verbis megállapítja, hogy a KT 199. §-a alapján a közgyűlésnek az igazgatóságnak és a felügyelöliizotlságnak a felmentvényt m?gadó határozatait megsemmisítette. Ettől a pillanattól kezdve állami tisztviselő nevét és felelősségét ilyen ügyvezetéshez, mérlegkészítési metódushoz nem adhatja, nem szólva a már korábbiakban említettekről. Ma már az a helyzet, hogy csakis egy kormánybiztos kiküldése segít, olyképen, hogy vegye át a teljhatalmú vezetést, az autonómia IVÜüggesztésével és aztán induljanak meg a likvidációs munkálatok, értve ezalatt, hogy a MÁV azonnal felmondja, a szerződést és ezzel párhuzamosan induljanak meg egy új szervezetnek, tiszta állami vezetés és irányítás alatt, a felállítási és szervezési munkálatai. Tud'uk, tiogy^ ez nem megy ilyen simán, miután egész érthetetlenül a muforílás titkos kezekben van, nem a MÁV éban, de talán módot lehet találni erre — hiszen ezt szolgálta volna az is, ha az összes bírósági ügyeknek szabad folyást engedtek volna — sőt jobb ma még egy bizonyos áldozattal, értve ez alatt egyesek sürgős kifizetését és elbocsátását, mint to\ábbi, több évre szóló áldozatok további megkísérlését. Félünk, hogy második Ibusz-ügy előtt állunk — amit szintén egy képviselőházi támadás indított el —\ s ennek semmi értelme nincs. Tiszta helyzetet kell teremteni sürgősen! A lóversenyek ügye Cikksorozatunk, amelj ékben a Magyar Lo\aregyletíei kapcsolatos ügyekről írtenk, többfelé nagy érdeklődést keltett, és kérdésekkel, további adatokkal halmoztak el bennünket. AzLnban közben kipattant az Ügetőverseny Egyesületnél a nagy visszaélés és ezért meg kell várnunk, hogy mi lesz a döntés itt, addig nem foglalkozunk ezzel az üggyel, nem akarva elébe vágni a dolgoknak. Egyelőre csak annyit szögezünk le, hogy talán okulnak illetékeseink a kipattant eset folytán az adott körülményekkel és az u. n. törtpénzek ügyeit alaposan fontolóra veszik a lóverseny-intézménynél és hatályosabb ellenőrzést fognak bevezetni a Magyar Lovaregyletnél is ebben az irányban, nem ártana, ha a nagy nyil\ánosságot is tájékoztatnak ezeknek az összegeknek a felKa-ználását illetően, utóvégre nem kis tételekről van szó. De különben erre még visszatérünk, megvárjuk, amíg az l getőverseny Egyesületnél lezajlanak az ügyek. A belső kölcsön mostmár biztosítottnak látszik és reméljük, hogy a közeljövőben lebonyolításra kerül. Ha azonban csakis közületi beruházásokat eszközölnek belőle, akkor nagyon fontoSj_ ahogy azt jól meg is válogassák, főleg abból a szempontból, hogy melyik munkából mennyi megy el a mjnkabérre. Ebből a szempontból a legideálisabb az útépítkezés, mert ennél 71 százalékot tesz ki a szakértők számítása szerint a munkabér, tehát az a rész, amely igazi fogyasztót teremt munkásból és a sok fogyasztó hozza meg a gazdasági életbe az olyan nagyon szükséges és egészséges vérkeringést. Kíváncsian várjuk a belső kölcsönből kivitelezésre kerülő munkaprogramot... Rovatvezető: Fehér Andor dr. Meg támadhatja-e egy részvény tulajdonosa a r. t. közgyűlési határozatát? Közgyűlés előtt részvényt szerző gyakorolhatja-e a megtámadási jogot? A kereskedelmi élet a kereskedelmi jog egyes tételeit mindig uj és uj problémákkal kapcsolatosan hozza i bíróság elé és mindig ujabb és ujabb elvi döntésekre van szükség, hogy a jogalkotó alkotó valódi akarata érvényesülhessen. Egyik leggyakrabban felmerülő és ' legtöbbet vitatott tétele a kereskedelmi jognak a K. T. 174. S-a, amelyre nézve a közelmúltban végső fokon a Kúria hozta meg uj megvilágításban nagyjelentőségű elvi határozatát. A K. T. 174. §-ának első bekezdése ugyanis a részvénytársaság közgyűlési határozatának megtámadásáról beszél és kimondia,. hogy minden egyes részvényest kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokká] ellenkezik . Az utóbbi időben az ország gazdasági életében igen nagy szerepet játszó vállalatok történetében előfordult, hogy olyanok szólaltak fel közgyűlésein, majd pedig támadták meg a közgyűlési határozatokat, akik csupán egy részvénnyel rendelkeztek s akik azelőtt sem aktive, sem kritikailag a vállalat életében szerepet nem vittek. Ezek a támadások az egyes részvénytársaságok vezetőiben igen kinos meglepetést keltettek, annál is inkább, mert egyes esetekben a bíróság ezeknek a megtámadási kereseteknek helyi is adott és a megtámadott közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. A megtámadotl részvénytársaságok egyikemásika védekezésében rámutatott arra, hogy ezek a megtámadások többnyire bizonyos célzattal történnek, hiszen az esetek legnagyobb részében a kereseti joggal élők közvetlenül a közgyüéls előtt szerezték meg egyetlen részvénvüket, kétségkívül azzal a célzattal, hogy ezáltal a részvénytársaság igazgatóságát bizonyos irányban presszionálják. Nyilvánvaló tehát az is. hogy a megtámadó a megtámadási jogot csupán egyéni érdekből visszaélésszerűen gyakorolja, minthogy pedig generális szabály az, hogy a jog nem gyakorolható olyképen, hogy az a joggal való viszszaélés tekintete alá essék, a részvénytársaságok a kereset elutasítását kérték. A Kúria az ezen, indokolásra alapított felülvizsgálati panaszokat elutasította és részletes indokolással fejtette ki, hogy a K. T. 174. §-a szerinti »kareseti jogosultsághoz az érdek külön kimutatása nem szükséges, meri az érdekeltség magában a részvényest minőségben adva van és 42