Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Hitlerizmus és a munkásság

pedig valójában a íiatalom birtokosává vált, feloszlatott minden régi, szabad munkásszervezetet, így ;i már félszázad óta eredményesen működő, nemzeti alapon álló keresztényszocialista szabadszervezetet is. Ezáltal megszűnt a régi szervezetek minden politikai és gazdasági befolyása. Amit a német munkásság sok milliónyi tábora öt-hat évtizeden át — nehéz küzdelmek árán — megteremtett — milliónyi tőke és sok-sokszáz munkásotthon — a legképtelenebb vádak és jogi falsumok árán az új .Deutsche ;Arbeitsfron1 (német munkás front) tulajdonába jutott. A német munkásfrontot szerintem csak azért alakították, hogy a szervezéshez hozzászokott német munkást, valamilyen szervezetfélével félrevezessék. Ez a totalitás elvén álló munkásszervezet nem érdektestületi szervezet. A tagoknak benne önrendelkezési joga nincs, a szervezet vezetőit a tagok nem választhatják, hanem mások nevezik ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a nemzeti szociálista uralom megszüntette a régi kollektív bér- és munkásszerződéseket és helyette ujak nem létesültek. A dolgozók írásos és szerződéses jogaiktól megfosztottan alkalmi eredmények biztosítására vannak ráutalva, hogy ez mily nehézségekbe ütközik, azt az a tény igazolja, hogy a »német munkásfront« általános béremelési akcióját az elmúlt évben a legmagasabb helyről leintették. Maga Göbbels, a német propagandaminiszter, 1937 május 28-án Berlinben az egybehívott kerületi vezérekkel közölte, hogy a vezetők a jövőben tartózkodjanak minden gazdasági 1 srmészetti beavatkozástól és minden gazdasági konfliktustól maradjanak távok. Ezeknek a gyakori gazdasági konfliktusoknak,' — ara lyek gyakran vad sztrájkba törnek ki — van komoly alapjuk. Ezt bizonyítja a hivatalos Berlini Konjunktúrakutató Intézet — jelentése, meh szerint 1936 és 1937 év tavasza között a fogyasztási és élelmezés] cikkek árai a következő arányokban emelkedtek: borsó 52, bab 51, burgonya 22. borjúhús 40. sertéshús 11, tej 7. vaj 35, margarin 44, tojás 31, felsőruha 24 és a cipő 8 szá zalékkal. A kenyérsütéshez szánt búzaliszthez két százalék kukoricalisztet keli keverni. Azonban, hogy mindez nem egyformán sújtja a párt tagjait, arra szolgáljon két ujságkivonat, amely egy napon, 1937 december 1-én' jelent meg. Az Arbeitertum«, a Német Munkásfront lapja írja: »Sokszor hiányozni fog a disznóhús. Nem baj, mert akkor egyetek halat, vagy főzeléket. Sokszor hiányozni fog a zsiradék, akkor egyetek marmeládét (lekvárt), vagy kvarkot, ez éppen olyan jó, sőt még egészségesebb.« A xNiemve Rotterdamsche Courant« berlini tudósítója viszont azt írja: »Pénzért Németországban mindent meg lehet kapni. Néptársak részére, akik a csempészárakat meg tudják fizetni — gondoskodva van.« Mintha előttünk; , magyarok előtt, ez a rendszer már szomorú időkből Ismerős volna. Ez volna most az új szellemű Harmadik Birodalom? 1929-ben — tehát a demokratikus Németországban a foglalkoztatott munkások 37.8 -százaléka megkereste a heti 36 márkát .Ezzel szemben 1936-ban — saját bevallásuk szerint —csak 26.5 -százaléka jutott ezen keresethez. Volt tehát szociális értéke a szakszervezetek által irányított szociálpolitikának, mert az munkásvédő volt. A birodalmi statisztikai hivatal kimutatása bizonyára magán viseli a szépítőeszközök egy-két tollvonását és ezért valószínűbbek, azok az adatok, amelyek szerint a német munkásságnak csak 20 százaléka keres a létminimum felett, 30 százaléka eléri a létminimumot, és 50 százaléka pedig a létminimumon alul tengődik. Mindezekben a kimutatásokban nem szerepel a föld- és a mezőgazdasági munkásság, amely köztudomásúan mélyen a létminimum aluli bérekkel kénytelen dolgozni. Részére a Harmadik Birodalom vezetői a jogfosztáson kívül semmit sem hoztak. Ha a német reálbéreket összehasonlítjuk a, három legnagyobb ipari állam reálbéreivel, a következő képet látjuk: Német Amerika (Francia Angol 1929 100 100 100 100 1931 109 118 103 109 1935 99 123 119 110 Ezzel szemben a termeléal indexe: Német Amerika Francia Angol 1929 100 100 100 100 1931 68.5 73 97.6 88.8 1935 L08 91.5 77.5 120.9 Ezen számok mintha így beszélnének a nemzeti szociálista horogkeresztes paradicsom nevében: »Többet dolgozni és többet termelni, kevesebbet keresni és drágán élni ". Nagy sikerként könyveli el az új német irányzat a munkanélküliség letörését. Papíron kimutatják .hogy a 8 milliónyi munkanélküli 2.5 millióra csökkent. !ii is falsumok történtek, mert elfelejtik, vagy el akarják ^felejteni, hogv a régi Reischswehr 100.000 katonája 800.000rel emelkedett és ez a hatalmas szám módot nyújtott arra, hogy helyettük mások lépjenek a napi munka arénájába. 200.000 politikai fogoly és letartóztatott van. Közel egy millió munkás dolgozik megrövidített munkaidővel, akik nem szerepelnek a munkanélküliek statisztikájában és semmiéle segélyt nem kapnak. Azonkívül van még 500.000 egyén, akik segélyt szintén nem kapnak és a statisztikában sem szerepelnek és így mindezek folytán a német munkanélküliek száma nem 2.5, hanem 4 millió. Bár az elért eredmény így sem lekicsinylendő, tárgyilagos szempontból azt is meg kell állapítani, hogy ezt az eredményt csak a hadiiparnak százszázalékos állami támogatásával lehet elérni. Mult évben Nürnbergben megtartott pártnapon a munka front >:vezére«, dr. Róbert íLey jelentésében dicsekedett és kiemelte, hogy a munkafront munkáslakások építését vette tervbe és eddig már 125 ezer munkáslakást .épített fel, illetve kezdett el. Bár a Harmadik Birodalom sajtója >gleichschaltolt-' s így szabad véleménnyilvánítás nincs, sokszor akaratán kívül közöl mégis olyan kijelentéseket, számokat, amelyek egymás mellé helyezetten súlyos betekintést engednek a birodalomba, és a rendszerbe. 31