Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - A vízszabályozás jogszabályainak fejlődése

túrája meg nem változik és igen lényeges módosításokon nem megy keresztül, úgy a titkos összeférhetetlenség melegágyát fogja képezni. Nyíltan megmondom, mire gondolok: a választójogi törvényjavaslat a jelen helyzettel szemben lényegesen megdrágítaná a választásokat. A nini gazdasági viszonyok közepette nagyon kevesen vannak, akik saját maguk olyan anyagi erővel rendelkeznének, mely egy-egy kerület választási költségeinek fedezésére elegendő lenne. A nagy kérüléték alkotásával kapcsolatosan, minden egyénileg választó kerületre fennáll ez. De sokkal fokozottabban áll fenn a lajstromosan választó kerületekre, melyek sokkal több kiadást igényelnek, mint az egyénileg választó kerületek és a lajstromok kötöttségénél fogva csak az élen lévő jelöltek számíthatnak komoly jelöltekként, a többi helyeket elfoglaló jelöltek csupán a választás tartama alatt névleg szereplőknek számíthatnak. Nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon a mindenkori kormányon kívül egyetlen egy párt sem rendelkezik vagyonnal, vagy választási alappal. Mire vezethet tehát a választások megdrágítása? Részben csak milliomosok lehetnek majd képviselek, részben pedig olyanok, akik anyagi támogatás fejében előre lekötöttjeivé válnak bizonyos érdekképviseleteknek, egyéneknek, vállalatoknak, bel- sőt esetleg külföldi érdekeltségeknek. Nem kell magyaráznom, hogy ez a lehetőség a titkos, összeférhetetlenség sorozatát fogja kitermelni. A választások megdrágítása nem véd meg a demagógia ellen, hiszen ma nem az egyéni, hanem a szervezett demagógia a veszélyes, mely mindenkor megtalálja anyagi erőforrásait. Ugyanakkor azonban, amikor az egyik veszedelem ellen nem nyújt védelmet, felidézi és megalapítja a másik veszedelmet: a pénz mindenható befolyását. Ebben az esetben csak látszat lesz az, hogy ki milyen pártállású, a lényeget az fogja képezni, hogy kinek, vagy minek szolgálatában ül a törvényhozás házában. Nem tudom, hogyan lehetne ez ellen védekezni az összeférhetetlenségi törvényben0 A közélet tisztasága megköveteli az összeférJietetlenségi törvény revízióját és szigorítását, de ugyanakkor, sőt ezt megelőzőleg ugyanúgy megköveteli a képviselői függetlenség biztonságát, és a titkos összeférhetetlenségek lehetőségének kizárását is, amiről magában a választójogi törvényjavaslatban kell gondoskodni. A titkos választói jog bevezetésével kapcsolatosan nagyon sokszor hallottuk emlegetni a korrektívumokat. Tényleg szükség van ojjan korre^tivumra. amelv egyrészt a demagógia, másrészt a pénz befolyásával szemben védelmet nyújt. De óvakodnunk kell attól, hogy korrektívum címlete alatt meghamisítható legyen a nép többségének akarata és a nemzet kiszolgáltassék akár a demagógiának, akár a pénz egyoldalú döntő befolyásának. Mielőtt a képviselői összeférhetetlenség kérdése újból szabályoztatnék, a képviselői lelkiismerettel tartanám összeférhetetlennek az ilyen lehetőségek megteremtését, amelyekre ezúton vagyok bátor úgy a kormány, min.t pártkülönbség nélkül minden képviselőtársam figyelmét felhívni. A vizszabályozás jogszabályainak fejlődése írta : Panka Károly dr Az emberiség életében fontos szerepe van a víznek. Mert míg egyfelől az emberi, állati és növényi szervezetnek egyik alkotó és fenntartó része/addig másfelől, mint közlekedési útvonal, a népek között a műveltségi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok létesítését és fenntartását mozdítja elő. De a víz nemcsak áldástadó az emberiségre, hanem súlyos károkat is okoz. főkép a mezőgazdaságnak, árvizeivel. Természetes tehát, hogy a kultúra fejlődésével a lakosság egyre jobban védekezik az árvizek ellen, különösen akkor, amikor az ország népességének szaporodása következtében a termények nagyobbmérvű termelése s így több termőföld válik szükségessé. ' Tudott dolog, hogy különösen a régebbi időben hazánk folyóiban a hóolvadások és nagy esőzések miatt előálló víztömegek, — kilépve a folyók medréből, — óriási sík területeket borítottak el, ahol azután mocsarak, lápok keletkeztek. Ezek a területek! a mezőgazdaságra, vagy teljesen hasznavehetetlenné váltak, vagy, ha a vízjárás megengedte, legfeljebb kaszálónak, vagy Legelőnek voltak csak használhatók. Az ilyen területek víztelenítésének, illetve folyóink szabályozásának ügyével már a régebbi korban foglalkoztak eleink. így már Zsigmond 1426-ban elrendeli, hogy ;iz árvédelemben mindenki résztvenni tartozik, és hogy töltések építésére 12 frt bírság terhe iHÍ'1 lett nemest és nem nemest egyaránt kötelezni Lehet. Az árvizek elleni védekezésről legelőször az 1569: XXI. t.-c. intézkedett, amikor elrendelte, hogy a régi gátakat és töltéseket ismét ki kell javítani, némely helyeken pedig újakat kell építeni. Ettől kezdve, rendszeresen történtek törvényhozási és hatósági intézkedések, melyek töltések építését és javítását rendelték el. így a Csallóköz védelme érdekében, azután a Duna mentén a pestmegyei szakaszon, a fiába szabályozása tekintetében, a Temes-Béga völgyéiben, melyet Mercy Kolozs gróf, a temesi bánság Lcatonai és polgári kormányzója kezdett meg 1718-ban. Ezidőtájt a Tisza mentén is történtek munLcálatok. így még 1646.-L)an, 1. Rákóczi György belga és velencei mérnökökkel a Karcsa folyó medrének felhasználásával Tárkánytói Tokajig menő csatornát készíttetett, amely' nemcsak a só szállítását könnyítette meg, hanem a nagykiterjedésű árteret is ínűvelhetővé változtatta át. Ezt a csatornát azonban II. Rákóczi György 1705-ben elzáratta.* 1722-beii 77/. Károly már belga mérnökökkel készíttetett vízszabályozási terveket' az alföldi folyókról, sőt az 1723. évi dekrétumáriak 122. cikkelye már arról szólt, hogy a helytartótanács gondoskodni fog a hajózható folyóvi* Kolossvárv O.: Magyarország mederrendezö és ár\édc'ni; munkálatainak fejlődés*. Bpest., 1899,